Német juhászkutya (Deutscher Schäferhund) Testtömeg: 25-40kg Marmagasság: kan 60-65cm, szuka 55-60cm Színválaszték: Fekete rajzos, ordas, fekete. Ország: Németország FCI-szám: 166 Forrás: flickr by Bonnaboo Munkakutya. Származásáról sok vita van ma is. Külső megjelenése, különösen a feje és a színe, sokban emlékeztet a farkasra. Talán ebből indult el az a téves elképzelés, hogy őse vagy ősei között farkas volt. Ennek igazolásául hozzák fel az amerikai indiánokat, akik időnként a coyette-farkassal keresztezték kutyáikat, hogy ezáltal erősebbé, szívósabbá és vadabbá tegyék. Valóban eredményesen párosíthatók egymással a farkas és a kutya, de nemcsak a német juhász, hanem a többi fajta is. Ebben a tekintetben nincs előnyben ez a fajta. Egyébként a farkas és a kutya jól elkülöníthető egymástól, nemcsak külsejében és anatómiailag, hanem természetében is. Kétségtelenül egymáshoz közel álló faj, ami meg is magyarázza hasonlóságukat. A német juhászkutya mai formáját a múlt században kezdte megközelíteni, mivel ekkor indult meg a tervszerű kiválasztás, és céltudatos tenyésztés.
A fehér svájci juhászkutya, amelyet az FCI hivatalosan elismert, nagyon hasonlít a német juhászkutyához, de svájci útlevelével és őszinte színével rendelkezik. Kivételes, fényes, piszkos, talán, de tökéletes: fehér, valóban. Az úgynevezett Berger Blanc Suisse, a Weisser Schweizer Schäferhund, a pásztor kutyák csoportjához tartozó név, vagy nemzetközi szinten a fehér svájci juhászkutya. Fehér svájci juhász: eredet Kezdetben titokzatos okok miatt ez a fajta neve " Fehér kanadai juhászkutya ", függetlenül attól, hogy a fehér szín kizárt a " német juhász " szabványából, de a gyakorlatban nagyon hasonló. Valójában a közelmúltban ismerik fel, de morfológiailag létezik az olyan időkből, amikor más hasonló pásztorkutyák vannak. E fehér példányok legkorábbi feljegyzése Elzász Lorraine-ból származik: még a Habsburgok Királyi Bíróságán is tiszta fajta volt. Abban az időben a fehér szín észrevehető volt, de nem mutatott rá: a hatvanas évektől kezdve a fehér hajú fajta a szövetségből kizárt, majd a nyolcvanas években, Németországban, majd az USA-ban és Kanadában újból bevezetésre került.
SVÁJCI FEHÉR JUHÁSZKUTYA NÉMET JUHÁSZKUTYA SZÁRMAZÁS Svájc Németország NAGYSÁG 55-66 cm 55-65 cm SÚLY 25-40 kg 22-40 kg VÁRHATÓ ÉÉLETTARTAM 9-12 év 9-13 év CSALÁDBARÁT igen igen TANÍTHATÓSÁG könnyen tanul könnyen tanul CSEHSZLOVÁK FARKASKUTYA vs. NÉMET JUHÁSZKUTYA Farkas és kutya keresztezése? Bizony, ilyen is megtörtént! A Csehszlovák farkaskutya a farkas és a Német juhászkutya keresztezéséből jött létre. Mindkét őse vonásait örökölte, így a korai szocializáció elengedhetetlen a fajtánál. Egygazdás kutya, az idegenekkel visszafogott, gyerekektől mindent eltűr a megfelelő szocializációt követően. Könnyen tanítható fajta, de elsősorban tapasztalt kutyásoknak ajánlott. A Csehszlovák farkaskutya nem tudja levetkőzni farkas őseit, így sokkal visszahúzódóbb és gyanakvóbb mint egy Német juhászkutya. CSEHSZLOVÁK FARKASKUTYA NÉMET JUHÁSZKUTYA SZÁRMAZÁS Csehország Németország NAGYSÁG szuka minimum 60 cm kan minimum 65 cm 55-65 cm SÚLY szuka minimum 20 kg kan minimum 26 kg 22-40 kg VÁRHATÓ ÉLETTARTAM 13-16 év 9-13 év CSALÁDBARÁT egygazdás igen TANÍTHATÓSÁG könnyen tanul könnyen tanul BEAUCERON vs. NÉMET JUHÁSZKUTYA A Beauceron vagy más néven a Berger de beauce vagy épp Beauce-i juhászkutya.
Szeretnék bemutatni egy igazi világpolgárt, aki Németországban született, Észak-Amerikában vált felnőtté és jelenleg svájci állampolgárként küzd azért, hogy világszerte megismerjék és megszeressék. Ő a svájci fehér juhászkutya. Amikor megkaptam a felkérést a cikk elkészítésére, elgondolkodtam, hogy hivatalos stílusban írjak vagy inkább saját tapasztalataim alapján, színesebben próbálkozzak a fajta megismertetésével. Az utóbbi mellett döntöttem, mivel egyrészt nem kívánom az olvasót hosszadalmas, adatokkal telezsúfolt, végeláthatatlan cikkel fárasztani, másrészt pedig örömmel jelenthetem, hogy idén újjá alakult fajtaklub már önálló honlappal is rendelkezik, így a pontos fajtatörténet és standard leírás oldalon megtekinthető. Általában döbbenet és a hirtelen kapott rengeteg információtól megzavarodott tekintetek szegeződnek rám, amikor egy jól sikerült bemutató után vagy csak egyszerű sétálgatás közben megkérdezik tőlem, milyen fajtájúak ezek a gyönyörű kutyák. Ezt a jelenséget az általam lehető legkisebbre zanzásított változat előaadása váltja ki, mely szerint a svájci fehér juhászkutyáról van szó, akit néhány éve még amerikai- és kanadai fehér juhásznak hívtak és gyakorlatilag a németjuhász fehér változata.
2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport 1989-1990. Nem-lineáris fonológia 1990- Dinamikus szemantika 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve. 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C). 1993-1997. Diskurzus-szemantika 1993- Formális szemantika 1993- Konstrukciós nyelvtan 2000- Magyar leíró nyelvtan 2000- A nyelvészet területei 2000- Számítógépes nyelvészet 2000- Számítógépes lexikon-modellek 2004- A formális szemantika logikai alapjai 2004- Beás leíró nyelvtan [3] 2006- Bevezetés a nyelvtudományba 2006- Informatika Könyvek [ szerkesztés] A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834 [4] Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet) Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Gyász: Elhunyt Kálmán László nyelvész | Mazsihisz. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur) Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Hírek–2021. október 10. 2021. október 10-én, 64 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, közölte ma a hírt testvére, Kálmán C. György Facebook-oldalán. Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense 1957. november 24-én született Budapesten. Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. Szeged.hu - Meghalt Kálmán László nyelvész. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt.
Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Olvasónk azt kérdezi tőlünk, hogyan hivatkozhatna ránk a szakdolgozatában. A ténynek, hogy hivatkozni szeretne ránk, nagyon örülünk. Azt pedig, hogy hogyan lehet ránk hivatkozni az offline világban, megmutatjuk, méghozzá úgy, hogy saját magunkra hivatkozunk. A szakdolgozatok leadásának őszi és tavaszi hetei mindig a jó sok munkát adnak a nyestnek. Tavaly tavasszal pédául három cikkben vettük végig, hogy hogyan kerülhetjük el a politikusok körében mind népszerűbb plágiumot, azaz hogyan hivatkozhatunk az általunk feldolgozott szakirodalomra. Ezekben a cikkekben elsősorban a papíralapú kiadásokra koncentráltunk: szakkönyvekre, tanulmánygyűjteményekre, folyóiratokra. Az internetes forrásokra való hivatkozások akkor kissé háttérbe szorultak, pedig mind több és több cikk érhető el ingyenesen az interneten, így a hivatkozási probléma elég aktuális. Az oldal az ajánló után folytatódik... Olvasóink már nem egyszer kerestek meg minket olyan kérdéssel, hogy ránk, a nyestre, azaz a Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portál cikkeire hogyan tudnak hivatkozni.
Eszperantó – a bűnözők nyelve? "Ismeretes, hogy a gyülekezési szabadság elve Magyarországon, sajnos, nem egyéb – fikciónál. A polgároknak ez a »joga« csak papíron van meg, de a valóságban szinte hihetetlen okok miatt is betiltanak egyes gyüléseket. " – írta a Pesti Napló 1913. október 2-i számában annak kapcsán, hogy Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban arra hivatkozva, hogy az eszperantó... tolvajnyelv! Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök? Amit ma elvárnál, holnapra teljesül! Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.