Attól függően, hogy milyen messze van a gazdától, néha úgy tűnhet, szinte nem is reagál az utasításokra. Mint elsőrangú társ, szeret gazdája kedvére tenni, az optimista, pozitív nevelés – kellő kitartással ötvözve – kihozza belőle a legjobbat, és a kutya megteszi, amit kérnek tőle. Az olyan sportok és egyéb kutyás tevékenységek, melyek sok ugrálással járnak, nem alkalmasak a tacskó számára, mivel különféle gerinc- és hátproblémák alakulhatnak ki. Etetés A tacskó igencsak szeret enni, ezért a súlyára ügyelni kell. Törpe tacskó - Fajta leírás: Character - dogbible. A túletetés egészségügyi problémákhoz vezethet, megterheli hátát és ízületeit. Kiváló minőségű és korának megfelelő táplálásra van szüksége.
Rövid végtagú, hosszúkás, alacsony, de tömör testalkat jellemzi. Ugyanakkor azonban nagyon izmos, egyenes, merészen kihívó fejtartással és figyelmes arckifejezéssel. A tacskó rövidített lábai a fajtastandardban szerepelnek, és a szívós négylábú megkülönböztető jegyei. Rövid lábai ellenére ez az ügyes vadászkutya rendkívül fürge. A lógó fülek alul lekerekítettek, és a pofához simulnak. A miniatűr tacskó rendkívül jó szaglással rendelkezik, ami megbízható társsá teszi a vadászatban. A föld felett és alatt egyaránt lelkiismeretesen követi a nyomokat, és fáradhatatlanul kutat a sűrűben vad után. A miniatűr tacskó külleme és szőrzete A jellegzetesen hosszú testű és rövid lábú kis négylábút több változatban tenyésztik. Hosszú szőrű törpe tacskó angolul. Ha úgy dönt, hogy miniatűr tacskót vásárol, tájékozódjon a fajta különböző fajtáiról. A miniatűr tacskó a következő szőrváltozatokban fordul elő: Miniatűr tacskó rövidszőrű Törpe tacskó durva szőrű Törpe tacskó hosszúszőrű A különböző tenyésztési irányzatoknak bizonyos követelmények vannak a szőrzetre vonatkozóan, továbbá a standard szerint csak meghatározott színeket szánnak.
Tehetséges vadászeb, ez pedig jól megnyilvánul abban, hogy imád ásni, és űzni a kertet fenyegető állatokat, legyen az akármekkora méretű. Ha fenyegetést érez, vagy valamit gyanúsnak vél, a család félelmetes őrzőjévé válik. Leginkább azonban úgy ismert, mint sokoldalú, elbűvölő kedvenc, mely akár egy nagyvárosi lakásban, akár vidéki környezetben kényelmesen él. Küllem és ápolási szükségletek A finom, hosszú szőr könnyen csomósodik és filcesedik, ha nem kefélik ki rendszeresen. A hosszú fülek hajlamosak a fertőzésekre, ezért gyakran kell ellenőrizni őket. Mozgás Élénk kis kutya, amely mindenre kíváncsi. Ez a vágya tökéletesen kielégíthető napi néhány alkalommal megejtett sétával – lehetőség szerint hosszú távú, de nem megerőltető barangolásokkal. Vadászatra tenyésztették, jól elboldogul a legvadabb terepen, és a legmegerőltetőbb ásással is. Tacskó, hosszú szőrű - Kutya. Nem alkalmas azonban hosszú és tartós feladatok elvégzésére, amint végzett a dolgával, készen áll a sziesztázásra. Nevelés A tacskó kopóféle, így a különféle szagok könnyen elterelik a figyelmét.
Január 27-én lesz száz éve, hogy meghalt Ady Endre, az egyik legnagyobb magyar költő. Az évfordulóig naponta jelentkezünk egy Ady-verssel, művészek és más ismert emberek előadásában. A sorozat első versét Szamosi Zsófia színésznő mondja el. Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ady Endre: Párisban járt az Ősz (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. Füstösek, furcsák, búsak, bíborak Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és sugott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az úton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
A lehulló levelek az őszt és az elmúlást jutatják eszébe a beszélőnek, saját halálának előjelét látja bennük. A vers retorikai felépítettsége: bevezetés (1. versszak) – elbeszélés (2-3. versszak) – lezárás (4. versszak) Szerkezetileg 4 egységre tagolható. Az 1. egység (1. versszak) a vershelyzet megteremtése. A lírai én a strófa utolsó sorában jelenik meg, sajátos helyzetben. Vers a hétre – Párisban járt az Ősz - Cultura.hu. Ady a sejtelem váratlanságát, és az annak való kiszolgáltatottságot akarja érzékeltetni, ezért megfordítja a találkozni igével kapcsolatban használt hagyományos tematikus szerepeket: nem a lírai én találkozik valakivel, hanem vele találkoznak (" S találkozott velem "). A 2. egység (2. versszak) az első egység előzménye: a lírai én találkozás előtti lelkiállapotát ismerjük meg belőle. A strófa fő funkciója a haláltudat megjelenésének késleltetése. Az első három múlt időben játszódó elbeszélő jellegű sor előkészíti az utolsót, ami jelen idejű: " Arról, hogy meghalok ". Ez a kijelentés a halandóság tudatának kimondható változata a műben.
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Ady endre párizsban járt az ősz műfaj. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
Ugyanakkor Adynál a Halál nem ijesztő rémként jelenik meg, hanem mint jó barát, aki állandó társa, "rokona" a költőnek. A halálnak ez a pozitív szemlélete nemcsak Adyra jellemző: a kor szecessziós felfogása szerint az igazi Művész érzékeny lelkű, túlfinomult idegzetű ember, akinek természetes állapota a betegség, a testi gyengeség. A jó erőnlét és az egészség közönséges dolognak számított egy költő részéről, csaknem szégyellni való dolog volt. A halálra pedig úgy tekintettek, mint menedékre, ahol a gyenge idegzetű, fáradt, beteg, menekülni vágyó művész otthonra lelhet. Adyt is állandóan kísértette az a gondolat, hogy az élet csak ideiglenes dolog, és hogy a halál közel van. Ady endre párizsban járt az ősz elemzés. A Párisban járt az Ősz című versét visszaemlékezések szerint a fénylő, játékos párizsi nyár ihlette. Boldog, gondtalan hónapok voltak ezek a költő számára, és mégis lappangott a felszín alatt valami szomorúság. Nagy hőség volt Párizsban azon a nyáron, de olykor jött egy-egy esős nap, és állítólag egy ilyen esős napon, a Bois fái közt kocsikázva, a Szent Mihály út közelében született meg Ady fejében az ötlet.