Arany János Kapcsos könyv leírása Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legbecsesebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába. Az egyedi bőrkötésű könyv üres lapjaira Arany saját kezűleg írta be számos versét, magánjellegű feljegyzését - többek közt leánya betegségéről és haláláról -, majd utolsó alkotói korszakának verseit, az "Őszikék" ciklusát. A Kapcsos könyv páratlanul mély bepillantást enged a költőóriás alkotóműhelyébe és lelki életébe.
(részlet Kerényi Ferenc kísérő tanulmányából = Arany János: Balladák/"Őszikék", Bp. 1993. Ikon Kiadó, 13. ) Kapcsolódó könyvek
Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legbecsesebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába. Az egyedi bőrkötésű könyv üres lapjaira Arany saját kezűleg írta be számos versét, magánjellegű feljegyzését - többek közt leánya betegségéről és haláláról -, majd utolsó alkotói korszakának verseit, az "Őszikék" ciklusát. A Kapcsos könyv páratlanul mély bepillantást enged a költőóriás alkotóműhelyébe és lelki életébe.
Keresés a leírásban is Főoldal Arany János - KAPCSOS KÖNYV (12 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 10 6 5 Az eladó telefonon hívható 4 2 7 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Arany János - KAPCSOS KÖNYV (12 db)
Borvendég Zsuzsanna Született 1974. november 4. (47 éves) Tatabánya Állampolgársága magyar Foglalkozása történész Iskolái Pázmány Péter Katolikus Egyetem (1993–1999, történettudomány) Pázmány Péter Katolikus Egyetem (1996–2001, jogtudomány) MTMT Borvendég Zsuzsanna ( Tatabánya, 1974. november 4. Borvendég Zsuzsanna – Wikipédia. –) magyar történész. Életpályája [ szerkesztés] A tatabányai Bárdos László Gimnáziumban érettségizett 1993-ban, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (PPKE BTK) szerzett történész diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig a PPKE Jog- és Államtudományi Karán végzett. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében. [1] 1999–2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, amely időszak alatt tíz évig (2001–2011) fizetés nélküli szabadságon volt gyermekgondozás céljából. [2] Jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
Az intézet új kiadványai Megjelent Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság c. kötete Kiadó: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Gondolat Kiadó Oldalak száma: 444 ISBN: 978 963 556 195 7 Megjelent Szerbhorváth György: Nem tudták, hogy tudják. Vajdasági magyar valóságirodalom (1945-1990) c. kötete Kiadó: PESTI KALLIGRAM KFT. Oldalak száma: 352 ISBN: 9789634682691 Megjelent Vizi Balázs, Dobos Balázs és Natalija Shikova szerkesztésében a Non-Territorial Autonomy as an Instrument for Effective Participation of Minorities c. Magyar Tudományos Művek Tára. kötet Az Európai Unió COST programjának támogatásával működő ENTAN (European Non-Territorial Autonomy Network) kutatói hálózat második, Budapesten, 2021 szeptemberében megrendezett nemzetközi konferenciájához kapcsolódó tanulmánykötet szabadon hozzáférhető az ENTAN honlapján: ITT. Kiadó: Centre for Social Sciences (Budapest), University American College (Szkopje) Oldalszám: 330 ISBN: 9786084607533 Megjelent Vizi Balázs szerkesztésében a Magyarország és szomszédai.
Csakhogy néperedet és nyelveredet között egyáltalán nem szükségszerű az egyenes összefüggés, sőt! Ami az eurázsiai kontinens utóbbi néhány tízezer évét illeti, annak folyamatosan lakottá váló, összefüggő nagy területeinek nép- és nyelvtörténetében épp a bonyolult, áttételes összefüggések a gyakoribbak. Eurázsia több tízezer éves nyelvtörténetében a mai eurázsiai nyelvcsaládok "suhancoknak" számítanak, s ami ezek előtt volt, nyelvészetileg alig-alig, és csak rettentő hipotetikusan kutatható. Szemben Eurázsia géntörténetével... Kásler Miklós értékelte a Magyarságkutató Intézet munkáját – kultúra.hu. Igencsak óvatosan kell hát bánnunk nyelv és etnikum kapcsolatának távoli múltba vetítésével. A nyelv- és etnikumtörténet közötti egyenes összefüggés hiányát a Kárpát-medence mai etnikai-nyelvi mozaikjának példáján is könnyű belátni, ahol genetikai szempontból számos "rokonnép" él: pl. a palócot a felvidéki szlováktól kizárólag a nyelv és bizonyos kulturális sajátosságok különítik el, de már a népzenében, népdalmotívumok területi elterjedtségében és a folklór egyéb műfajaiban ismét sok rokon vonást találunk közöttük.
október 24-én, mint a magyar művelődés és szellemi élet területén kimagasló alkotót, Corvin-koszorúval tüntették ki. 1944-ben tudományos munkásságának összefoglalásaként a Márton Áron alapította Erdélyi Iskola folyóirat felkérésére megírta az Erdély története c. művét. A második világháború után, 1947-ben, az egyre nehezülő időkben ismét a romániai rendtartomány főnökévé választották. Megbízatása félbeszakadt, 1949. július 30-án a 810. számú rendelettel Romániában feloszlattak minden tanítással, egészségügyi és társadalmi szolgálattal foglalkozó szerzetesrendet. Baráth Béla főesperes-plébános jóvoltából a főtéri plébániatemplomban, később a piarista templomban egyházi szolgálatban maradhatott. Utolsó tudományos jellegű megbízatása – az 1882. évi latin nyelvű egyházmegyei névtár lefordítása és magyarázata – kiváltotta Márton Áron püspök elismerését. 1962 tavaszától a közkedvelt – becenevén – "Venci" sokat betegeskedett, december 2-án a főtéri plébánián elhunyt. Az erdélyi magyar történetírás feladatai címen megjelent, időszerűségéből azóta sem veszített írásában beteljesítendő feladatot hagyott szakmai utódaira: "Az erdélyi magyarság megírandó története szellemit, anyagit, politikait és társadalmit, egyénit és közöst egységbe olvasztani és összefogni van hivatva, mindamellett még külön erdélyi magyar művelődéstörténetre is szükség lenne, amely a szellemi és anyagi művelődés mozzanatait aprólékosabban is feltüntetné.
A királyi öl hossza - Busics György, Tóth Sándor - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! A királyi öl, vagyis a középkori magyar hosszmértékegység hosszát ez idáig két forrásból ismertük. Az egyik forrás a Werbőczy-féle Hármaskönyv számos kiadása, amelyekben lerajzolták az öl tizenhatod részét, azaz a királyi araszt. A másik forrás egy 1702-ből megmaradt irat, amelyhez csatoltak egy 1 királyi öl hosszúságú zsineget mint az akkori területmérés mértékegységének bizonyítékát. Könyvünk egy további lehetőséget mutat be az egykori hosszmértékegységek meghatározására. Alapos okunk van ugyanis feltételezni, hogy a középkori épületek kivitelezése is a korabeli mértékrendszerben történt, és az épületek méreteit többnyire a használt mértékegység egész számú többszörösében adták meg. Ha egy gondosan, pontosan kivitelezett (és szerencsés módon eredeti állapotában megmaradt) középkori építmény alaprajzát felmérjük és elemezzük, esélyünk van rekonstruálni az egykor használt hosszmértékegységet.
[3] Kutatási területe Magyarország 1945 utáni története; a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése; Magyarország hidegháborúban játszott szerepének, valamint az ellenzéki mozgalmak tevékenységének és a rendszerváltás összefüggéseinek kutatása; a szocializmus gazdasági életének, különösen az eladósodásnak a vizsgálata. 1998 óta házas, három gyermek édesanyja. Díjai [ szerkesztés] Magyar Arany Érdemkereszt (2022) Művei [ szerkesztés] Vadhajtások. A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon, 1948–1956. (Napvilág Kiadó, 2015) Társszerző: Palasik Mária [4] Újságírásnak álcázva. A Nemzetközi Újságíró Szervezet Magyarországon (NEB, 2015) [5] Az impexek kora. Külkereskedelmi fedéssel folytatott pénzkivonás a "népgazdaságból" a Kádár-rendszer idején az állambiztonsági iratok tükrében (NEB, 2017) [6] A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei. Titkosszolgálati vállalatalapítások és valutakitermelés a Kádár-rendszer idején (ÁBTL–NEB, 2018) [7] A kádári Magyarország titkos élete (Kárpátia Stúdió, 2019) [8] Mesés kémjátszmák.