2021. júl 4. 18:11 Az ex-zsoldos Dan (Chris Pratt) jól feltalálja magát a jövőben vívott háborúban, de az űrlények még neki is nagy falatnak bizonyulnak / Fotó: Amazon Prime Sokak számára a Városfejlesztési osztály című szitkom tette Chris Pratt nevét ismertté, ekkortájt azonban még senki sem sejtette, hogy a színész Amerika egyik legnagyobb akciósztárja lesz később. Márpedig így történt, a sikerhez persze kellett az is, hogy Pratt formába lendüljön és kigyúrja magát, ezt követően viszont olyan blockbusterek főszerepei találták meg, mint a Jurassic World, A galaxis őrzői, vagy az Amazon eddigi legnagyobb szabású sci-fije, A holnap háborúja, melyet az online videótár július 2-án rögtön szinkronnal és magyar felirattal tett közzé. A holnap háborúja (The Tomorrow War) eredetileg a mozivásznakra érkezett volna meg, ám a Paramount Pictures eladta a film vetítési jogait az Amazon Prime-nak. Ezzel pedig az egyik legizgalmasabbnak tűnő, júliusi streaming-premierré tették a filmet, mely kicsit olyan, mintha az inváziós Függetlenség napja című klasszikus sci-fit vegyítenék A holnap határával, ahol Tom Cruise alakított egy időhurokba ragadt futurisztikus katonát.
Kritikák, elemzések [] Chris Pratt Öngyilkos osztaga - A holnap háborúja kritika ( Tenebra) Mi lenne, ha a földönkívüliek megtámadnák a Földet, és semmi esélyünk nem lenne ellenük? Gondolkodjunk négy dimenzióban! Erre buzdít a Chris Pratt főszereplésével készült A holnap háborúja, ami szépen összekapkodott minden klisét a nagyszabású sci-fikből. [] A még meg nem történt háború A The Tomorrow War-t tavaly karácsonyra tervezte a Paramount Pictures, ám a pandémia miatt inkább eladta a forgalmazás jogait az Amazonnak, így a nagyköltségvetésű látványmű most a Prime Videón debütál. [] Csapnivaló lett Chris Pratt időutazós akciófilmje A holnap háborúja ígéretesnek tűnt. A trailerek látványosak voltak, Chris Prattet kedveljük, a rendező, Chris McKay pedig a Lego Batman – A filmmel már bizonyította, hogy egy lehetetlen projektből is ki tud pörgetni egy élvezetes alkotást. Ehhez képest az Amazon mozija rendesen próbára teszi az igényes nézők türelmét. [ A tegnap scif-fije – A holnap háborúja Chris Pratt és az Amazon filmje, A holnap háborúja (The Tomorrow War) épp csak felmutatja a sci-fi díszleteket: a sztorit akár nagyapánk idejében is írhatták volna.
Mindenesetre az Amazon a hírek szerint minél hamarabb nyélbe ütné A holnap háborúja folytatását. A holnap háborúja az Amazon Prime Video kínálatában érhető el – magyar szinkronnal is.
De eközben a butaságok kiküszöbölésére kevesebb tere, vagy igénye maradt – ebben viszont a gyártó stúdió is ugyanannyira ludas. A hiányzó darabkákat pedig mintha a videójátékokból ismerős, ott természetesnek számító, de a filmekből valamelyest kilógó dramaturgiai megoldásokkal próbálták volna meg feltölteni. Ilyenek például a főmisszió mellet megjelenő, távolból kapott utasításokon keresztül megismert mellékküldetések, felcserélhető segítőkarakterek, és a belső nézetes lövöldözős játékok (FPS) szubjektív kamerakezelését használó megoldásokban keresendő. Persze a karakterekre sem lehet azt mondani, hogy eredetiek, vagy izgalmasak, de szerencsére a színészi játék éppen abban a kellemesen B-filmes hangulatban marad, ahol nem érződnek sem erőltetettnek, sem túl komolynak az alakítások. A legmeghatározóbb nyilván Pratt és Yvonne Strahovski játéka, akik anélkül nyújtanak egy okés, de semmi extra színvonalat, hogy bármikor is kínos, vagy éppenséggel felemelő lenne őket nézni – még a helyenként egészen gyatra párbeszédek ellenére sem.
A nőstények ekkor valóságos feromonösvényt hagynak maguk után, amely vonzza a hímeket. A kémiai fegyvertár légi úton terjedő illatanyagokat is magába foglal, amely megmagyarázza azt, hogy a hímek nemcsak a nőstény útvonalának irányából, hanem máshonnan is gyülekeznek a párzásra. A találkozást szertartásos küzdelem követi, amelyben gyakran több hím is részt vesz, egyszerre akár 12 is körülölelheti a nőstényt. 2-4 hétig úgy néznek ki, mint egy nagy labda, amelyen belül lassú birkózás folyik a párzás jogáért. Természetesen a legerősebb nyer, bár előfordulhat, hogy a nőstény maga választja ki a párját, vagy éppen utasít el egyeseket – megteheti, mivel rendszerint jóval nagyobb a hímeknél. A párzás maga rendszerint a vízben zajlik. A vemhesség 6 hónapig tart, amely alatt a nőstények ugyanúgy táplálkoznak, mint addig. Viszont az együtt tartott hímek a párzási időszakban sokszor visszautasítják az eledelt. Az anakonda elevenszülő, a nőstények akár 100 kicsit is világra hozhatnak. 7 legnagyobb kígyó a világon. A kis anakondák 70-80 centiméter hosszúak, így meglehetősen védtelenek a ragadozókkal szemben.
Elpusztult az a malajziai kockás piton, amelyet sokan a leghosszabb kígyónak tartanak – írja a BBC. A nagyjából 250 kilogrammos, 8 méter hosszú hüllőre a malajziai Pineng szigetén, egy építkezésen bukkantak rá, még múlt hét csütörtökön. Nem élhetett azonban sokáig, miután lerakta tojását, elpusztult. Ennek oka egyelőre ismeretlen, egyesek szerint a kígyó befogása és a kiemelt figyelem olyan stresszt váltott ki az állatban, ami kedvezőtlen hatással volt a tojásrakásra és ezáltal a kígyó egészségi állapotára. A világ 10 legnagyobb kígyója: képek, méretek, leírás. A malajziai polgári védelmi erők által közreadott képen egy épülő felüljáró területén befogott óriáspitont tartanak maláj polgárőrök Pineng szövetségi államban Forrás: MTI/EPA/Malajziai polgári véde/------------------- A kockás piton ( Python reticulatus) a világ leghosszabb, bár nem a legerősebb testalkatú kígyója és hüllője. Átlagos testhossza 3–6 méter, élőhelye Délkelet-Ázsia. A jelenlegi Guinness-rekorder egy Medusa nevű egyed, amelynek testhossza 7, 67 méter, testtömege pedig 158 kilogramm.
A kockás piton Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben honos, őzekkel, szarvasokkal, disznókkal táplálkozik, de olykor az ember is áldozatául esik. Remek úszó. Amikor szarvast ejt el, először darabokra roppantja áldozata agancsát, s aztán fejtől kezdi bekebelezni. Íme 10 legnagyobb felfedezett kígyó:
Tagadhatatlan, a gyerekek által írt levelek hosszan részletezik, milyen szűnni nem akaró rettegésben és veszélyben élni, barátokat és rokonokat elveszíteni, az élelmiszert és más alapcikkeket nélkülözni; milyen, amikor a normális elfoglaltságokat, mint a játék, a szórakozás, a mozizás, megszakítják és felváltják a túlélés, például a fa és víz beszerzésének taktikái. Ugyanezekből a levelekből azonban dac és bátorság is sugárzik, így például Arma leveléből: "Nagyon, nagyon nehézzé vált az élet, de itt van nekünk a szeretet, a büszkeség és a remény: ez a mi fegyverünk. " Átéléssel írnak arról, mennyire gyűlölik a háborút és mennyire utálják a matekot; rémálmaikról nyomasztó érzésekkel és tehetetlenséggel ("Tudom, hogy az én hangom mit sem ér a világban"); vagy épp jó álmokról külföldről kapott élelmiszersegéllyel és aknazápor helyett gyerekektől zsibongó utcákkal; és a nosztalgiával színesített, gyönyörű Szarajevóról, "a háború előtti olimpiai városról", amelyet semmi pénzért nem hagynának el.
A kígyó, akárcsak az anakonda, idejének nagy részét a vízben tölthette. "Vettük a kígyót és egy hatalmas hőmérővé változtattuk" - nyilatkozott a Nature magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Jason Head, a kanadai Toronto Egyetem gerincesekre specializálódott paleontológusa, akit saját bevallása szerint enyhén szólva is megdöbbentett a fosszíliák méretének puszta látványa. Munkatársaival 28 különböző példány gerinc és borda darabjainak kövületeit találták meg egy cerrejóni szénbányában. A gerincek szerkezete szerint a kígyó közeli rokona a boa konstriktornak, ezért a Titanoboa cerrejonensis nevet adományozták a régmúlt óriásának. Az ős és a ma élő óriáskígyók alakja és méreteik összevetéséből a kutatók kiszámították, hogy az ősi példányok 12, 8 méter hosszúk és 1135 kilogramm súlyúak lehettek. "Ezzel az eddig ismert legnagyobb kígyóvá lépett elő" - utalt a Titanoboára Harry Greene, a Cornell Egyetem evolúciós biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. "Igen látványos lehetett".
Ha meg többet kell mozognod akkor ismán túlmelegednél hűtés nélkül. Hogyan lesz lázunk? "A szervezet hőtermelése főképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hőtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat. " Én is ezen a véleményen vagyok. #49 | Alfa Of NS "Szerintem kevesebb hőt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintű hőtermelése a testnek, ezen kívűl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hő is termelődik. Így már simán magasabb lenne a hőmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fűtött a szervezet. Muszáj hűteni. " Ha kevesebb hőt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra. De mivel erre nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes, valahogy másképp kell levezetni a hőt, ezért izzadunk. Az által hozott példa így nézne ki hőszabályozás esetén: alapjárat, 36-37 fok.