5 A 153 cm 90 460 Ft 99 900 Ft 80010 88900 Készlet: Típus: Teljesítmény: Fűthető terület*: Áramerősség: Hosszúság: Mennyiség: Egységár: NOBO NTL4N 15 1500 W 18 m 2 6. 5 A 103 cm 87 850 Ft 97 000 Ft 77400 86000 Készlet: Típus: Teljesítmény: Fűthető terület*: Áramerősség: Hosszúság: Mennyiség: Egységár: NOBO NTL4N 20 2000 W 28 m 2 8. Elektromos fűtőpanelek fogyasztása, fűtőtestek fogyasztása,. 7 A 113 cm 90 460 Ft 99 900 Ft 80010 88900 * A fent megjelölt értékek egy átlagos szigeteltségű, 2, 8 - 3 m-es belmagassággal rendelkező helyiségre vonatkoznak. 3 Válasszon vezérlési módot! NOBO NCU 2Te NCU-2Te - Gyári programokat tartalmazó termosztát Válasszon termosztátot a fűtőpanelhez! NOBO NCU 2T NCU-2T - Szabadon programozható termosztát + 11 000 Ft + 10 450 Ft 22000 20900 Válassz termosztátot a fűtőpanelhez! NOBO NCU 2R NCU-2R - Rádiós termosztát, Digitális kezelőfelület + 11 000 Ft + 10 450 Ft 22000 20900 NOBO NCU 1R NCU-1R - Rádiós termosztát, Manuális kezelőfelület + 7 000 Ft + 6 650 Ft 18000 17100 NOBO NCU ER NCU-ER - Rádiós termosztát, Kezelőfelület nélkül + 7 000 Ft + 6 650 Ft 18000 17100 Összesítés Még nem választott fűtőpanelt!
Saját méréseim alapján is simán lehet 15-20% költséget spórolni a Komfort és ECO hőmérséklet megfelelő váltogatásával. Persze ezt manuális termosztáton minden helyiségben elég nehéz megtenni, ezért éri meg automatizálni, azaz programozható termosztáttal ellátott készülékeket használni! Fontos persze, hogy az Eco és Komfort hőmérséklet között max. 3-4 fok legyen! Tehát minél jobb az adott fűtőpanel termosztátja, annál kevesebbet fogyaszt. Erről szól tulajdonképpen a bűvös "ERP READY " kifejezés is: főfűtésre csak programtermosztátos panelek kaphatják meg a minősítést. Plusz fogyasztást csökkentő funkció pl. Megmértük mennyit fogyaszt egy elektromos fűtőpanel - Solared Panel - Napelem rendszer. az ablaknyitás érzékelő, jelenlét érzékelő, wifis távoli elérés vagy az adaptív felfűtés. Infrapanelek és elektromos padlófűtés fogyasztása Miben is különbözik az infrapanel fogyasztása vagy az elektromos padlófűtések fogyasztása a fűtőpanelekétől? A l étrejövő hőérzet más! Mindkét fűtési mechanizmusnál a létrejövő infasugárzás, infra hatás jóval kellemesebb hőérzetet hoz létre az adott helyiségen belül, mint amit a levegő hőmérséklete adna egy konvekciós fűtésnél.
Leggyakrabban ezekkel az értékekkel az ablakok és egyéb nyílászárók esetében találkozunk: "1. 0-ás üvegezés vagy 0, 7-es üvegezés". Korábban a fent említett U-értéket K-értéknek hívták. Az infrapanel vagy az elektromos (ventillátoros) fűtőpanel fogyaszt többet?. Ez az érték minél alacsonyabb, annál kevesebb hő távozik egységnyi felületen. Minél kisebb ez az érték az összes szerkezet (falazat, nyílászárók, padló és mennyezeti födémek) átlagában, annál kisebb lesz a fűtőpanel fogyasztása, hiszen a fűtés csak az ezeken a szerkezeteken keresztül távozó hőmennyiséget pótolja, ki-bekapcsol 2-3-4 óránként. A fűtőpanel fogyasztása, mint minden fűtési rendszer esetében, annál kedvezőbb lesz, minél jobb a határolószerkezetek hőszigetelési értéke. Határolószerkezetnek nevezünk minden olyan építőanyagot, amelyen keresztül az épület hőt veszíthet (nem fűtött térrel határos fal, födém vagy nyílászáró). Vannak olyan szerkezet amikre nem is gondolnánk pedig igen jelentős részét, akár 30-40%-át is kitehetik az éves hőveszteségnek. Tehát pontos radiátor fogyasztási értéket sosem a fűtési rendszer típusa vagy a beépített teljesítmény, esetleg kitalált vagy becsült üzemidők alapján kell számítani, hanem az épület ismeretében kell azt meghatározni, úgy mint ahogyan az épületenergetikai tanúsítványoztatás is történik.
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!! ) Látható, hogy a fogyasztás nem az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől. Elektromos fűtőtestek fogyasztása tapasztalatok alapján A sokéves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett panel effektíven napi 6-8 órát működik a külső hőmérséklet függvényében, azaz a fogyasztáshoz ebből kell kiindulni. Miért is? Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a "legrosszabb" állapotra határozzuk meg, azaz külső - 18 C fokra és belső 22-23 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget.
Tetszőlegesen beállíthatunk két hőmérsékletet ( komfort és takarék), ezeket a nap különböző szakaszaiban váltogathatjuk, ezzel akár 15-25% energiát megtakaríthatunk. 2018-tól az Uniós előírásoknak megfelelően – ERP READY – már szellőztetés érzékeléssel is rendelkezik. Ablaknyitás érzékelője amikor hirtelen hőmérséklet csökkenést tapasztal, kikapcsolja a fűtést, majd megfelelő idő elteltével visszaáll az eredeti programra. Ha több helyiséget szeretnénk fűteni, akkor sem kell központi rendszerben gondolkodni, mert minden különböző funkciójú helyiségben a használathoz szükséges optimális hőmérsékletet tudjuk garantálni, ráadásul egymástól függetlenül. A panel felületén a jobb felső sarokban digitális kijelző kapott helyet, melynek segítségével egyszerűen programozhatóvá válik a termosztát, a panel oldalán elhelyezkedő, rejtett gombok segítségével. Ezekkel tudjuk beállítani a komfort és takarék-hőmérsékletet, az időt, a napokat. A termosztátot 5 -35 C Fok között állíthatjuk! Elhelyezés, alkalmazás, hova nem javasoljuk Az ADAX norvég fűtőpaneleket saját fali konzollal és dugvillával ellátott vezetékkel szállítjuk.
1990-ben tökéletesen igaz volt az "árammal fűteni 3x drágább mint gázzal" tévhit. Napjainkban az új generációs infrapanelek alkalmazásával ez a differencia mindössze 20-25%. A sík felületű BVF infrapanelekről ide kattintva talál részletes leírást. Mi befolyásolja az infrapanel fogyasztását és hol veszít hőt az épület? Az egyik legtöbb tévhit az épületek hőszigetelésével kapcsolatban van jelen a köztudatban. Gyakran túlbecsülik például a nyílászárók szerepét. Egy épület teljes hővesztesége a homlokzati falakon, födémeken, és nyílászárókon keresztül történik. Ennek százalékos megoszlása a következők szerint történik: Falszerkezetek: 55% Födémek (padló, záró vagy padlásfödém): 30% Nyílászárók: 15% Ennek oka, hogy a nyílászáró minden esetben a modern épületek leggyengébb pontja, egy kiválóan hőszigetelt (U=0, 6 W/m 2) műanyag nyílászáró beépítve tokkal, kerettel együtt is négyszer rosszabb mint a falszerkezet hőszigetelési értéke. Az említett U érték azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen 1°C hőmérséklet különbség esetén hány watt hőenergia távozik az élületből.