A megyék által működtetett oltóközpontokban ezentúl időpont nélkül is oltanak majd. Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció "Ha ez kevés lesz, szóba kerülnek más lehetőségek – állomások, üzletközpontok" – jelentette ki az egészségügyi miniszter. Prágában például már működik az oltás a vasúti pályaudvaron. Az oltásra a személyi igazolványt és az egészségbiztosítási kártyát kell magunkkal vinnünk, ha pedig a második vakcinát szeretnénk megkapni, és már letelt a négy hét, szükségünk lesz az első oltásról kapott igazolásra is. Müller Cecília: hétfőtől feloldják a kórházi látogatási tilalmat - Napi.hu. Már az elmúlt hétvégén is több megyei oltóközpontban oltottak időpont nélkül, a dunaszerdahelyiben hatszáz vakcinát adtak be előzetes regisztráció nélkül. ( DenníkN)
1836 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 212-en vannak lélegeztetőgépen.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. jan 11. 19:22 Sokan nem kaptak visszaigazolást a regisztráció után/ Fotó: Pexels Van, aki kapott visszaigazoló e-mailt, miután jelentkezett a vakcinára, vannak akik azonban nem. Alföldi Róbert is elkapta a koronavírust. Emiatt most többen is aggódnak, hogy biztos eljutott-e így igényük a vakcinára. Az RTL híradó egyik nézője is azért aggódik, ha nem kap visszajelzést, akkor nem tudja bizonyítani, hogy a regisztrációnak eleget tet t. Szintén megszólalt egy többszörös krónikus beteg, aki ugyanúgy nem kapott visszajelzést, pedig számára a vakcina életmentő lenne. ( A legfrissebb hírek itt) A közösségi oldalakból kiderül, hogy van, aki kap visszaigazolást és van, aki nem. Ahogy a Blikk is megírta a szerbeknél úgy lehet jelentkezni, hogy a vakcina fajtáját is kitudják választani. Az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján elmondták, hogy azért szükséges a regisztráció, mert így tudják felvenni a kapcsolatot azokkal, akik élnének a lehetőséggel.
Eddig összesen közel 20 ezere gondozott gyógyult meg a fertőzésből, az elhunytak száma eddig összesen 3788 fő, az összes koronavírusos áldozat 13 százaléka. A nemzetközi adatok 41 százalékos arányról tudósítanak - jegyezte meg a tisztifőorvos. A szociális intézmények dolgozóinak kevesebb mint egy százaléka fertőződött meg, összesen 752 fő, és 19 szociális dolgozó halt meg a vírus miatt a járvány kezdete óta. Gyakorlatilag mára minden oltásra jelentkezett gondozót és ápoltat be tudtunk oltani, ez nagyjából 89 ezer embert jelent - fogalmazott Müller. Kiemelte, hogy az oltásnak nincs abszolút ellenjavallata, van, aki nem oltható, őket az oltottaknak kell megvédeni. Csütörtöki statisztika 780 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 800 368 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 51 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 29 380 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 655 959 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 115 029 főre csökkent.
Ő ugyan spanyol nemes hölgynek született, de férjhez ment Cosimo Medicihez, és firenzei hercegnéként olasz nő lett. Középkori női bugyi; forrá Medici Katalin királyné új hazájában, Franciaországban terjesztette ezt a viseletet, nem sok sikerrel. A következő híres bugyiviselő szintén egy Medici nő, és megint francia királyné: Medici Mária. Számára a feljegyzések szerint sok bugyogó készült, de ez már a 17. század közepe. Még a 18. DIVAT TÖRTÉNET II - Sumida Magazin. században sem lett erős trend a bugyi hordása, elsősorban azért, mert az orvosok a nők számára egészségtelennek tartották a zárt alsónemű viselését. Téli hidegben azért nem volt tilos. Aztán beköszöntött az empire stílus a 19. század elején, és a divatos női ruhák vékony anyagúak (pl. tüll), testhez simulóbbak lettek. Elkezdtek hát hosszú alsónadrágot viselni. Kb. 1820-ra a derékon összefogott, a lábak között nyitott, külön szárakból álló pantalette elfogadott lett. Különösen a natúr, majdnem testszínű változat volt népszerű, mert nem villant ki feltűnően a vékony ruha alól.
Az ing rövid hasítékát a nyaknál és a kézelőnél pertlivel kötötték meg. Az ing mellrészét, a mizlit szépen darázslépes hímzéssel gazdagon díszítették. Minden kelengyéhez hozzátartoztak a vőlegény számára varrt ingek és gatyák, a hímes sávokkal díszesen szőtt kötények, a fölszedett mintázatú és egyszerűbb szövésű tarisznyák. Télen birkabőrből varrott, mellrészén hímzett, hátul kötőkkel rögzített mellest, később sötét posztó kabátkát, dómányt vettek magukra. Hetési férfi viselet. (Fotó: TV) A hetési férfi viseletnek mintegy virágkorát jelentette az 1860-tól 1914-ig terjedő időszak, amikor is az egyenes szabású, pálhás fehér vászoning mellrészét és kézelőjét a függőleges szegőzések közé szerkesztett, fehér pamutfonállal bújtatásos, lapos szálöltéssel gazdagon díszítették. HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár. Ezekről az ingekről méltán mondhatjuk, hogy a népművészet igazi remekei. A gatya elé pedig fehér vászonkötényt kötöttek, aminek az alját többnyire 3 sávos, piros szőttes hím és némi rojtozás díszítette. Régente ezen a vidéken is a mezítláb-járás mellett a bocskor volt az általános lábbeli, csak később tértek át a csizmára.
A parasztok durva vászonból varrott ruhában jártak, a hűbérurak és a városi felső réteg öltözéke pedig gyapotszövetből és selyemből készült. Egy középkori jobbágy általában nem engedhette meg magának, hogy új ruhákat vásároljon, ezért saját maga számára készítette el mindennapi viseletét. A parasztok mindazonáltal megtalálták a módját, hogy mégis hogyan kövessék az előkelőbb rétegek öltözködését. Különféle csatokat, öveket és egyéb kiegészítőket bármelyik éves vásáron tudtak venni, azokat pedig előszeretettel viselték is. Középkori ábrázolásokon gyakran láthatunk különféle szolgálókat, amint egy függőlegesen osztott, kétszínű ruhát viselnek. A ruhadarabot a korban "mi parti" néven ismerték, és színei általában a szolga urának rangjára, illetve címerének színeire utalnak. Fejfedők a középkorban Kalap vagy valamilyen más fejfedő viselése a haj eltakarása céljából alapvetőnek számított a középkorban nők és férfiak körében egyaránt. A fejfedő stílusa a többi ruhadarabhoz hasonlóan jelezte viselőjének társadalmi jogállását.
ivadékai előtt nagyon is pogányosnak, az akkori idők nyelvén szólva nagyon is kunszerűnek tünt fel s nem is igen tartották igaz keresztyénnek, valódi lovagnak, ki megvetve a keresztyén lovagok Európaszerte divatos viseletét, kun módra öltözködött. Régi családaink közt a középkorban gyakran találkozunk egyik-másik tagnál ezzel az elnevezéssel; dictus Kun, a Kunnak nevezett; ilyen volt például az Ákos-nemzetség pelsóczi ágából; a XIV. század első felében élt Miklós, csetneki Benedek-fia, a ki hét testvér között egyedül fordult elő «Kun» melléknévvel; az Osl nemzetségből csornai Imre fiát, a Nagy Lajos korabeli Jánost nevezték «Kunnak», kinek aztán ivadékai is megtartották e nevet, ép úgy, mint a Gutkeled nembeli rosáli György fiának, Lukács «dictus Kun de Rosaly»-nak (élt 1373–96. ) ivadékai. Ha a két előbbi nemzetségnél még valahogyan föltehető volna is, hogy a «Kun» melléknév a nemzetség kun eredetével van összeköttetésben: a sváb ősöktől származott rosályi Kunokra bajos volna ilyet ráfogni.