A keresztnévből a darabban mértékegység, sőt általános tulajdonságot jelölő fogalom lesz, amelynek végső, a dráma befejezésére kiteljesedő jelentése, hogy a "pistiség" mindannyiunk közös, kelet-európai kisemberségét jelenti, szorongásainkkal, traumáinkkal, vágyainkkal. A Pisti a vérzivatarban különlegessége nemcsak az, hogy a szereplők folyamatosan új és új szerepekbe lépnek be a jelenetek során, hanem az is, hogy a főszereplő voltaképpen négy, különbözőképpen megjelenő szereplőre oszlik szét, s ezen szereplők szövegben is hangsúlyozzák furcsa összetartozásukat. A négy szereplőt tarthatnánk az egységes szubjektum felszámolásának is, azonban inkább arról van szó, hogy az elvonatkoztatott "Pisti" mint az emberi jelleg négyféle megmutatkozása kerül a dráma terébe, ellentétben a madáchi Ádám–Éva–Lucifer akarat–ösztön–szellem hármasságával. Örkény darabja ezért jóval elvontabb szinten képezi meg a konfliktusokat, a drámai akciók szükségképpen az értelmezők, befogadók fejében születnek meg. A színpadi előadásban meglehetősen szokatlan és nehéz ennek a szerzői szándéknak az érvényre juttatása.
Pistipistipistipisti PISTI Tordy Géza A tevékeny PISTI Balázs Péter A félszeg PISTI Garas Dezső A kimért PISTI Szombathy Gyula PAPA Miklósy György MAMA Szegedi Erika A SZŐKE LÁNY Halász Judit RIZI Gobbi Hilda EGY FÉRFI Sörös Sándor MÉG EGY FÉRFI Szakácsi Sándor EGY FIATAL NŐ Peremartoni Krisztina MÉG EGY FIATAL NŐ Kovács Nóra KISLÁNY Vaday Viktória Farkas Lilla KISFIÚ Forgács Gyuri Díszlet: Fekete Tamás m. v. Jelmez: Kemenes Fanny m. v. Rendező: VÁRKONYI ZOLTÁN Örkény drámáinak a legösszetettebb szerkezetű szövege a Pisti a vérzivatarban. Dramaturgiailag a legbonyolultabb felépítésű, akár azt is mondhatnánk, hogy formailag a leglazább szerkezetű - csak gondolatilag a legkeményebb, a legmélyebb, a bírálataiban leggazdagabb. Stílusában groteszk is meg abszurd is, hisz a szerző mindkét stílusjeggyel él - és mindkét stílusjegy alapelemeivel építi hőseinek fejlődési ívét. Teszi ezt úgy, hogy valamennyiünk számára, akik persze ismerjük is, meg tudjuk is, meg elfogadjuk a helyzetek abszurd kifejezését - érthető és élvezhető, olykor szellemesnek tűnő, máskor morbidnak látszó, gyakran pedig reálisnak ható helyzeteket - állapotokat lássunk - halljunk!
A Pisti úgy nemzeti dráma, hogy nincs benne semmi patetikus és heroikus (amely nélkül a 19. századi nemzeti irodalom elképzelhetetlen lett volna). Ehelyett tele van furcsa ötletekkel, képtelen fordulatokkal, amelyek különös fénytörésben, szokatlan látószögből ábrázolják a 20. századi magyar történelem sokat idézett helyzeteit. Örkény olyan groteszk ötletek köré szervezi az egyes kor-képeket, amelyek a maguk abszurditásában mutatják meg azokat az eseményeket, amelyek - az idő múlásával - indulatmenetesen rögzülnek a történelmi emlékezetben, mintha természetes lenne, hogy ez és így történt a múlt században. Ezzel a Pisti a történelmi tudatba beágyazódó féligazságokat, tendenciózus közhelyeket kérdőjelezi meg. "Én bizony elfogultan, sõt indulattól fûtve próbálom hőseimet - s az õ révükön szülõhazámat is - megszabadítani a leegyszerûsített látásmód, a fekete-fehér szemlélet sugallta tévhitektõl és hamis ítéletektõl" - írta 1979-ben.
Érdekes elgondolkodni azon, hogy nyáron, amikor melegünk van, az árnyékos helyeket keressük, télen pedig, amikor fázunk, akkor a naposat. Mindig azt, ami akkor épp hiányzik. A fény és árnyék szerepe, nem csak a láthatóság, hanem a hőmérséklet miatt is fontos. A telkek fekvése jórészt meghatározza a ház tájolását is Egy ház megépítésekor, vagy egy kert kialakításakor különösen lényeges e környezeti viszonyok ismerete, hiszen később már kevés mód adódik a változtatásra. Fény és árnyék játéka. Egy helyesen tájolt épület fűtési és hűtési rezsije, azaz energiaköltsége is jóval alacsonyabb lehet, mint egy rosszul tájolt épületé. Figyelni kell a természetet, és ha alkalmazkodunk hozzá, akkor az besegít a téli fűtésbe, vagy a nyári klimatizálásba is. Napsütés, szélirány, hangok A tájolás az épületek telken belüli elhelyezését, helyiségeinek és nyílászárói irányának meghatározását mutatja meg. Mindezek megtervezése azért fontos, mert az épület szoros kölcsönhatásban van a környezetével: a Nap járásával, a széliránnyal, és a kilátás is fontos.
Caravaggio: Szent Máté megvilágosodása (1602) Rembrandt: Százforintos lap, Rembrandt az ábrázolt jelenetek főalakjaira összpontosítja a fényt Chiaroscuro (= fény és árnyék): a fényviszonyok és hatásaik ábrázolása a festészetben. Története [ szerkesztés] A középkori festészet még megelégedett az egységes világítással. A reneszánsz idején azonban már felfedezték az árnyék térképző és a színeket változatosabbá tevő hatását. Tóth Sarolta: Fény és árnyék. Az árnyékot vető test fénnyel ellentétes oldalán levő sötét foltot önárnyéknak, az általa okozottat vetett árnyéknak nevezik. Az önárnyékon belül felfedezhető a szomszédos felületekről odavetődő fények és színek hatása, ezek a reflexek. A világosabb és sötétebb részek közti átmenetet félárnyéknak nevezik, ennek finomabb megoldása a sfumato. A reneszánsz festészet, majd a barokk festészet is gyakran felhasználta a sötét árnyékok és a világos, esetleg ragyogó foltok együttes alkalmazásából adódó drámai hatásokat, a chiaroscurót, illetve franciásan clair-obscurt. A chiaroscuro első legnagyobb mesterei Leonardo da Vinci, Caravaggio, Georges de La Tour és Rembrandt voltak.
Olyan szép ha elmondják: minden és mindenki egy. El tudjuk hinni? Van, aki igen és van, aki nem. De mi van akkor, ha magunk tapasztaljuk meg mindezt, és döbbenünk rá erre? Megkérdőjeleznénk önmagunkat? Van-e hitelesebb dolog számunkra mint az, amit mi élünk át? Mi az a két alapvető, látszólag EGY-másnak ellentétes dolog világunkban, melyre mindent építünk? Sokan úgy nevezik: Fény és árnyék. Két ellentétes és egyező dolog egyszerre. Fény és árnyék blog. Ellentétesnek vélt, mégis egyként működő, szétváló és összeolvadó. Egyből született, mely kettősség látszólagosan megosztja az oszthatatlant. De miért is van erre szükség, ha ennyire "bonyolultan" működik? Éppen ezért… ennek a bonyolultság mögötti Egy-szerűségnek a felismeréséért. A részek egyként való felfedezéséért, a választás szabadságáért. Mikor a tiszta Fény önmagát próbára tette, a kiáradással részeket hozott létre, hogy önmagát részek Egységeként is megismerje, és ezen túlmutatón az Egység részeként mindenben jelen legyen. De a kiáradás előtti pillanatban nem volt más csak mély, mindent magába-olvasztó sötét, melyből felvillant a Teremtés Fénye, ennek az egész sötétségnek a MAGja.
Ezért tanulunk meg megfigyelni és viszonyítani. Felismerjük a dolgok törvényszerűségeit, ritmusát, jellegzetességeit, és eldöntjük, mi abból nekünk a megfelelő, a ránk vonatkozó és azt magunkévá tesszük, azaz szabadon választunk. Így haladunk aztán egyre beljebb magunkba, hiszen ha már kívül megismertünk, belül is felfedezni vágyunk. Ekképp jutunk el addig a megdöbbenésig, hogy belső és külső világunk összefüggésben van. Felfedezzük (a jó megfigyelők hamarabb), hogy érzéseink, gondolataink kihatnak a velünk történő látszólag külsődleges dolgokra. Ekkor kezdhetünk el azon gondolkodni, hogy akkor valami belső irányító rendszernek kell működnie, ami mindezt valahogyan lehetővé teszi… és ekkor jól tesszük, ha belül kezdünk keresgélni és önmagunkat tudatosan megfigyelni. Fény és árnyék. (Ez nem tiltott, hiszen magunknak engedélyt adhatunk a magunkban való kutakodásra. ) Így juthatunk el a tapasztalások útján Önmagunk isteni Valójáig, ami saját KÖZÉP-PONTunk! Itt találhatjuk meg azt a FÉNYt, ami maga a Teremtés!
1 2 Ingyenes házhozszállítás 2
században Jávor Anna: 63 A francia festmények gyűjtése Magyarországon a xviii-xix. században és ami megmaradt belőle - a budapesti Szépművészeti Múzeumban Barkóczi István: 70 Múzeumok «francia módra » Jean Aubert és Philippe Luez: Katalógus 77 Hívság és igazság: a xvti. Fény és árnyék. század 123 Az alig látható könnyedség: a XVII. század 187 A megismert természet: a XIX. század 255 Az újragondolt művészet: a XX. század 308 Irodalom