Az egykori Csörgő-malom megújítása egy olyan nonprofit vállalkozás, melyet a vízimalmok iránt érzett szenvedély hajt. Home - vazsonyimalom.hu. Tudjuk, a vízimalom bár elvesztette régi közösségi és gazdasági funkcióját, mégis olyan fontos műszaki, természeti, társadalmi vonatkozásai vannak, melyek mind a mai napig rendkívül fontosak. A közösség, a víz, az élelmiszer, az energia mind-mind olyan témakörök, melyekről szeretnénk a magunk lehetőségéhez mérten diskurzust kezdeményezni. Ezért is szeretnénk a malom "ajtaját" kinyitni azok előtt, akik ugyan úgy fontosnak tartják a kulturális örökségünk XXI. századi módon történő fejlesztését és közösségi üzemeltetését.
Salföldön egyébként kihagyhatatlan a helyi majorság meglátogatása, amely régi, hagyományos háziállat-fajtákkal ismertet meg bennünket. Salföldhöz hasonló kis ékszerdoboz az egy tektonikus vonal mentén feltörő ásványvizéről híres Kékkút, amely egyre inkább országos hírű zenészek, írók, közéleti személyiségek afféle művészfalujává kezd válni. A Badacsony, Csobánc, Gulács, Szigligeti Várhegy, a bazaltorgonáiról méltán híres Szent György-hegy és társaik a földtörténeti közelmúlt bazaltvulkanizmusának emlékei, az egykori felszín eredeti magasságait őrző tanúhegyek, vulkáni kúpok Európában egyedülálló tájképet alkotnak. Itt a háborítatlan természet kincsei az őslakosok harmonikus együttélésével évezredes kultúrtájat, s Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai desztinációját hozta létre. A Keszthelyi hegység erdői és érdekes karsztformái hosszabb hegyi túrák során járhatók be, a nemzeti park legnyugatabbi részén elterülő Kis-Balaton pedig a vízi élővilág paradicsoma. Balaton medence kőzetanyaga 30. Ez a táj már 1951. óta természetvédelmi terület, 1979-ben pedig fölkerült a Ramsari területek (kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek) rangos listájára, ahol 232 madárfaj költ rendszeresen, és fordul elő nagy számban, köztük a magyar természetvédelem címerállata, a nagy kócsag.
Az így keletkezett törmelékanyag gyűrűként vette körül a kitörési központokat, amikből hármat azonosítottak a kutatók: a Külső- és a Belső-tó területén egyet-egyet, illetve a Csúcs-hegytől délre a harmadikat. (Később salakszórás is jellemezte a folyamatot. ) A sekély kis kráterekben a vulkanizmus végeztével tavak gyűltek fel, innen származik e működési típus neve, a "maar" is, mely németül tengerszemet jelent. 4 millió évnyi mozgolódás után elcsendesült végül a tihanyi táj, megfiatalodott kőzetanyaga lepusztulásnak indult, az egykori krátergyűrűket felemésztette az erózió. Balaton medence kőzetanyaga plaza. Az átalakulást a hévforrások heves tevékenysége kísérte, a Balatonnak pedig ekkor még nyoma sem volt. Mindössze kb. 20-25 ezer éve született meg a 3 tómedence, amik a terület süllyedésének következtében később összeolvadtak. A vízállás az éghajlati viszonyok függvényében változott, volt olyan időszak is, amikor a tihanyi földnyelv szigetté vált, hiszen lapos tövét bekebelezte a tó. A táj arculatát az ember megjelenése csaknem a felismerhetetlenségig átformálta: a 19. század elején például csatornákat ástak, és a Külső-tó vizét lecsapolták, hogy helyét kaszálóként hasznosítsák.
1964, Marosi S. − Szilárd J. 1981 Somogyi S. 1997) a feltöltődés nagyobbrészt csak a pannon utáni korszakban fejeződött be, így az egész pliocént (régebben felsőpliocén) egy fluviolakusztrikus időszakként értékelték. A fluviolakusztrikus jelző egy átmeneti − tavi, folyóvízi − állapotot jelez. Ennek a fluviolakusztrikus időszaknak a jellegzetes üledékének tekintették az Unio wetzleri-s keresztrétegzett homokot. • Hosszú múltra tekint vissza az elképzelés is, amely szerint a "felsőpliocén keresztrétegzett homok denudált felsőpannóniai szárazulati felszínre települt folyóvízi üledék" (Ádám L. 1975). Tanúhegy – Wikipédia. E teória szerint a pannon végére – pliocén elejére a tó nagy része feltöltődött, az ún. Szlavóniai-beltó területére húzódott vissza. Az elképzelés első megfogalmazója Sümeghy J. (1923, 1953) volt. Az újabb kutatások tovább pontosították a Pannon-beltó feltöltődésének a folyamatát, ill. ezzel párhuzamosan a keresztrétegzett homokok korát. Pécsi M. (1986, 1987, 1988) a folyórendszer kialakulását és az ehhez kapcsolódó "Unio wetzleri"-s keresztrétegzett homok felhalmozódását a pontusi emelet és a pliocén közötti átmeneti periódusra, a Bérbaltavári korszakra helyezte, amelyet megelőzött a Pannon-beltó visszahúzódása, [4] a már korábban, főleg deflációs úton kipreparálódott völgyekben és azok oldalában is megtalálható.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Nagyvázsony Veszprém megyében, a tapolcai út mellett fekszik, a róla elnevezett medence közepén, 268 méter tengerszint (Adria) feletti magasságban. A Bakony hegység délnyugati részét itt a Balaton-felvidéktől egy hatalmas hegyszerkezeti törés választja el, amelynek mentén a földtörténet újabb korában kisebb-nagyobb medencék alakultak ki. Ezt a zegzugos törésvonalat a Nagyvázsonynál Sédnek, míg lejjebb inkább Eger-víznek nevezett kisebb folyó vize öntözi. Északról a 600 méter magasra felnyúló Kab-hegy hatalmas tömege határolja, tetején a tv-toronnyal, amely a medence minden részéről jól látható. A medence kőzetanyaga édesvízi mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Balaton medence kőzetanyaga area. Elsősorban a Kab-hegy óriási bazalttakarója említhető itt. Az édesvízi mészkő alól számos, kisebb-nagyobb forrás tör elő. Ezen források egyike a község délkeleti csücskénél buzog fel, és kisebb területen mésztufát rak le. A legnagyobb források a Tálodnak nevezett erdőrész kolostorromjánál fakadnak.
A klímaváltozás hatására az ezredforduló környékétől a Balaton feletti melegedő légáramlatok a Nap évszakonként változó mozgásával együtt korábban nem látható, szokatlan légköri jelenségeket hoznak létre, és ezzel az év teljes hosszában uralják a Badacsony látképét. A globális felmelegedés jelentős változásokat hozott a Balaton környékének éghajlatában. A tóparti területekre jellemző speciális mikroklíma megváltozott. Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1988) - antikvarium.hu. A hosszan tartó száraz, csapadékmentes időszakok és a hatalmas nyári hőség hatására voltak olyan évek, 2002, 2003 vagy 2013, amikor a tópart menti területei teljesen kiszáradtak. A Balatonból hiányzó 200-300 millió köbméter víz a levegő páratartalmát is csökkentette, ezzel csökkent a szemnek optikai csalódást okozó távlati hatás. Ez lehetővé tette azt, hogy az őszi, téli évszakokban olyan légköri képződményeket figyelhetünk meg, amelyeket korábban a ködös novemberi vagy februári égbolt elrejtett a szemünk elől. Az őszi égbolton kinyíló színvirágok teljesen átalakították a tó látképét.
Nem véletlenül, hiszen a kis falvakat, a szőlővel ültetett domboldalakat, a különös kőzeteket, és felszínformákat, a tarka réteket tömörítő kismedence a Balaton-felvidék valódi gyöngyszeme. A Fekete-hegy Eötvös kilátójáról szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk. Ide nem csak a kilátó miatt érdemes fölmászni. Köveskál irányából egy igen szép és meredek vízmosás mentén, a hegy vulkáni rétegeit is föltáró Vaskapu-árok mellett húzódó ösvényen érünk el a hegy széles platójára. A hegytetőn kerekded kis tavak (pl. Bika-tó) fogadnak. Szemet gyönyörködtető látvány, s emellett igen értékes vízparti növénytársulásoknak adnak otthont. Badacsony látképe Szentbékkálla, Kővágóörs és Salföld határában, egy hosszú sávban keményre cementálódott homokkövek nyúlnak el. A homokkövet a jégkorszak fagyaprózódásai összetöredezték önálló blokkokká, majd a lejtős tömegmozgások következtében ezek össze- vagy egymásra torlódtak. Így jöttek létre a hatalmas sziklatömbökből álló kőtengerek, melyek közép-európai viszonylatban páratlan képződményeknek számítanak.