A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
A többnyire fiatal erdők akác, nyár és tölgy egyedekből állnak, ezek mellett helyenként fenyvesekkel is találkozunk. Az éles irányváltású útvonal végén a Gödöllői Erdészeti Arborétum kerítése mellé jutunk, és hamarosan a növénykert bejáratánál állunk. Érdemes időt szánni a felfedezésére, bejárni a tanösvényt, megismerni a több száz fa- és cserjefaj, valamint más botanikai érték példányait. Az arborétum bejáratától tovább a K jeleken 200 méter után az Isaszegi úthoz érkezünk, ahol a Gödöllő, méhészet buszmegállóból tudunk a város központjába visszautazni.
Gödöllői Erdészeti Arborétum - séta - YouTube
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
A túránk kezdetén látott jelenlegi egyetemi főépület pl. eredetileg a premontreiek rendháza volt. A kicsiny sírkertbe temetkeztek a szerzetesek - köztük nyugszik az alapító prépost, akinek sírjára Fadrusz János híres szobrának bronz másolata került. Irányt tartva a botanikus kert és különböző egyetemi épületek mellett haladunk el, aztán a MATE Parkerdő sétányaira térünk. Átvágunk a zöld övezeten, túloldalán az Őz utcába fordulunk, és a P jelek irányításával Gödöllő Fenyves nevű kertvárosrészén kanyargunk keresztül. Elsétálunk a Fenyves ABC mellett, ahol vásárolhatunk, ha valamire szükség lenne. Innen már feltűnik a máriabesnyői kegytemplom tornya, ahová kitérőt tehetünk nemsokára. Leereszkedve a vasúthoz éles jobbkanyarral fordulunk rá a P ▲ jelzésre az aluljáró előtt. A következő 1. 5 km-t a sínekkel párhuzamos zajvédő fal mentén tesszük meg a turistaúton. Mellettünk a portákhoz tartozó kertek sorakoznak, szemben pedig következő úti célunk, a Juharos erdős hegyoldala uralja a látványt.
Római irányítással a szarmaták által a 4. században épített árok- és sáncrendszer kb. 1200 km hosszan az húzódott az Alföld pereme mentén, egészen le az al-dunai Vaskapuig. A 2-5 méter mély, 5-10 méter széles árkok, illetve ezek szélén a sáncok jól látszódtak a 19. századig, amikor a jelentős tereprendezés eltüntette a legnagyobb részét. Itt, a Gödöllői-dombságban hosszabb szakaszon is megmaradt felismerhető állapotban. Egy része mentén tanösvényt jelöltek ki, ami egyelőre csak virtuálisan létezik, de a létrehozó egyesület tervei közt szerepel az állomások tájékoztató tábláinak kihelyezése is. A Csörsz-árok tanösvény végigjárása betekintést ad az ókori védelmi rendszer történetébe. Arborétum a túránk végén K jelzésen déli irányba folytatjuk utunkat. Átkelünk a Gödöllő-Valkó közötti országút túloldalára, ahol kőkereszt és világháborús katonasír csendesedik. Megkerüljük a fémsorompót, és cseres tölgyesben érkezünk egy romos vadászházhoz. Innentől széles föld- és murvautakon túrázunk hosszabb szakaszokon vadvédelmi kerítéssel párhuzamosan.
saját költségvetéséből finanszírozott. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
A filodendron nagyra nővő, jellegzetes megjelenésű, igényei szerint melegkedvelő trópusi növény. Jellemzően kúszónövény, mely őserdőben hasznosítja hosszú léggyökereit, melyek segítségével a fényt keresve kúszik fel a fák törzsén. A növény fejlődéséhez sok hely szükséges. A fiatal növény levelei szív alakúak és sima szélűek, de ahogy a növény öregszik a leveleken lyukak és mély bevágások jelennek meg. A kifejlett levelek fényesek, és már sötétzöld színűek. Bonsai? Bonsai! BAUHINIA PURPUREA - Lilavirágú orhideafa - Trópusi, egzotikus dísznövénymagok, Agavemag, Pálmamag, Banánmag, Trópusi dísznövénymag. Nem minden bonsai fajta alkalmas arra, hogy párás, nedves, félhomályos helyen tartsuk. A bonsaik között azonban a borsfa bonsai jó döntés lehet. Ez a növény kellemes citrusos illatot áraszt, főleg, ha megdörzsöljük a leveleit. Kerek kis levelei vannak, igazán kedves látványt nyújt a kis borsfa. Ez a faj beltéri bonsaiként tartható. Jellemzően meleg és fényigényes növény, ezért világosabb fürdőszobába ajánlott. Vízigényes faj, talaját tartsuk mindig egyenletesen nedvesen. Figyelem, egy bonsai tartása komoly felelősséget és odafigyelést igényel, hiszen kényesebb növény.
Mára olyan szinten terjedtek el ezek a trópusi növények hazánkban, hogy szinte, minden sarkon beszerezhetjük, akár több fajtáját is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egyik legszebb virág az orchidea. Az egzotikus szépségükkel és kecsességükkel, mindenkit levesznek a lábukról. Sokunkban még ma is él az a hiedelem, hogy kényes nehezen gondozható növény az orchidea. Viszont legtöbb esetben, azzal rontjuk el, hogy túlgondozzuk őket. Általában a locsolás az, amellyel legtöbb problémát okozhatunk a növény részére. Szobanövény kisokos-Orcidea - Lakberendező magazin. Sosem szabad vizet hagynunk a kaspójában. Az átlátszó műanyag cserép tökéletes közeg számára. Nem szükséges átültetnünk, főleg nem egy zárt kaspóba. A kaspóból, nem tud eltávozni a felesleges víz és így nagyon könnyen tönkre megy a növényünk, mivel elrothadnak a gyökerei. Az effajta problémára, intő jel lehet a levélsorvadás. Az orchidea eredeti élőhelye az őserdőkben a fákon van. Az összes gyökere léggyökér. Ezért sosem szabad egyszerű virágföldbe ültetni. Minél levegősebb közeget kell neki teremteni, és ezt a kifejezetten erre alkalmas orchidea földdel érhetjük el.
Az orchidea és a fény Ez a virág szereti az erős, de szórt fényt. A legjobb, ha egy olyan ablakpárkára helyezzük, amely délre néz. Semmi esetre se tegyük messze az ablaktól, illetve sötét helyre. Amennyiben a növény számára a fény, illetve a megvilágítás nem elegendő, az orchideák levelei elsötétednek, és a virágrügyek leesnek. 3. A szoba hőmérséklete és páratartalma Az orchideák természetes élőhelye a trópusokon van, ahol a levegő páratartalma eléri az 50-80%-ot. Annak érdekében, hogy hasonló körülményeket teremtsünk a lakásban, egy párásítót kell használni, erre a legjobb a radiátor közelébe egy rácsos párásítót készíteni. Ezenkívül nyáron naponta permetezzük vízzel. Reggel ajánlatos ezt elvégezni, hogy a víz még naplemente előtt elpárologhasson a növényről. 4. Műtrágyázás Ezeknek a növényeknek a gyökérzete nem a szokásos virágföldben, hanem a fenyőkéregben fejlődik ki. Virágüzletekben kapható ilyen speciális talaj. Ezt gyakran a virághoz szükséges egyéb dolgok mellett, például a moha, a szén, a tőzeg, a páfránygyökér találjuk meg.
A tél beköszöntével azonban megkezdődik a száraz évszak, ilyenkor n em szükséges annyiszor öntözni és a tápoldatozással teljesen fel kell hagyni, de ekkor kell biztosítanunk a legtöbb napfényt a virágnak, hogy az új év beköszöntekor néhány hónapig virágban pompázhasson. Persze télen a sok napfény biztosítása igazi kihívást jelenthet, de egy alkalmas növénylámpával ezt is könnyedén megoldhatjuk, hogy tavasszal már a gyönyörű virágokba borult növényünk mellett ihassuk meg reggeli kávénkat.