Ez az év már a hatodik, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön kérés nélkül készíti el több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét. A folyamat tehát automatikus, éppen ezért a magánszemélynek nem kell a kedvezményekre jogosító igazolásokat beküldeni a NAV-hoz, és nem kell kérni a hivatalt a bevallás tervezetének elkészítésére sem. Az szja-bevallási tervezet a tavaly megszerzett jövedelmekről szóló kimutatás, amelyet a munkáltatók, kifizetők által év közben megadott adatokból állít össze a NAV. Vehir.hu - Automatikusan készülnek az adóbevallás-tervezetek. A hivatal a beérkezett adatok alapján elkészíti a bevallási tervezetet, amely tartalmazza a jövedelmet terhelő adót, az év közben levont adóelőleget és az év közben igénybe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezet legegyszerűbben az eSZJA oldalon érhető majd el, legkésőbb március 15-étől. Az oldalra KAÜ-azonosítás (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes videós azonosítás, telefonos azonosítás) után lehet belépni. Akinek nincs KAÜ-azonosítója, az adóbevallási tervezetének postázását (nem az elkészítését) március 16-án éjfélig kérheti, akár SMS-ben is.
Március 18. után pedig személyesen lehet kérni és átvenni a tervezetet a NAV ügyfélszolgálatokon. Azonban egy jó hírünk mégis van! Ha Ön nem igényelte a tervezetet és hónap végig nem is kap semmit a NAV-tól postai úton, az azt jelenti, Önnek nincs adótartozása. Ugyanis automatikusan a NAV azoknak az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyeknek küld értesítést postán, akiknek visszatérítendő vagy befizetendő adójuk keletkezett, és március 18-ig nem kértek papíralapú bevallási tervezetet. Hogyha tehát a fent leírtak tükrében Önnek látogatást kell tennie az ügyfélszolgálaton, Javasoljuk, hogy ne halassza az utolsó pillanatra. Május 20. közeledtével lényegesen megnövekszik az ügyfélszolgálatok terheltsége, a várakozási idő pedig nagyon megnő. Igényelte de nem kapta meg? Aggodalomra egyelőre semmi ok, a kézbesítés határideje április 30, tehát ha Ön igényelte és nem kapta még meg, várjon hónap végéig! Igen kicsi az esélye annak, hogy nem jut el Önhöz a tervezet. Ha mégsem kapná meg hónap végéig, akkor viszont keresse fel az Önhöz legközelebb eső NAV ügyfélszolgálatot!
Erre azonban csak 2017. után, és kizárólag személyesen vagy meghatalmazott útján az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáin van lehetőség. Természetesen továbbra is lehetősége van a magánszemélynek arra, hogy saját maga készítse el a személyi jövedelemadó bevallását a 16SZJA jelű nyomtatvány segítségével. Ennek benyújtása felülírja az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetet. Elérhetőségeink Átalánydíjas adótanácsadói szerződéssel rendelkező Partnereink az alábbi telefonszámokon kérdezhetnek Vállalkozási szervek részére: 06-1 237-9822/ éves azonosító kód Költségvetési szervek részére: 06-1 237-9832/ éves azonosító kód Írásbeli kérdéseket a címre várjuk! Havi adózási események 2022. április H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Az eperfa a pálinkát is elviseli A csikóbőrös kulacshoz kell fa, lóbőr, marhabőr, díszműbőr, filc és csatt is. Régen varrták, ma már inkább szegecselnek. A dugót esztergálják, a testhez pedig sűrű szálszerkezetű gyümölcsfa kell, ami nem engedi át a folyadékot. Szilfából is nagyon jó kulacs készíthető, de Szombathy Zsigmond elmagyarázta: az eperfa a legjobb, mivel az nemcsak a legszebb, hanem az a legsűrűbb szálszerkezetű, s abból volt a legtöbb. MAGYAR SZERSZÁM – HÁMKÉSZÍTÉS | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. Sőt, az eperfa a pálinkát is elviseli, így annak való kulacs is készíthető belőle. Elmerülve még inkább a kulacsozás rejtelmeiben, vendéglátónk azt is elmondta, hogy a fát a kivágása után öt évig szárították, és csak akkor kezdték esztergálni. A népművész beavatott minket abba a fortélyba is, hogy amikor elkészül egy kulacs, akkor még nem lehet rögtön folyadékot tölteni bele. A belsejét ugyanis különböző módokon kell preparálni. Ehhez kell gyanta, paraffin, méhviasz, amiket a megfelelő arányban összefőzik, és nagyon forrón beleöntik a kulacsba.
A kulacs formája általában egységesnek mondható, legszebb változatai kétségtelenül a csikóbőrös kulacsok voltak, melyeknek a XIX. század hatvanas éveitől volt nagy divatja. Ez vált általánossá a debreceni kulacskészítők körében is. Az esztergált fa felületét szépen kikészített csikóbőrrel vonták be, ezzel növelték a kulacs folyadékot hűvösen tartó funkcióját. Csikóbőrös kulacs készítése laptopon. Legfőbb díszítését a mindkét oldalon középre elhelyezett kulacsrózsa adja. A bőrből készült kulacsrózsa gyakran többrétegű volt, szélét cakkozták, nem ritkán átlyuggatták, rézgyűrűkkel verték ki. A kulacsrózsa díszítményét többféle díszítési technikával készítették el. Gyakori volt a hasított tollal, vagy bőrszíjjal kivarrt, szironyozott évszám és monogram díszítés, melyeket olykor virágornamensek is kísértek. A debreceni kulacsokon szívesen alkalmazták a színes fonallal való hímzést is, ami a bőr alapon túl posztó anyagon is megjelenhetett. Ezeknek a díszítményeknek az elkészítésébe Debrecenben gyakran besegített Dankovszky Lórándné szűrhímző népművészet mestere is, aki a debreceni cifraszűr jellegzetes motívumaival tette igazán "debrecenivé" ezeket a kulacsokat.
További információért, kérjük, hívja a +(3630)1999-441 telefonszámot. Termék kód: [0J261/X024/10] Ár: 7. 500 Ft e-mail ajánlás Régi magyaros, piros-fehér-zöld bőrözésű valódi lószőr, csikószőr kulacs, díszkulacs párban. Magasság: 8 cm
Fémből készült kulacs Fakulacs a 7. századból A kulacs vagy csutora folyadéktartó edény. Anyaga lehet fa, fém, kerámia, agyag vagy műanyag. Pásztorok, útonjárók és fuvarosok használták. Űrtartalma változó, a hagyományos facsutora rendszerint 5–8 literes volt és bort vagy égetett szeszt tartottak benne. A Dunántúlon és a Felföldön csutora, az Alföldön a kulacs néven ismerték. Hazánkban a 18. században terjedt el, amikor az osztrák–magyar hadsereg ivóedényként használta. Gyakran hordszíj is tartozik hozzá. Csikóbőrös kulacs készítése számítógépen. Egyik különleges fajtája a betyárcsutora, amely belül 2–4 rekeszre volt felosztva a különböző italok számára, a száján pedig egy forgatható csap segítségével lehetett kiválasztani, hogy tulajdonosa melyik rekeszből szándékozott inni. A csutora neve, valamint a mesterség feltételezések szerint a Balkán területéről terjedt el a 17. században, Magyarországon a Dunántúl felől haladt tovább észak irányába. A 19. századig a kulacskészítés Magyarországnak egy különleges esztergályos iparága volt, melyet az erdélyi szászok és Veszprém vármegyében űztek.
Édesapja műhelyét örökölte meg, ahol a teljes folyamatot: bognár és kerékgyártó munkát, fém- és kovácsmunkát, az esztergálást, festést, szövetburkolatok elkészítését végzik. Nem tárolják sokáig a kész hintókat, mint ezt, amiért a munka végeztét követően szinte azonnal jön a tulajdonosa. Copyright: Sarusi István. Utolsó mozzanatok (2017) Leírás: Gombos Miklós, hazánk egyetlen harangöntője éppen egy kisebb harangot csiszol őrbottyáni műhelyében. Ezzel ér véget az öntési folyamat, ami egy nagyobb harang esetében fél évnyi munkát is igényel. Copyright: Sarusi István. Télkergetés művészete (2018) Leírás: Hafner Miklós, Népművészet Ifjú Mestere díjas busómaszk faragó. HAON - „Kívül szőrös, belül nedves…” – de mi is ez?. Mohácson mindmáig élénken őrzik a kereszténységnél régebbi sokác hagyományt, a busójárást. Ennek előkészületeként faragják és díszítik évről-évre maszkjukat a férfiak. Kivételesen Miklós édesanyja is farag ‒ első nőként. Copyright: Sarusi István. Házasság (2019) Leírás: Kovács J Attila kisgyőri csizmadia és cipészmester. Miskolci műhelyében hagyományos, százéves módszerekkel készít kézműves lábbeliket a legkülönlegesebb bőrökből: vizából, struccból, krokodilból… Itt éppen a felsőrészt és a talpat egyesíti, vagy ahogyan a suszterek mondják, házasítja.
Két megközelítése van annak, miért foglalkozom régi és ritka mesterségek felkutatásával és bemutatásával. Egyik a szakmai: fotós: újságíróként fontosnak tartom az ismeretterjesztést, így a feledésbe merülő foglalkozások felelevenítését ‒ vagy legalább emlékek megőrzését. Másrészt pedig emberileg érdekelnek e mesterségek. Mindig a kíváncsiság, új és érdekes információk felfedezését látom egy-egy kézművesnél tett látogatásban. Generációs kérdés az, hogy én több népi mesterséget már csak névről ismertem, ismerek. Ha számomra érdekes mindez, miért ne lehetne mások számára is az? Bolthely.hu. Kazár-vizslási viseletek őrzője (2018) Leírás: Bocsi Éva népi iparművész népviseleti babakészítő. Salgótarjáni otthonában az egykori kazár-vizslási, azaz a legszínesebb palóc népviselet őrzője. Babáinak ruháit a népviseleti ruhagyűjteményük egy-egy darabjából varrja, míg a jobb állapotban fennmaradtakat ő maga hordja – például rendezvényeken. Copyright: Sarusi István Édesapja is hintókovács volt (2019) Leírás: Galambos Nándor, füzesgyarmati hintókészítő.