A nagy érdeklődésre való tekintettel, Zorán 2022. március 19-én dupla koncertet ad a Budapest Kongresszusi Központban! A rajongók így az esti koncert mellett, a 16 órára meghirdetett koncerten is láthatják Zoránt és zenekarát. Zorán neve fogalom a magyar zenei életben, koncertjei mindig ünnepnek számítanak. A visszatérő közönség jól tudja, hogy a kihagyhatatlan és egyben megunhatatlan dalok mellett mindig megszólalnak ritkábban játszott szerzemények, zenei csemegék, valamint helyet kapnak a műsorban a válogatott muzsikusokból álló zenekar különleges produkciói is. Az újonnan érkezők pedig rácsodálkozhatnak, micsoda érzelmi és gondolati gazdagság rejlik ezekben a dalokban, és mennyire lélekemelő élmény tud lenni egy Zorán koncert. Most sem lesz ez másként. Zorán neve garancia a minőségre, így ezúttal is felejthetetlen koncertre számíthat az, aki ott lesz 2022. március 19-én 16 órakor és 20 órakor a Budapest Kongresszusi Központban. *Az előadás az időpontjában hatályban lévő kormányrendeletek, járványügyi szabályok betartásával látogatható.
2022. 03. 01 kovacsad Zorán koncertezik 2022. október 3. -án Debrecenben a Kölcsey Központban! Jegyek lentebb! Zorán neve fogalom a magyar zenei életben, koncertjei mindig ünnepnek számítanak. A visszatérő közönség jól tudja, hogy a kihagyhatatlan és egyben megunhatatlan dalok mellett mindig megszólalnak ritkábban játszott szerzemények, zenei csemegék, valamint helyet kapnak a műsorban a válogatott muzsikusokból álló zenekar különleges produkciói is. Az újonnan érkezők pedig rácsodálkozhatnak, micsoda érzelmi és gondolati gazdagság rejlik ezekben a dalokban, és mennyire lélekemelő élmény tud lenni egy Zorán koncert. Most sem lesz ez másként. Zorán koncertezik 2022. -án Debrecenben a Kölcsey Központban! Jegyárak és jegyvásárlás itt! További izgalmas programok itt! • Golden Voices of Gospel koncert 2022-ben Debrecenben - Jegyek itt! • Zorán koncert 2022 - Jegyek és helyszínek itt! Ez is érdekelhet
Zorán neve fogalom a magyar zenei életben, koncertjei mindig ünnepnek számítanak. A visszatérő közönség jól tudja, hogy a kihagyhatatlan és egyben megunhatatlan dalok mellett mindig megszólalnak ritkábban játszott szerzemények, zenei csemegék, valamint helyet kapnak a műsorban a válogatott muzsikusokból álló zenekar különleges produkciói is. Az újonnan érkezők pedig rácsodálkozhatnak, micsoda érzelmi és gondolati gazdagság rejlik ezekben a dalokban, és mennyire lélekemelő élmény tud lenni egy Zorán koncert. Most sem lesz ez másként. Zorán neve garancia a minőségre, így Ön ezúttal is felejthetetlen koncertre számíthat!
Az újonnan érkezők pedig rácsodálkozhatnak, micsoda érzelmi és gondolati gazdagság rejlik ezekben a dalokban, és mennyire lélekemelő élmény tud lenni egy Zorán koncert. Most sem lesz ez másként. Zorán neve garancia a minőségre, így ezúttal is felejthetetlen koncertre számíthat az, aki ott lesz 2022. március 19-én 16 órakor és 20 órakor a Budapest Kongresszusi Központban.
Bakancslistába teszem Értesítést kérek Jegyvásárlás 2022. április 19., Hódmezővásárhely Zorán az egyetlen a legendás Nagy Generáció tagjai közül, aki minden évben országjáró körútra indul, a turné, mint létforma továbbra is vonzza. A vidéki, kisebb művelődési házakban ugyanolyan őszinte odaadással énekel, mint a legrangosabb fővárosi rendezvényhelyszíneken. Fotó: Perger László
*Az időpont változtatás jogát fenntartjuk!
Cover: Kötött ISBN: 9786155559075 Language: magyar Size: 150*202 Weight: 627 g Page no. : 432 Publish year: 2015 -10% 4 300 Ft 3 870 Ft Out of stock Discounted prices are valid only for orders placed through our webshop. Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Egyéb társadalomtudomány - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet?
Az egyhetes látogatás szinte minden percét élénken követte a média és közvetítette a televízió. Amerika és Nyugat-Európa lakossága először láthatott be az 1949 óta elrejtett Kínába, megnézhette, ahogy az amerikai elnök és a First Lady a kínai nagy falon sétál, vagy éppen az eddig ellenségnek tekintett kommunista vezetőkkel poharazgat. A látogatás ténye természetesen nagyon meglepte az amerikai lakosságot: ahogy a Washington Post írta annak idején, az sem okozott volna nagyobb megdöbbenést, ha Nixon azt jelenti be, hogy a Holdra utazik. Henry Kissinger - Világrend | Extreme Digital. (A Holdra szállás három évvel korábban történt. ) Richard Nixon elnök feleségével a kínai nagy falnál. Forrás: Wikimedia Commons Nixon öröksége Nixont természetesen már akkor sok kritika érte a kínai látogatásért – elsősorban éppen saját pártjának keményvonalas antikommunistái közül –, és a Peking felé való nyitást mind a mai napig számosan bírálják. Az 1972-es látogatás ugyanis mérföldkőnek bizonyult ahhoz, hogy Washington 1979-ben hivatalosan is elismerje a Kínai Népköztársaságot, s ezzel megvonja az elismerést a Kínai Köztársaságtól, azaz Tajvantól, amelynek megvédésére szerződés is kötelezte és kötelezi mind a mai napig.
A 2022-es helyzet tehát nagyon más, mint az 1972-es, amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen, sokkal inkább az 1949-es helyzethez hasonlít, amikor Moszkva és Peking szervezkedett Washington ellen. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy akkor Moszkva volt a nagy testvér, most viszont a putyini Oroszország a kisebb testvér szerepébe kényszerül, a háború és a nyugati szankciók hatására pedig egyre inkább abba a szerepbe fog kényszerülni. A cikkben felhasználtuk az AP, a CNN, a The New York Times, a The Guardian, a Bloomberg, a Politico és a Newsweek az évforduló alkalmából megjelent írásait. Címlapkép: Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt főtitkára fogadja Richard Nixon amerikai elnököt 1972. Diplomácia (könyv) - Henry Kissinger | Rukkola.hu. február 21-én. Forrás: Wikimedia Commons
Kalandosan megszervezett út 1949-ben kiáltották ki a kommunista erők a Kínai Népköztársaságot. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány Tajvanra menekült, ahol továbbra is fenntartotta igényét Kína egész területére Kínai Köztársaság név alatt. Akkoriban és még jó ideig a Tajpejben székelő Kínai Köztársasággal tartotta fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a világ nagy része, és egészen 1979-ig az Egyesült Államok is. Nem így a kommunista világ ideológiai és politikai központja, a Szovjetunió, amely elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot az egyetlen Kínaként. A győztes Mao Ce-tung ot, aki hirtelen a világ legnépesebb, igaz, meglehetősen szegény államának vezetője lett, nem sokkal hatalomra kerülése után fogadta is a kommunista világ ura, a Nagy Honvédő Háborúból, azaz a II. világháborúból alig néhány éve győztesen kikerült és fél Európát befolyási övezetébe vonó Sztálin. Aki nem volt rest éreztetni az ugyancsak győzelemtől mámoros Mao számára, hogy hol is helye: hosszan váratta a Moszkvába látogató kínai kommunista vezetőt, és úgy beszélt vele, mint a kisebb testvérrel, akinek nyája megtért a jó meleg kommunista akolba.
A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket.
Különösen szembetűnő ez az Egyesült Államokkal foglalkozó két fejezetben: beszédes például, hogy bár tucatnyi elnökről beszél részletesen, közülük egyről sem tud igazán negatívat mondani, mintha mindannyian koruk legnagyobb alakjai lettek volna, mintha mindannyiukra rendkívül rátermett vezérekként és kiváló államférfiakként kellene emlékezni. Persze nem vitatom, hogy Kissinger tényleg így gondolja, netalán, hogy a kötet gondolatiságába ez illet bele, de azért az Államok külpolitikája és idealizmusa kapcsán néminemű elfogultságot éreztem a szövegben. A végére végül tényleg eljutunk a 21. századhoz – Kissinger pedig még olyan témákról is legalább gondolatébresztően beszél, mint a digitális korszak kihívásai (főként a politikai aspektusát figyelembe véve), és akkor olyan, nyilvánvalóan fontos dolgokat még nem említettem, mint az atomkérdés és a nukleáris fegyverkezés. Mindenről határozottan megvan a véleménye, jóllehet ez annyira nem egyértelmű a szövegből: sokszor inkább mind a két "oldal" érveit elmondja, hogy aztán neki megfelelő konklúziót vonjon le.
Ezért képes arra, hogy szellemesen, finom iróniával írjon a hatalom felhőjátékairól, s ne kímélje a politikusokhoz vagy a nemzetközi diplomáciához kötődő illúziókat sem. Ugyanakkor minden mondatával érzékelteti, hogy a nemzeteket összekötő, illetve szétválasztó erők tiszteletet követelnek.