A déli szépségű fukszia dugványok, magvak és levelek segítségével szaporítható. A magokból vagy levelekből való kényszerítés sok bütykölést igényel, és a pozitív eredmény nem garantált. És a fukszia szaporítása otthoni dugványokkal még egy kezdő virágüzlet is képes rá. Ültetőanyag előkészítése Ennek az ampellás cserjének 113 faja van. A leggyakoribb: Fuchsia boliviana, Fuchsia magellanica, Fuchsia splendens. A virágos növények szerelmeseit érdekli a fukszia szaporodásának kérdése. A legegyszerűbb módja a dugványok termesztésének. Virágzó fukszia Tudnia kell, hogyan kell helyesen vágni a fuksziát. A következő tulajdonságokkal rendelkező szárat kell választania: fiatal, de megkeményedett szár; hossza 10-20 cm; 2-3 vese jelenléte. A fukszia ültetése és gondozása. Először vágja le a megfelelő ágakat 45 fokos szögben, éles késsel. Az alsó levelek alatt bemetszést végeznek. A leveleket eltávolítjuk, csak a két felső levél marad, és kettévágjuk. Fent szintén ferde vágást végeznek. Hogyan lehet gyökeret vágni a földbe Jobb tavasszal terjeszteni a fuksziát - a valószínűsége olyan nagy, hogy az összes dugványt elfogadják.
10fokos helyiséget válasszunk, és csökkentsük minimálisra az öntözést. Szebb formát és növekedést érhetünk el, ha tavasszal visszavágjuk, ilyenkor lehet átültetni is. Szaporítani hajtásdugvánnyal, vagy magról lehet. A fukszia szaporítása dugványozással Kép forrása: A dugványozáshoz friss hajtásokat kell levágni a növényről, melyre a legjobb időpont a tavasz, de később is próbálkozhatunk a művelettel. Vágjunk le 5-10cm-es egészséges hajtásokat, és távolítsuk el róluk az alsó leveleket. A levágott hajtásokat lehetőleg azonnal használjuk fel, ha erre nincs lehetőség, akkor azonnal állítsuk őket vízbe, mert fonnyadtan már nem biztos, hogy sikerrel meggyökeresednek. Hogyan lehet a fuksziát gyökerezni dugványokkal otthon: tippek és trükkök. Ha van gyökereztető hormonunk kéznél, akkor mártsuk bele a hajtások szárát, ez a lépés elhagyható. Töltsünk meg cserepeket lazább szerkezetű földdel, és készítsünk lyukakat a dugványok számára. Ültessük el a dugványokat, majd öntözzük meg őket. Egy cserépre húzott zacskóval biztosítsunk kellő páratartalmat. Az elültetett dugványokat alkalmanként szellőztessük, és csak mértékkel öntözzük.
A fuksziát a nyár jelképének is tekinthetjük. Romantikus, lazán csüngő, vörös vagy fehér virágtölcséreit mindenhol láthatjuk: teraszokon, balkonládában és ablakpárkányon. Változatok egy növényre A fukszia (Fuchsia) nevét a német orvos-botanikusról, Leonard Fusch-ról kapta. A növény Dél- és közép-Amerikában, Új-Zélandon vagy Tahiti szigetén őshonos. Európában körülbelül kétszáz éve ismerjük. Csüngő fukszia szaporítása vízben. Kúszó, csüngő, bokor, faszerű… Mintegy 100 botanikai fajtáját ismerjük. Emellett azonban az idő múlásával számos kultúrfajta is kialakult. Léteznek lágyszárú és fás, alacsony cserepes növények, magasabb dézsás növények, csüngő és kúszó ámpolnanövények, télálló kerti cserjék, balkonon termeszthető és ablakpárkányra való fajták. A legtöbb fukszia hibrid, ami azt jelenti, hogy különböző fajták többszöri keresztezéséből hozták létre. Nagy színgazdagság A virágok, egyedi formájuknak köszönhetően nagyon feltűnőek: négy színes csészelevél öleli körül védelmezőn a többnyire más színű virágkoronát. Ebből magaslanak ki a porszószálak és egy igen hosszú bibeszál.
Egy korábbi bejegyzésben már volt szó a szenzóriumok működéséről. Nem mindegy azonban, hogy ezek alul- vagy túlműködnek, mert a fejlesztésnek is ehhez kell igazodnia. Ha az agyban az ingerek felvétele lassabb, feldolgozásuk sérül, vagy a válaszreakció zajlik lassabban, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy a gyereket az ingerkereső magatartás jellemzi. Az autizmus és a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) közötti különbség - A Különbség Köztük - 2022. Ebben az esetben alulműködésről beszélünk. Ő az a gyerek, aki állandóan ugrál, az öltözéke rendetlen, elhagyja a holmiját, mindenbe belekóstol, szimatol, étkezés közben szinte fal, valamivel folyton babrál: csavargatja a haját, ropogtatja az ujjait, rázza a lábát, amit csak lehet, kipróbál: kapcsolgat, csenget, zörög, csörög, hangosabban beszél, mint az átlag, mindenre felmászik és kifejezetten szeret leugrani magasabb helyekről. Ezek a jelek nagyban hasonlítanak az ADHD tüneteire is. Előfordulhat, hogy a gyerek figyelemhiányos hiperaktív diagnózist kap, pedig valójában szenzoros feldolgozási zavarral küzd. A fő eltérés azonban az, hogy a túlmozgásos, impulzív tünetek mellett ADHD esetében a figyelemhiány is mindig jelen van.
Érzékszervi zavar elsősorban érzékszervi kérdésekkel foglalkozik. Image Courtesy: "Autista-sweetiepie-boy-with-ducksinarow" - Az eredeti feltöltő volt
Szenzoros integrációs zavar nak nevezzük (Sensory Processing Disorder, SPD) azt a tünetegyüttest, amikor az érintett nem képes megfelelően feldolgozni a környezetéből vagy akár a saját szervezetéből származó ingereket. A szenzoros integrációs zavart az 1970-es évek elején Anna Jean Ayres amerikai gyermekpszichológus írta le először. Kutatásainak fókuszában az agy ingerfeldolgozó funkcióját vizsgálta, és erre dolgozta ki elméletét, amely szerint bizonyos esetekben az agy nem képes megfelelően funkcionálni, és ez magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okoz. Az érzékszervi integráció zavara esetén az érintett saját testéből vagy a környezetéből származó benyomások feldolgozása során gátlások lépnek fel. Ez csökkenti a teljesítményt az élet legfontosabb területein, mint például a munka, a társadalmi élet vagy a mindennapi tevékenységek. 1972-ben Anna Jean Ayres foglalkozási terapeuta az alábbiak szerint határozta meg az érzékszervi integrációt: "A neurológiai folyamat, amely szervezi a testünkből és a környezetből érzékszervi benyomásokat, és lehetővé teszi a test hatékony felhasználását a környezetben. "