A legédesebb pedig kétségkívül a csokoládé történeti kiállítás, ami a cukor- és csokoládégyárnak állít emléket. Sétáljunk egyet a hangulatos tó ölelésében fekvő várkertben, majszoljunk el egy finom szerencsi csokoládét, majd csobbanjunk egyet a település gyönyörű fürdőjében. Ne maradj le! További hasznos utazós tartalmakért kövesd a Facebook és Instagram oldalamat!
A konfliktus elkerülése érdekében I. Lipót tábornokai 1660-ban tétlenül figyelték Várad elestét, de az 1663-64. évi háború mérlege is botrányosan alakult, hiszen Érsekújvárral egy újabb fontos erősség esett ki a végvárrendszerből, a szentgotthárdi diadal után megkötött vasvári béke pedig indokolatlanul enyhe feltételeket támasztott a török féllel szemben. Érthető módon a magyar főurakat felháborította I. * Wesselényi-féle összeesküvés (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Lipót politikája, és csalódottságukban annak a lehetőségét kezdték el latolgatni, hogy miként tudnák a Habsburgok nélkül, vagy akár Bécs ellenében felszabadítani Magyarországot. Az összeesküvők élén valószínűleg a téli hadjárat hőse, Zrínyi Miklós horvát bán állt volna, a költő-hadvezér azonban 1664 novemberében vadászbalesetben elhunyt, így a főurak Wesselényi Ferenc nádort választották meg vezetőjüknek. A mintegy hét évig fennálló főúri szövetségről általánosságban elmondhatjuk, hogy jóval merészebb álmokat kergetett, mint amelyek megvalósítására valaha is képes volt. A Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc vezette összeesküvők kezdeti súlytalanságát mutatja, hogy 1665-ben, Murány várában kalandregényekbe illő tervekkel, a Habsburg-barát Lubomirski lengyel marsall meggyilkolása, vagy Lipót elrablása és megzsarolása révén akarták helyreállítani Magyarország egységét és szuverenitását.
1671. április 30. Szerző: Tarján M. Tamás "Zrínyi vére mosta Bécset, S senki bosszút nem állt…" (Kölcsey Ferenc: Rebellis vers) 1671. április 30-án végezték ki Bécsújhelyen a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet. A főurak halála után egy rövid abszolutisztikus kísérlet vette kezdetét, mely során I. Wesselényi féle összeesküvés. Lipót (ur. 1657-1705) – a jogeljátszás elméletére hivatkozva – megpróbálta beolvasztani Magyarországot a Habsburg tartományok közé. Annak eredményeként, hogy XIV. Lajos (ur. 1643-1715) vezetésével Franciaország újabb kísérletet tett a "természetes határok" – vagyis a Rajna és az Alpok hegyláncainak – elérésére és a kontinentális hegemónia megszerzésére, a Habsburgok a 17. század második felében arra kényszerültek, hogy mind jelentősebb erőt koncentráljanak nyugaton. Bécs el akarta kerülni a kétfrontos háborút, ezért a Portával időközben békés viszonyra törekedett, ami odáig vezetett, hogy a Köprülük alatt reneszánszát élő Oszmán Birodalom újabb hódításokat eszközölhetett Magyarországon.
Sorsuk már a Titkos Tanács augusztus 25 – 29. között tartott tanácskozáson eldőlt, itt Johann Paul Hocher udvari kancellár, Montecuccoli, Lobkowitz, valamint Johann Adolf von Schwarzenberg fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és Alsó-Ausztriában is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett. [2] Az áprilisi perek folyamán Zrínyi végig tagadott, hasonlóan Frangepánhoz. Nádasdy volt az egyetlen, aki képes volt logikusan érvelve védekezni, azonban ez sem menthette meg: 1671. április 30-án kivégezték őket: Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdyt Bécsben. 1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit. Vagyonukat a császári kincstár javára konfiskálták. Magyarországon Johann von Sporck tábornok vezetésével megkezdődött a lefogottak birtokainak megszállása és a többi résztvevő felkutatása, majd Rottallal az élén állandó bizottságot állítottak fel Lőcsén a lázadás résztvevőinek kinyomozására, amely 1670 augusztusában kezdte meg a munkát.
Kisszótár Címszavak véletlenül első inditó oka a vasvári béke volt. Az ezen béke által okozott ingerültség napról napra nőtt, annyival is inkább, mert a magyar nemzet mindinkább meggyőződött arról, hogy a békekötés tulajdonképeni oka az volt, hogy az alkotmányellenes törekvések keresztülvitele minél könyebben sikerüljön. A bécsi udvar legújabb intézkedései semmi kétséget nem hagytak fenn az iránt, hogy ugy a vallási, mint a politikai szabadságot veszély fenyegeti. Wesselényi-féle összeesküvés. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Hogy a helyzet csakugyan ilyen volt, leginkább az mutatja, hogy éppen az ország azon fő emberei estek leginkább kétségbe, kik hivatalos állásuknál fogva legközelebbről itélhették meg a tényeket s nem találtak más utat a szabadulásra, mint az összeesküvést. Maguk a német s a katolikus párt fő emberei kezdték meg az összeesküvést, melynek élére Wesselényi Ferenc nádor állott. Részt vettek még benne Zrinyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbiró, Frangepán Ferenc és Rákóczi Ferenc. Értekezéseket tartottak a stubnyai fürdőben, utóbb Sárospatakon és Munkácson, melyeken Apafi minisztere Teleki Mihály is megjelent s mely összejöveteleken az összeesküvés tagjai a nádor tanácsára abban állapodtak meg, hogy előbb még felszólítják Lipótot az alkotmány megtartására s ha ez nem segítene, fegyverhez nyulnak.
1666. december 19. Szerző: Tarján M. Tamás "Látván azt, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek ügye oly veszedelembe jutott légyen, hogy ha mi, kik az országnak első oszlopi vagyunk, valami szabados úton eleit nem veszszük, ezennel végső romlásra jut az ég alatt ilyen híres nemzetnek az ő sorsa. " (Részlet az összeesküvők Bécsben megfogalmazott okleveléből) 1666. december 19-én kötött írásos szövetséget a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés három legjelentősebb alakja, a nádor, valamint Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót (ur. 1657-1705) abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul, nagyszabású terveik megvalósítására azonban soha nem kerülhetett sor. Várad 1660. évi eleste mélyen megrázta a hazai közvéleményt, a magyar arisztokráciának pedig a következő esztendőkben még számos hasonló csalódást kellett megtapasztalnia: Lipót ugyanis, ígéretével ellentétben nem indított hadat a kulcsfontosságú erőd visszafoglalására, amikor pedig a Porta 1663-ban maga üzent háborút, megelégedett azzal, hogy Bécs városát és a birodalom területét biztonságban megőrizte.
A négy emeletes Öregtoronyban egy különleges multimédiás kiállítás kapott helyet, míg a torony tetejéről fantasztikus, 360 fokos körpanorámának lehetünk részesei. Sétáljunk át a vár északi bástyájához is, amely alatt egy 30 méter hosszú barlang húzódik, ahol egykor élelmiszert és vizet tároltak. Szerencs A Zemplénben járva nem maradhat ki a szerencsi vár sem, bár a település neve hallatán a legtöbb embernek inkább a csokigyár jut az eszébe. A Hegyalja kapujának is nevezett település azonban egy késői reneszánsz stílusú Rákóczi-várnak is otthont ad, amely ráadásul a térség legfiatalabb vára is egyben. Az eredetileg bencés kolostornak épített vár a virágkorát Rákóczi Zsigmond idején élte. Nekem ez a vár inkább lakóépületnek tűnt első látásra, mintsem várnak és nem is tévedtem nagyot. Az épület egyik felében ugyanis turistaszálló működik, míg a másikban a Zempléni Múzeum kiállítása kapott helyet. Egy gyönyörű reneszánsz kőlépcső vezet a múzeum különleges gyűjteményéhez, a közel egy millió darabos képeslap kollekcióhoz, ami a vár legértékesebb szellemi öröksége.