1. Kávészelet fehércsokival Hozzávalók: 40 dkg darált keksz 10 dkg porcukor 20 dkg margarin vagy vaj 1 dl tej 1 dl főzött kávé 1-2 ek rum vagy aroma 1 ek apróra tört szemes kávé vagy instant kávé A recept ide kattintva folytatódik! »»» 2. Csokis-banános rakott keksz 50 db vajas keksz 3 cs csokis pudingpor (főzős) 1 l tej 1 tk kakaópor 5-6 db nagyobb banán (érett, pöttyös) 15 dkg cukor 12 dkg vaj vagy margarin 10 dkg tejcsoki 1 ek olaj 3. Áfonyás-citromos pohárkrém 25 dkg áfonya 1 cs vaníliás cukor 1 kk őrölt fahéj 20 dkg mascarpone 1 citrom reszelt héja és leve 1, 5 dl habtejszín 4. Gesztenyés-babapiskótás desszert 2 csomag gesztenyemassza 25 dkg darált keksz 15 dkg porcukor 1, 5 üvegcse rumaroma 3 csomag vanília ízű pudingpor 20 dkg porcukor 9 dl tej 25 dkg margarin 5. Csokis babapiskótás süti. Citromos áfonyás álom 25 dkg mascarpone 2 dl habtejszín 2 cs vaníliás cukor 6. Vaníliás málnazselés kocka 300 g darált keksz 50 g darált dió 1 ek kakaópor 2 ek mogyorókrém 150 g olvasztott vaj vagy margarin kb 1-1, 5 dl tej 300-400 g málna vagy vegyes gyümölcs 3 ek porcukor 1 ek citromlé 2 ek zselatin (por formában) kb 3 ek víz 7.
Vékonyan kizsírozzuk, majd a massza 1/3 részét beleterítjük. Erre hosszában rakunk 1 sor babapiskótát, lapos oldalukkal felfelé (kb. 5-6 fér el). Erre a forró massza 1/3-a, rá 1 sor babapiskóta, végül bekenjük a massza maradékával. Ráhajtjuk kétoldalt a celofán széleit, és ha kihűlt, egy éjszakára hűtőbe tesszük. Reggel a nejlont széthajtogatva deszkára borítjuk a sütit, és a celofán eltávolítása után szeletelhető. Majorcsik Melinda receptje. Szabókiné Jung Andrea: "Elkészítettem, és nagyon finom! Margarin helyett vajat használtam, és annyit változtattam rajta, hogy kevertem egy kis rumot is a csokis masszához. Csokis babapiskotas suite 12. Tim szigeti
Hozzávalók • 40 dkg sárgabarack vagy őszibarack • 3 kis pohár joghurt • 10 dkg porcukor • 1 csomag vaníliás cukor • 1 csomag zselatin • 1 citrom reszelt héja és leve • 5 dkg aszalt színes gyümölcs • 1 csomag 20 db-os babapiskóta A díszítéshez: • tejszínhab Elkészítés módja 1. Egy őzgerincformát folpackkal kibélelek. 2. A joghurtot a porcukorral összekeverem. 3. A zselatint langyos vízben feloldom és a joghurthoz hozzákeverem. 4. Szórok bele gyümölcsdarabokat és hozzáadom a citromot is. 5. Az őzgerincformába teszek a keverékből. 6. A babapiskótát apróra feldarabolom és a krém tetejére teszem, erre ismét krém kerül és ismét piskóta. Gesztenyés Süti Babapiskótával. 7. Az őzgerinc tetejét babapiskótával lezárom. 8. A folpackot ráhajtom és egy éjszakát hűtőbe teszem dermedni. 9. Másnap kiborítom a formából és a tetejét tejszínhabbal és sárgabarackdarabokkal díszítem. A leírásban szereplő Babapiskótás-joghurtos őzgerinc recept elkészítéséhez sok sikert kívánunk. Az elkészült ételhez, ételekhez, pedig jó étvágyat. Oldalunkon sok hasonló ( piskóta) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal.
A rudakat alufóliába csomagolva 3 órán át hagyjuk hűlni a hűtőben. Tálaláskor egyszerűen csak szeletekre vágjuk és baracklekvárral kínáljuk. Jó étvágyat hozzá! | Forrás:
(5 idézet) Európa Könyvkiadó Jack Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Jack Kerouac: Úton - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd' mindegyiknek ő maga a hőse. Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" mű eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker.
Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról. Magyarul először Déry György fordításában 1966-ban jelent meg az Úton, majd 1983-ban Bartos Tibor fordításában is kiadták 1983-ban, Az eredeti tekercset pedig 2011-ben M. Nagy Miklós fordításában ismerhettük meg. Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni vele. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött - nem sok sikerrel - alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma csvargói, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Jack Kerouac: Úton - Az eredeti tekercs - ekultura.hu. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Buddháról. Jack Kerouac 1969. október 21-én, alig 47 évesen a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban.
Úton - Az eredeti tekercs Ford. : M. Nagy Miklós, Trubadur, 2021, 424 oldal Idén lenne 100 éves Jack Kerouac, akinek leghíresebb műve, az Úton valóságos mítoszt teremtett. A kötet alapötletét annak idején így foglalta össze: "Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve". A regény 1957-ben jelent meg, és még az ötvenes években készült egy felvétel, amelyen maga Kerouac olvas fel egy részletet a kötetből. A közel félórás felvételről sokáig úgy tartották, hogy elveszett, de valamikor a kilencvenes években ismét előkerült. Hallgassatok bele: Forrás: Open Culture Kapcsolódó cikkek Nagy Senki sem írt ilyen öntörvényűen a szabadság szükségéről és a másság létjogosultságáról - Jack Kerouac 100 Száz éve, 1922. Úton - Az eredeti tekercs. március 12-én született Jack Kerouac amerikai író, a beatmozgalom névadója, az Úton című kultregény szerzője. Hírek Podcast-sorozat készül Jack Kerouac írásai nyomán Három évados podcast-sorozatot készítenek az Úton szerzője, Jack Kerouac írásai nyomán – írta a Deadline.
Nagy Soha nem lehet elégedett a nap végén az, akit munkaemailek várnak a telefonján Jenny Odell kérdései azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjunk emberek az általa figyelemgazdaságként is hivatkozott online kapitalista térben, a járvány után csak relevánsabbá váltak. Odellel videóchaten beszéltünk a munkakultúra átalakulásáról, a "hasznos" időtöltés problémáiról és avokádó székekről is. Nagy Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében 180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.
A szabadságot. Nem az amerikai álom szabadságát, hanem azt a szabadságot, amit az ember csak maga élhet meg a gondolatai által. Nehezen barátkoztunk meg. Háromszor tettem le az Útont, negyedszerre aztán beszippantott, elvitt egy másik világba, abba az univerzumba, ahol csak a kiválasztottak fordulhatnak meg, és ahol a beatnemzedék szent őrültjei, Kerouac, Ginsberg, Ferlinghetti, Burroughs és Neal Cassady diktálják a tempót és valami megveszekedett jazz szól a háttérben és ahova bármikor vissza lehet térni, de onnan elszakadni soha nem lehet. Azt mondtam, olyan univerzum ez, ahol csak a kiválasztottak lehetnek jelen. Ez igaz is, de itt kiválasztottnak lenni nem kiváltság, hanem elhatározás. Nem kell hozzá más, mint félretenni a konvenciókat, az előítéleteket, vágyni az életre és az élet adta tapasztalatokra, befogadni mások gondolatait, ami által felszabadulnak a sajátjaink és szerteágazva megkezdik útjukat valami egyetemes és közös felé. Az Útont említettem, mert az volt az első találkozásunk, és azt a könyvét legalább hallomásból ismeri mindenki, több generációnak is ez jelentette az előbb említett kiválasztottság-érzést, különösen, hogy a rendszerváltásig ez volt az egyetlen magyarul kiadott műve, és ez is csak a már az amerikai cenzúra által is durván meghúzott változatban.
Mindeközben írónak készült, azt remélte, hogy ez lesz a fő megélhetési forrása. 1950-ben meg is jelent a The Town and the City című regénye, amelyre a kritikusok felfigyeltek ugyan, mégsem lett sikerkönyv. Munkásságával valóságos mítoszt teremtett A kiugrásra 7 évet várnia kellett, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve – foglalta össze az író az alapötletet. A könyvet egy 37 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítania. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt be is fejezte művét, de a jócskán megkurtított kiadásra 1957-ig várnia kellett. Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott, a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról.
Angolul csak az általános iskolában tanult meg, és kamaszévei végéig gyengén beszélte a nyelvet, anyjával franciául társalgott. Komoly kisgyerek volt, sokat olvasott és maga is kísérletezett rövidebb írásokkal. A középiskola elvégzése után, kiváló futballteljesítményének köszönhetően ösztöndíjat szerzett a New York-i Columbia Egyetemre. Itt kötött életre szóló barátságot a költő Allen Ginsberggel, az író William S. Burroughs-zal és Neal Cassadyvel. Az együtt töltött napok, a közös csavargások, nagy ivászatok a Kerouac-próza meghatározó elemei lettek. Az egyetemet egy sérülés miatt abba kellett hagynia, így 1942-ben beállt a haditengerészethez, ahonnan szkizoid személyisége miatt leszerelték, ettől kezdve kereskedelmi hajókon dolgozott tengerészként. Ebben az időben írta meg első regényét The Sea is My Brother címmel, de a művet csak 2011-ben adták ki, keletkezésekor az író maga sem gondolt publikálásra. Leszerelése után beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót, mindenféle munkát elvállalt, többek közt volt vasutas és erdőőr is.