Kíváncsi, hogy az uralkodók legkevésbé intelligensek, soha nem sietettek, hogy kijelentik magukat isteneknek, de csak megtiszteltek (Julius Caesar vagy Octavian Augustus). És ellenkezőleg, a leginkább kellemetlen ember, aki nem habozik, az életében kijelentette isteni eredetét - ez Caligula és Commodus. Mégis, a polgárok megértették, hogy császáraik nem voltak igazi istenek, mint például a Jupiter. Az istentisztelet ideológiai jellegű volt, és további összekötő szálként szolgált a hatalmas és heterogén területek között, egyfajta azonosítást jelölve a Római Birodalom területére. Nem szabad úgy gondolni, hogy az apotózis egy anakronizmus. És ma, teljesen legitim alapon, sok országban valódi mártírokat szentelnek és számítanak valódi szenteknek szentjeik számára. A katolicizmusban és az ortodoxiában ez a hagyomány a kanonizáció. Április 4. – Sevillai Szent Izidor, a tudomány és az internet védőszentjének emléknapja. A modern életben a vezetők apotózisa jól ismert a volt Szovjetunió lakói, Észak-Korea, Kína, a 20. század 50-60-as évei. Az apotózis a kultúrában és a művészetben kapott képet.
Közzétéve 2022 ápr 3. Hofi Géza: "Két öreg találkozik. – Én ismerem magát!. Mi együtt lőttük a pártházat. – Mikor? Melyiket? – Hát ez az! Mikor, melyiket. " Hát igen. Az ilyen öregek mindig előkerülnek, ha szorul a helyzet. És akkor lövünk mi bárkire, ész nélkül. Mert az alaptézis az, hogy minden birodalom megbukik és minden rezsim után jön egy másik, tehát lövöldözünk össze-vissza. A birodalmak törvényszerű bukása alól nincs kivétel. A perzsa, a macedón, a római, a hun, az oszmán, a brit, a szovjet, a maya, bármelyik. Sokuk akkora volt, mint egy elefánt, és mégis! Vagy éppen azért… A birodalmak fenntarthatatlanok. Szétfeszíti őket saját létük: a túlzott méret, az uralkodók és köreik mohó önzése. Képtelenné válnak önmaguk fenntartására. Erőforrásaik megcsappannak, fejlődésképtelenné lesznek. A világ ellép mellettük, és kiesnek a versengésből. A valóban erős birodalmak előbb csak repedeznek, mert vannak ellenállási képességeik és tartalékaik. Mint a Római Birodalomnak – bőven volt tartaléka hanyatlani.
390-ben történt betörése óta nem szenvedett el a birodalmi központ. WILFRIED LOUVET / ONLY WORLD / Only France via AFP Ezután a vandálok dúlták fel Rómát 455-ben, ők már a templomokat sem kímélték és foglyokat is ejtettek. Az utolsó csapást Flavius Odoaker germán törzsfő mérte a városra, aki 476-ban lemondásra kényszerítette a Nyugatrómai Birodalom utolsó császárát, Romulus Augustulust. Miként Róma eleste, az ókor vége sem köthető egyetlen konkrét eseményhez, és nem is azonnal következett be. A történetírás megkönnyítése érdekében azonban észszerűnek tűnik, ha a 476-os évet jelöljük meg fordulópontként, ehhez tudjuk ugyanis a leginkább kötni a korszakváltást.
Gázelegyek chevron_right 5. Folyadékelegyek, folyadék–gőz egyensúlyok 5. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok 5. Folyadék–gáz elegyek, avagy hogyan készítsünk erős szódavizet? 5. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok (folytatás) 5. Korlátoltan elegyedő folyadékpárok 5. Kétkomponensű szilárd–folyadék egyensúlyi rendszerek chevron_right 5. Kolligatív sajátságok 5. A tenziócsökkenés törvénye 5. A forráspont-emelkedés törvénye 5. A fagyáspontcsökkenés törvénye 5. Ozmózisnyomás chevron_right 6. A kémiai termodinamika alapjai 6. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele 6. Munka és energia: a termodinamika első főtétele chevron_right 6. A folyamatok iránya: a II. főtétel 6. Az entrópia 6. Elemi állapot kémia emelt. Mitől függ a termodinamikai valószínűség? 6. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel 6. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet chevron_right 6. Termokémia 6. Belső energia és hő 6. Az entalpia 6. Latens hők 6. Kémiai reakciók entalpiaváltozása. A Hess-tétel 6.
Többatomos molekulák elektronszerkezete 11. A hibridizáció 11. π-rendszerek delokalizációja chevron_right 11. Nagyon-nagyon sokatomos "molekulák" elektronszerkezete 11. Szilárd testek elektromos vezetése chevron_right 11. A molekulák geometriája 11. A vegyértékhéj-elektronpár taszítási elmélet chevron_right 11. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás 11. A molekulák forgómozgása 11. Molekulák rezgőmozgása: a mikroszkopikus örökmozgó 11. Molekulák konformációs lehetőségei chevron_right 11. Az elektronsűrűség 11. A molekulák alakja 11. Hol az az atom és hol van az a kötés? chevron_right 11. Molekulák közötti kölcsönhatások 11. A Van der Waals-erők 11. A hidrogénkötés 11. Gulliver és a törpék 11. Anyagi és molekuláris tulajdonságok chevron_right 12. A kémiai kinetika chevron_right 12. Okostankönyv. A kémiai reakciók időbeli lefutása 12. A sebességi törvény 12. A reakciók rendje 12. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 12. Az átmenetiállapot-elmélet 12. Katalízis 12. A reakciósebesség mérése chevron_right 12.
Úgyvan, ahogy első írta. Ezen felül én még kiegészíteném a történetet az elektronegativitás fogalmával. Ez egy szép szó arra, hogy egy adott elem atomja mennyire képes elszívni, magához húzni egy molekulán belül más atomok elektronjait. Minél elektronegatívabb egy elem, annál hajlamosabb elektronok magához húzására. Ebből az infóból beláthatjuk, hogy az azonos elem atomjaiból felépülő vegyületekben (pl O2, H2, egy gyémánt, amiben csak C atomok vannak) nincs különbség két egymás melletti atom elektronegativitása között. Mindkettő ugyanannyira húzza magához az elektronokat, az oxidációs szám pedig pont azt mutatja meg hogy elektronokból hol van hiány és hol van többlet egy vegyületen belül. Elemi állapot kemi seba. Elemmolekulákon belül ezért 0, mert nincs eltérés. A H2O-ban például azért lehet az oxigénnek 2-, a két hidrogénnek meg fejenként 1-1 +, mert van eltérés a H és az O elektronegativitási tulajdonságaiban. Nevezetesen az oxigén sokkal jobban szereti a hidrogénhez képest az elektronokat, ezért magához szippantja.
Energiaforrásaink chevron_right 6. Anyagtranszport 6. A szabadentalpia 6. Standard moláris szabadentalpia 6. Az egyensúly 6. 9. Egyensúly és kémiai potenciál chevron_right 7. Kémiai egyensúlyok 7. Kémiai reakciók hajtóereje: az affinitás chevron_right 7. Az egyensúlyi állandó 7. Végül is mitől függ a kémiai egyensúly? 7. Homogén és heterogén egyensúlyok 7. A víz ionizációs egyensúlya és a pH chevron_right 7. Sav-bázis egyensúlyok 7. Gyenge savak és bázisok 7. Hidrolízis 7. Pufferek 7. Gyenge és erős savak (gyenge és erős bázisok) elegye 7. A közelítések és elhanyagolások szerepe egyensúlyi számításokban 7. Titrálás, indikátorok chevron_right 7. Oldhatósági egyensúlyok 7. Az ásványok és kőzetek keletkezése chevron_right 8. Sav-bázis elméletek 8. Az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet 8. A Brønsted–Lowry sav-bázis elmélet 8. Elemi állapot kmia . Protonállapotok 8. A Lewis-féle sav-bázis koncepció 8. Szupersavak 8. Kritikai észrevételek és további elméletek chevron_right 9. Elektrokémia chevron_right 9. Az elektródpotenciál 9.
Fém-fémion rendszerek 9. Gázelektródok 9. Másodfajú elektródok 9. Redoxielektródok 9. pH-függő elektródok chevron_right 9. Pourbaix-diagramok és redoxireakciók 9. Pourbaix-diagramok 9. Redoxirendszerek – másként 9. Korrózió, korrózióvédelem chevron_right 9. Galvánelemek 9. Galvánelem és kémiai egyensúly 9. Galvánelemek és akkumulátorok chevron_right 9. Elektrolízis 9. Klóralkáli elektrolízis 9. Galvanizálás chevron_right 10. Az atomok szerkezete chevron_right 10. Kísérleti előzmények 10. A fény 10. A fényelektromos effektus 10. A hidrogénatom vonalas spektruma 10. Iránykvantálás 10. A kvantummechanika matematikai háttere chevron_right 10. Az atomok szerkezete 10. A kvantummechanikai atommodell 10. A spin és a Pauli-elv 10. Többelektronos atomok. A periódusos rendszer felépítése 10. A periódusos rendszer csodái 10. Ki látott már atomot? chevron_right 11. A molekulák szerkezete chevron_right 11. A kémiai kötés 11. A hidrogénmolekula 11. Általános kémia - 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában? - MeRSZ. Hogyan kombinálódnak a pályák egymással? 11. Kétatomos molekulák elektronszerkezete chevron_right 11.
Oldatok, elegyek 3. Koncentrációk, koncentrációszámítás chevron_right 4. Kémiai reakciók 4. Kémiai reakcióegyenletek 4. A kémiai reakciók típusai chevron_right 4. Oxidáció-redukció 4. Az oxidáció foka 4. Vegyületek elnevezése 4. Redoxireakciók 4. Kémiai reakciók mennyiségi viszonyai: sztöchiometria chevron_right 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások chevron_right 5. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek chevron_right 5. Gázok állapotai és állapotegyenletei 5. A tökéletes gáz állapotegyenlete 5. Reális gázok állapotegyenlete chevron_right 5. Folyadékállapot 5. Felületi feszültség 5. A viszkozitás 5. A párolgás chevron_right 5. A szilárd állapot jellemzői 5. A kristályok szerkezete 5. Mi van az elemi cellában? 5. Kvázikristályok 5. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között 5. Szilárd anyagok felületi sajátságai 5. Olvadás: a kristályrács összeomlása 5. Szilárd anyagok gőztenziója 5. 8. Amorf anyagok 5. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai chevron_right 5. Kétkomponensű rendszerek 5.