Budapesten elkezdődik az oltás az orosz Szputnyik V vakcinával ezen a héten – közölte Müller Cecília országos tisztifőorvos kedden. A vakcinából 2800 adag áll most rendelkezésre. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján kedd este megjelent a Szputnyik V magyar nyelvű alkalmazási előírása és a tájékoztató az oltásban részesülőknek. Azt már Müller Cecília is megemlítette, hogy a krónikus betegséggel nem rendelkezők kaphatják meg az oltást. A tájékoztatóban részletesen felsorolják az ellenjavallatokat: A védőoltás bármely összetevőjével vagy hasonló összetevőket tartalmazó védőoltásokkal szembeni túlérzékenység; korábban előforduló súlyos allergiás reakció; akut, fertőző és nem fertőző betegségek, krónikus betegségek fellángolása –a védőoltás 2-4 héttel a gyógyulás vagytünetmentessé válás (remisszió)után adható be. Nem súlyos, vírus okozta légzőrendszeri fertőzés vagy akut gyomor-bél rendszeri fertőzés esetén a védőoltás a testhőmérséklet normalizálódása után adható be.
Ez megnyugtató eredmény volt azok számára, akik már nagyban elkezdték az oltást az orosz anyaggal, vagy épp milliószámra bevásároltak belőle – ezen országok közé tartozott Magyarország mellett Brazília, India, Kína, Dél-Korea vagy Argentína is. Alexander Gintsburg, a Gamaleja Intézet igazgatója az augusztus 11-i sajtótájékoztatón, a háttérben az orosz vakcinák Fotó: Vladimir Pesnya/Sputnik via AFP Az EMA és a WHO azonban továbbra sem volt megelégedve a közölt adatokkal, ezért számos államban döntöttek úgy, hogy továbbra sem kérnek az orosz vakcinából – a szegényebb országokba pedig így nehezen juthat el a Szputnyik V, hiszen a Covax-programon keresztül csak WHO-engedéllyel terjeszthetik a vakcinát. A nemzetközi kutatók azt kifogásolták a köztes eredményekről beszámoló tanulmányban, hogy az nem tartalmazta a klinikai vizsgálatok első fázisainak nyers adatait, valamint az oltási protokollban történt, indoklás nélküli változásokat, emellett néhány egymásnak ellentmondó adatot is aggasztónak tartottak.
Az orosz vakcina esetében azonban a több ezer fős San Marinó-i és a több millió dózis beadása után vizsgált brazíliai mintán sem észleltek enyhe mellékhatásoknál többet. Ezzel megdőlne az az elmélet, hogy a vérrögök a vírusvektoros vakcinák sajátjai, és az sem tűnik valószínűnek, hogy Oroszország hallgatná el az ilyen eseteket, hiszen Brazíliától Argentínán át Szerbiáig több helyen oltottak nagy számban Szputnyikkal, és egyik országból sem jeleztek hasonlót – ahogy a Magyarországon észlelt vérrögös esetek is az AstraZeneca oltásához kapcsolódtak. Elitkolt adatok vagy részrehajlás fűti az ellentéteket? A Nature-nek nyilatkozó kutatók ettől függetlenül arra tippelnek, hogy a WHO és az EMA egyelőre azért nem adta meg az engedélyt a Szputnyik V-nek, mert Oroszországban nincs meg sem a technika, sem a hajlandóság arra, hogy megfelelő mértékben figyelemmel kövessék az oltás mellékhatásait. A WHO a jelek szerint még nem kapott erre vonatkozóan elegendő adatot a Gamaleja Intézettől, és a szervezet munkatársai még mindig vizsgálják az oroszországi vakcinagyártó üzemeket és a klinikai vizsgálatok helyszíneit – ha ezek a vizsgálatok rendben zajlanak, és az átláthatósági kérdés is tisztázódik, máris jobb eséllyel indul a Szputnyik az engedélyekért.
A másik két oltóanyag ezzel szemben csak egy adenovírust használ – kutatók szerint ennek tulajdonítható, hogy a Szputnyik V rendre nagyobb hatásosságot mutat a különböző vizsgálatokban, mint a Vaxzevria vagy a Janssen, hiszen a két adenovírus különböző módszerrel juttatja a sejtekbe a genetikai anyagokat, ami javítja annak az esélyét, hogy a vírusfehérjét kódoló gén jó helyre kerül az oltás után. Az elmúlt hónapok eredményei alapján úgy tűnik, hogy a Szputnyik a 3. klinikai fázis szerinti 91, 6 százalékos hatásosságán csak javítani tudott valós körülmények között. A Gamaleja Intézet áprilisban egy sajtóközleményben adott tájékoztatást arról, hogy az akkor teljes körűen beoltott orosz lakosság (3, 8 millió fő) körében már 97, 6 százalékos hatásosságot mértek, míg június végén az Egyesült Arab Emírségek egészségügyi minisztériuma azt jelentette, hogy a két adag Szputnyikot kapott 81 ezer állampolgárának 97, 8 százalékát védte meg a vakcina a tünetekkel járó covid-betegségtől, és 100 százalékban hatásos volt a súlyos betegséggel szemben.
A szerzők azzal vágtak vissza, hogy az engedélyeztető hatóságnak minden adatot átadtak, és a tanulmányhoz csatolt adatsor épp elég ahhoz, hogy bizonyítsa a vakcina hatásosságát. Az oltási protokoll változásait megmagyarázták, az adatok ellentmondását pedig betudták a gépelési hibáknak, amiket azóta kijavítottak. Ez már elég volt ahhoz, hogy több országban WHO- és EMA-engedély nélkül is elkezdjék gyártani az egyébként a legolcsóbb vakcinák közé tartozó Szputnyik V-t, amit Oroszországon kívül már Indiában, Argentínában, Dél-Koreában és Szerbiában is készítenek – a delta variánssal küzdő Indiában 850 millió adag orosz vakcinát terveznek előállítani, hogy felgyorsítsák az oltási programot. Emellett több országban, így Magyarország mellett Iránban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy San Marinóban is fontos szerep jutott a hamar, nagy mennyiségben elérhető orosz vakcinának, miközben a nyugati oltóanyagok ellátása akadozott. Pedig hatásosabbnak tűnik, mint az engedélyezett vakcinatestvérei A Szputynik V az Oxford–AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcináihoz (Vaxzevria, Janssen) hasonlóan vírusvektoros vakcina, amely két módosított emberi adenovírust (az első dózisnál az rAd26-ot, a másodiknál az rAd5-öt) használ vektorként ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló gént a sejtekbe juttassa.
lépnek fel. Arra is figyelmeztetnek, hogy az oltást nem adják be, ha valakinek 37 °C felett van a testhőmérséklete, ezt a helyszínen fogják ellenőrizni. Az oltást egyelőre nem adják be terhes vagy szoptató anyáknak, valamint 18 év alattiaknak, mert – hasonlóan a többi engedélyezett vakcinákhoz – nincs még elég információ, hogyan hat rájuk a vakcina. További részletek
A kutatási adatokat ezzel párhuzamosan az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságnak (FDA) is benyújtották. Maga az engedélyeztetési folyamat még október közepén kezdődött, miután a BioNTech és a Pfizer benyújtotta az EMA-hoz az 5–11 éves korosztályba tartozó gyermekek oltásához szükséges adatokat. A dolog érdekessége, hogy ezzel a Pfizer lett az EU-ban az első olyan szer, amelyet az 5 és 11 év közti korosztályban bevetnek a koronavírus elleni védettség kialakítására. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszeripari Ügynökség (FDA) már október végén engedélyezte a Pfizer–BioNTech 5–11 éves korosztálynak fejlesztett, koronavírus elleni vakcináját. Az oltások után csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak a beoltottak. Milyen tünetekre, mellékhatásokra számíthatnak oltás után a gyerekek? Az eddigi külföldi tapasztalatok alapján komolyabb oltási reakcióktól az 5–11 éves gyermekek esetében sem kell tartani. Koronavírus: mikor kaphatnak oltást a gyerekek? - HáziPatika. A külföldi tapasztalatok szerint az oltási reakciók teljesen megegyeznek az idősebb gyerekek, illetve a felnőttek esetében tapasztalható mellékhatásokkal.
fázisú klinikai vizsgálat célja, hogy kiderüljön: a gyerekeknél és serdülőknél is kialakul-e megfelelő immunválasz az AstraZeneca oltásának köszönhetően - írja témával foglalkozó cikkében a Korai kísérletek azt mutatták, hogy ez a vakcina biztonságosan alkalmazható a gyermekeknél is. Az új klinikai vizsgálatba - melyben 12 évesnél idősebbek vesznek részt - 300 önkéntes vontak be, közülük 240-en kaphatják meg az AstraZeneca oltóanyagát. A kontrollcsoportnak agyhártyagyulladás elleni vakcinát adnak, amely gyermekeknél biztonságos és a koronavírus elleni oltásokéhoz hasonló mellékhatásokat, tüneteket okozhat. (Mint például az oltás helyén jelentkező kipirosodás, fájdalom. ) A Washington Post értesülései szerint a Pfizer, a Moderna és a Johnson&Johnson/Janssen - amely időközben beadta engedélykérelmét egydózisú vakcinájára az Európai Gyógyszerügynökségnél - bejelentette, hogy tavasszal kiterjesztenék a klinikai kísérleteket 12 évnél fiatalabb gyermekekre is. 16-18 éves fiatalok – Péntekig regisztráljatok!. "Noha a legtöbb gyerek szervezetét nem viseli meg különösebben a fertőzés, és tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átvészelik, fontos, hogy tudjuk, náluk is biztonságos és hatékony lehet a vakcina, mert vannak olyan gyerekek, akik számára előnyös lehet az oltás" - emelte ki Andrew Pollard, az oxfordi vizsgálat vezetője.
A szülőktől azt kérik, az oltás időpontjára vigyék magukkal a szülői hozzájáruló nyilatkozatot. Kérdés esetén javasolják, hogy a szülő kérje ki a háziorvos, házi gyermekorvos vagy a gyermek kezelő orvosának véleményét is. Kedves Olvasónk! Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán. A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
Ha a szülő saját e-mail-címével már korábban regisztrált oltásra, akkor a gyermek regisztrációjához új e-mail-címet kell létrehoznia. Hogyan adagolják? Az oltóanyag nem különbözik a 12 éven felülieknek adott vakcinától, de a 12 év alattiak 5 éves korig kevesebb, harmadannyi oltóanyagot kapnak. Egész pontosan 30 mikrogramm helyett 10 mikrogramm lesz az 5 és 11 év köztieknek beadott dózis. Az oltásból az 5–11 évesek is két dózist kapnak, három hét különbséggel. Mennyire biztonságos? Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) idén októberben kezdte el tanulmányozni a gyártó által benyújtott dokumentumokat, majd november 25-én engedélyezte az 5–11 éves korosztály oltását, és ezen belül is a Pfizer-vakcinát ajánlja az 5–11 éves gyerekeknek az EMA. A világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett, mRNS-technológiára épülő vakcina hatását egy 2268 kisgyermek bevonásával végzett vizsgálatban elemezték, majd megállapították, hogy a Pfizer-vakcina a korosztály számára hatékony és biztonságos.