Az elektronburok szerkezete by Mária Hegedűs
elektronhéjat alkotják. A héjakat a magtól való távolság sorrendjében számozzák, vagy K, L, M stb. betűkkel jelölik. A héjak az első kivételével alhéjakra (pályákra) tagolódnak, a pályákat s, p, d és f betűvel jelöljük. Számunkra legfontosabb a külső héj legutolsó pályája, mert az ezen található elektronok száma határozza meg az atom elektromos és vegyi tulajdonságait. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük, az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az elektronburok réteges felépítésű, a magtól közel azonos távolságra keringő elektronok ún. A protonok és neutronok számának összege a tömegszámot adja. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük. Az atomot felépítő protont, neutront és elektront elemi részecskének nevezzük. A kölcsönhatás egymásra hatást jelent, és általában erőként nyilvánul meg, amely valamilyen változást okoz.
A 4 f-alhéj feltöltődése a 57 La, az 5 f-alhéjé a 89 Ac után kezdődik. Az f-alhéjon maximálisan 14 elektron fér el, így a periódusos rendszerben az f-mező egy-egy sora épp ennyi elemet tartalmaz. A lantanoidák legtöbbje a természetben is előfordul, az aktinidák közül az uránt (92 U) követő elemek azonban csak mesterségesen állíthatók elő. A periódusos rendszerben több tulajdonság (az atomsugár, a vegyérték stb. ) periodikusan változik a rendszám növekedésével. 15 Atomsugár - rendszám 16 A gerjesztés folyamata gerjesztés (+E) alapállapotba jutás (-E) Az alapállapotú foszforatommal energiát közlünk. (fény, hő stb. ) Alapállapotba jutva az energiát leadja. (fény) 17 Kationok képződése Megfelelő nagyságú energia hatására az elektron nem csak gerjesztődik, hanem kiszakad az atommag vonzásteréből. Ekkor az atomban a pozitív töltések kerülnek túlsúlyba és kation képződik: kation + elektron DE>0 atom Az ionizációs energia a szabad atomról a legkönnyebben eltávolítható leszakítását kísérő moláris energiaváltozás.
Slides: 22 Download presentation Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos elméletek különböző ún. atommodelleket eredményeztek. Démokritosz (i. e. 460 -370): a végtelen üres térben folyamatosan mozgó apró golyóknak képzelte el az anyagot felépítő részecskéket. John Dalton (1766 -1844): az atomokat kicsi, tovább oszthatatlan golyóknak képzelte el. Ma már tudjuk, hogy az atom is tovább bontható: az atomot protonok, neutronok és elektronok építik fel. Ezeket elemi részecskéknek nevezzük. A ma használt atomkép egy matematikai modellből adódik, amelynek alapjait Erwin Schrödinger (1887 -1961) alkotta meg. 2 Az atomot felépítő elemi részecskék Neve Jele Atomi tömegegység Töltése Helye az atomban Proton p+ 1 pozitív Atommagban Neutron n 1 semleges Atommagban Elektron e- 1/1840 negatív Atomburokban Az atom kifelé semleges: protonok száma = elektronok száma Az atomokat egyezményes jelekkel, vegyjelekkel jelöljük.
Vegyértékhéj: a legkülső, még be nem töltött héj, az ezen elhelyezkedő elektronok a vegyértékelektronok. Ezek száma megszabja a kémiai elemek vegyértékét a hidrogénnel és az oxigénnel szemben. Ezek vesznek részt elsősorban a kémiai kötések létesítésében. Mindig annyit tud megkötni amennyi hiányzik a telítettséghez. Ne: nemesgáz-szerkezet, telített héjak, ezért nem reakció képes (nemesgáz) Na: 1 e – csökkentésével Na + lesz belőle, és így kialakul a nemesgáz szerkezet. a: 1e- felvételéből Cl- alakul ki és akkor telített az összes héj.
Az Eggs Benedict Hollandi mártása ezzel a reverz szferifikációs/panírozásos módszerrel tényleg érdekes lett, ráadásul még étvágygerjesztő is tudott maradni. Két másik amerikai, Brian McCracken és Dana Tough az előbbi Dufresne ötlet alapján készítették el a sült Béarnaise mártást, amit marha carpaccio-hoz adott. Sült Béarnaise mártás és marha carpaccio A recept már könnyen kitalálható azoknak, akik az eddigieket figyelmesen olvasták: A forró Béarnaise-szószt dúsítsuk kalciummal, azaz keverjünk hozzá kálcium-laktát-glukonátot. Megjegyzés: 2 tojás sárgájából készülő mártáshoz 1 ek. kálcium-laktát-glukonátot és 1/4 tk. xantángumit számítsunk. Készítsük el a ~6%-os nátrium-alginát oldatot (6 g nátrium-alginát, 1000 ml desztillált víz). Mintegy 3/4 teáskanálnyit vegyünk ki a mártásból és merítsük az alginát oldatba, majd hagyjuk benne 8-10 percig. Híg üvematrica festék sűrítése lehetséges?. Vegyük ki, és langyos vízzel öblítsük le a gömböket. A Bérnaise (Hollandi, stb. ) mártást tartalmazó kapszuláinkat forgassuk meg lisztben, mártsuk felvert tojásba, majd zsemlemorzsába és olajban süssük aranybarnára.
a vágható vegyes gyümölcsíz a régi "hitlerszalonna" volt. 20:12 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
1/12 anonim válasza: 2012. máj. 28. 12:20 Hasznos számodra ez a válasz? 2/12 anonim válasza: 5% Sehogy, a levár az folyós-darabos, a dzsem a sűrű-egynemű. 2012. 12:26 Hasznos számodra ez a válasz? 3/12 anonim válasza: 2012. 12:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/12 A kérdező kommentje: Nekem mindegy hogy hivják dzsem vagy lekvár csak sürü sokáig fözöm akkor kimegy belöle a barack íz és inkább karamellás ize lesz. 5/12 anonim válasza: 16% Szerintem a lekvár folyós-homogén, a dzsem, sűrű darabos, rusztikus. a lényeg, hogy a vizet ki kell párologtatni belőle, vagyis tovább kell főszont, ha sok cukor van benne, karamellizálódhat és nem lesz olyan szép színe. Hogyan kell főzni a pörköltet, hogy sűrű legyen a leve, ne pedig olyan híg,.... 12:43 Hasznos számodra ez a válasz? 6/12 anonim válasza: 4% vizet elvonni úgy is tudunk, hogy növeljük a készítmény cukortartalmát, azzal felfőzzük, míg feloldódik benne a cukor, majd kihűlve szilárdabb lekvárt fogsz kapni, de ne várd, hogy dzsem szerűen megdermedjen, ugyanis annak jóval magasabb a gyümölcspektin (gyümölcskocsonya) tartalma 2012.
Ugye minél tovább főzöd, annál sűrűbb. A paradicsom, liszt, pörköltkocka és ilyesmik valóban sűrűsítik, de elveszik az igazi tiszta pörkölt ízt!
Ez sem! S, hogy állást foglaljak a kérdésben, én, a magam részéről, leginkább a fenti első idézett véleménnyel értek egyet: kevés. Ha nem a sok hagyma adja a jó szaftot, akkor mi? Jó lenne, ha végre mindenki tudná, hogy nem a hagymának, hanem a kocsonyásságot, enyvességet adó kollagénnek köszönhetjük az igazi jó szaftot. Ez az oka, hogy mindig többféle húst, csontos húst, inas részeket kellene összefőzni. A szétfőtt növényi szövetek (hagyma), a főzéstől széttöredezett fehérjemolekulák (kollagén), az őrölt pirospaprika és a zsír végül együttesen adja azt a finom és selymes emulziót, amit egyszerűen csak szaftnak nevezünk. A tapasztalatok elszomorítóak Alkalmam volt több olyan főzőversenyen zsűrizni, ahol az ország minden részéről érkezett (amatőr) csapatok a magyar konyha klasszikus ételeit, egyebek közt pörkölteket főztek bográcsban. A látottak, kóstoltak minden esetben megleptek és elszomorítottak. Egyértelmű volt, hogy többnyire még ezeket a mindenki számára ismerős ételeket sem tudjuk tisztességesen elkészíteni!