Szóval kérlek titeket, segítsetek nekem elmagyarázni, hogy mik is a fehérjék pontosan. Köszönöm! 5 Mik az alapszínek? Sziasztok! Éppen az egyik barátommal vitatkoztam, hogy mik az alapszínek, és nem hitte el nekem, hogy három van, a kék, a sárga és a piros, ezért gondoltam megkérdezem, hogy jól tudom-e és tényleg csak ez a három van? Valamiért úgy emlékszem, hogy a zöld nem tartozik közéjük, de minden áron próbálja bebizonyítani nekem, hogy igen. Nem vagyok művészlélek, így nem értek ehhez, szóval kérlek javítsatok ki, ha tévedek, köszönöm! 36
Színelméleti kisokos A színelmélet alapjai Hogy mennyire fontos szerepet játszanak a színek az életünkben, nem kell hosszasan magyaráznom. A grafitceruzás rajzolás gyakorlása során el fogunk jutni egy olyan pontra, amikor szeretnénk színesben is ábrázolni egy képet. Azonban ehhez nem árt képben lennünk a színelmélet alapjaival. Ehhez szeretnék némi támpontot nyújtani a mai bejegyzésemben. Mit értünk szín alatt? Hétköznapi nyelven megfogalmazva a környezetünkben lévő tárgyak a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el illetve verik vissza. Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi. Mik az alapszínek? Fotó: Pixabay Megkülönböztethetünk 3 féle alapszínt. Ezek a piros, a sárga és a kék. Ezeket a színeket azért nevezzük alapszínnek, mert nem hozhatók létre más színek keverékéből. Viszont ezekből a színekből az összes többi színárnyalat kikeverhető. Meg kell azonban említeni a fekete és a fehér színt is, amik nem részei a színkörnek, ugyanis ezek a színek a többi szín világosítására, illetve sötétítésére használhatóak.
Vannak különböző színrendszerek. Alapvetően két csoportjuk van: 1. Additív (összeadó) színkeverés: a különböző színek összeadódnak. Olyan esetben alkalmazhatóak ezek, amikor különböző színű kibocsátott fény keveredik (monitor, vetítő, reflektor). 2. Szubtraktív (kivonó) színkeverés: a különböző színek kivonódnak. Olyan esetben alkalmazhatóak ezek, amikor nem kibocsátott, hanem különböző színű visszavert, áteresztett fények keverednek (pontosabban a kibocsátó, áteresztő közegek keverednek). Minden színrendszernek azok az alapszínei, amit alapszínként definiálunk. Hogy aztán ebből milyen színek keverhetőek ki, az az alapszínektől függ. Additív színkeverésnél leginkább az RGB színrendszert használjuk, ahol az alapszínek a vörös, a zöld és a kék. Ebből a látható spektrum színeinek egy igen nagy része kikeverhető. Lásd: [link] Szubtraktív színkeverésnél leginkább a CMYK színrendszert használják, aminél az alapszínek az RGB alapszíneinek komplementerei, a cián, a magenta, a sárga, és ehhez jön még hozzá praktikus okokból, meg a kikeverhető színek bővítése céljából még a fekete.
Az alapszínek a bíbor, sárga és ciánkék. Goethe alapszínei ugyanakkor az elméletben létező háromszín-nyomtatás alapszínei is /azért csak elméleti, mert a nyomdafesték-hibák miatt szükség van a fekete színre is a nyomtatásnál/. A másodlagos színek a zöld, kékes-ibolyakék, vérvörös. A hatrészes Goethe kört Hölzel tizenkét színű kromatikus színkörre bővítette. A színkör festékszínekkel
Mi az a színkör? Az alapszínek vizuális értelmezéséhez segítségül hívhatjuk a színkört. A színkör segítségével könnyedén láthatjuk, hogy milyen színek keverhetők ki az alapszínekből. A tizenkét osztású színkörben a komplementer színpárok átlósan egymással szemben helyezkednek el. Azért hívjuk őket komplementer színeknek, mert egymás kiegészítői. Ezek rendre a színkörben egymással szemben álló színek: vörös-zöld, sárga-lila, kék-narancs. A komplementer színpárok erősítik egymást, ha egymás mellett vannak, azonban kioltják egymást, ha összekeverjük őket. Ha két komplementer színt összekeverünk, mindig szürkét kapunk. A színek hőérzete Hőérzet alapján megkülönböztetünk hideg és meleg színeket. A színkör kék és zöld oldala a hideg, a piros és sárga oldala pedig a meleg hőérzetét kelti bennünk. A színek az emberi hangulatra is hatással vannak, így a hideg, sötét színek a komorabb, míg a meleg, világos színek a barátságosabb hangulatért felelősek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a sárgával történő keveréssel melegebb, kékkel történő keveréssel hidegebb színt kapunk.
A sárga színt előnyben részesítőkre jellemző a vidámság és a pozitív életszemlélet valamint nem ritkán a racionális gondolkodás. A zöld a dúsan burjánzó élet és egészség színe Mivel alapvetően harmonikus energiákat közvetít, az egyensúly és a lelki nyugalom színe. A zöld színt kedvelő személyek szabad felfogásúak (de nem kicsapongók), barátságos, nyitott személyiségjegyűek, azonban hajlamosak a túlzott reménykedésre. A zöld szín a növekedés, a termékenység és a bőség színe is, energiája segíti a regenerálódást, a szellemi és lelki gyógyulást. A kék a lelki béke és a spirituális fejlődés színe Képileg gyakran a végtelen tengerrel társítjuk, mert nyugodtságot sugároz. Az ölelő éjszaka, óvó védelem és ugyanakkor az eljövendő vég színe is. Kifejezetten női energiákat hordoz, úgy, mint romantikus érzelmek, hűség és anyai szeretet. A kék szín kedvelői általában távolságtartóak, belső megérzéseikre hallgatnak, bölcsek, együttérzőek, diplomatikusak. A lila a spirituális út, az elengedés és a gyógyító erők színe Segíti az átalakulási folyamatokat, hatástalanítja az ártó energiákat.