A medvék életkorát nagyság alapján nem igazán lehet megbecsülni, de van egy másik támpont, és valószínűleg erre alapoztak a szlovák vadászok. A medvéknek egy éves koruktól két-három éves korukig van egy bojtjuk a lapocka felső részén, a vállízületnél, a nyak kezdeténél. Kuli Bálint szerint a legvalószínűbb, hogy a medve az Ipolynál vagy a környékbeli halastavak egyikénél lehet, mert "a víz igen nagy úr", a medvének vízhez kell jutnia. Félni a szakértő szerint nem kell a tapasztalatlan medvétől, ha találkozna is egy emberrel, az ellenkező irányba indulna. Esetleg a kertekbe beszökhet, kutyát, kecskét, birkát esetleg zsákmányul ejthet. Medvecsalád bukkant fel Nógrádban. A csirkéket viszont nem kell félteni, a medve nem eszik csirkét, tette hozzá. Többek közt azért nem eszik csirkét a medve, mert nem boldogulna a tollával. Egyébként pedig a medve, ha teheti, ha a tápláléka 90 százalékát növényekből szerzi. A szakértői csapat egyelőre nem indul újabb keresőakcióra. Ugyanakkor, ha hívják őket, szívesen mennek megint. "Ha úgy érzik, hogy szükségünk van rá, megyünk, szóljanak" - mondta a medvepark igazgatója.
Az élelem után kutató állatok a hulladékgyűjtő konténereket célozzák meg, idén csak Tátralomnicban 39 medvelátogatásról érkezett bejelentés. Magyarországon még nincs nyoma Varga Zoltán, a börzsönyi erdőgazdaság, az Ipolyerdő Zrt. Medve jár a Börzsönyben, lefényképezték - fotó. kemencei erdészetének vezetője - ez az erdészet van a legközelebb a határhoz - még nem hallott arról, hogy a medve felbukkant volna magyar területen. Arról értesült, hogy az utóbbi időben az Ipolyságban felbukkant egy medve, de annak egyelőre nincs jele, hogy a Börzsönyben lenne. Az [origo] kérdésére azt mondta, hogy nem kizárt, hogy átjött az állat, de ha igen, annak gyorsan híre megy a környéken - fogalmazott. Az erdészet vezetője szerint körülbelül 15-20 évente fordul elő, hogy áttéved egy-egy medve Szlovákiából ahol mivel védett állat, "szép számmal szaporodik", tehát van rá esély, hogy a szűkülő élettere miatt dél felé húzódik több példány. Varga biztos benne, hogy ha valóban ki is derül, hogy a medve Magyarországon van, azonnal biztosan nem indul ellene hajtóvadászat.
Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe! Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül! Társaságban beszélgessünk! Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót! Ne használjunk fejhallgatót! Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről! Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni! Ne nézzünk a szemébe! Ne fordítsunk neki hátat! Medve a börzsönyben 2020. Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk! Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet! Ne etessük! Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)! Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat! Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
A könyv június lévén nyári olvasmánynak kitűnő, amiből fejezeteket olvasni pofonegyszerű egy csobbanás, egy sör, vagy egy főtt kukorica elfogyasztása között (aki nem nyaral, arra egy Kőbánya-Kispest – Deák tér távolság és idő érvényes). Alkalmas a film fogyasztása során felmerült megválaszolatlan kérdéseink feloldására, ugyanakkor másféle történetvezetése, részben eltérő cselekménye miatt nem kell tartanunk attól sem, hogy unalmassá válik a sztori. Akik pedig nem látták moziban az Edge of Tomorrow -t, ne hagyják, hogy riasztólag hasson rájuk a borítón elgyötörten néző Tom Cruise képe. A könyv főszereplője egy japán kiadású "Everyday Joe", aki még a helyes zöldtea-fogyasztás rejtelmeibe is beavatja az olvasót egy furcsa harctéri párhuzam segítségével. Ez egy könnyed szórakozást ígérő military sci-fitől pedig pofás érdem. A könyv első fejezete az alábbi linken olvasható. Szakurazaka Hirosi: A holnap határa ( All You Need is Kill) Fordító: Mayer Ingrid Kiadó: Gabó Terjedelem: 224 oldal
Tartalom: Bill Cage (Tom Cruise) katona, de eddig elkerülte a veszélyt - pedig az emberiség egy űrből érkezett, könyörtelen fajjal vív hosszú, elkeseredett háborút. Amikor váratlanul mégis bevetik, ő rossz felszereléssel, kevés tapasztalattal indul csatába, és nem is bírja sokáig: gyors és kegyetlen hősi halált hal. Azután feltámad, és újra harcba indul. És újra, és újra, és újra. A földönkívülivel való közvetlen érintkezés időhurokba sodorta, és ő kénytelen számtalanszor végigélni ugyanazt a pokoli küzdelmet, hogy azután újra alul maradjon. Ám az esélyei egyre jobbak. Amikor pedig felbukkan mellette egy különlegesen kiképzett katona (Emily Blunt), még az is lehetővé válik, hogy ne csak magukat mentsék meg, hanem az egész világot. További kiadások: - DVD - 3D Blu-ray A holnap határa Blu-ray Vásárlói értékelés: 4. 8 /5, 13 értékelés alapján. HANGOK: - magyar - 5. 1 (DD) - angol - DTS-HD FELIRATOK: magyar, angol KÉPFORMÁTUM: KORHATÁR: Oldal frissítés: 2014. nov. 06. Oldal frissítés: 2022. márc.
Az aláfestés egészére elmondható az, hogy stílusa mindvégig masszív, menetelő ütemekben erős, de valahogy mégis karakteresség nélküli. A stáblista John Newman "Love Me Again"-jével indít, ami nagyon jó példa arra, hogy egy olyan szám, amelyik a rádióban hallgatva egy lenne a sok, hamar elfeledésre kerülő közül, a megfelelő mozgóképbe beválogatva ütős lezárást ad. Ezt azonban ne keressük a lemezen, mert lemaradt. Ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell állapítanunk, hogy a film zenei anyagából a betétdal a legemlékezetesebb, mert Christophe Beck élete első sci-fijéhez nem írt kiemelkedő trackeket, még ha azért találunk is bennük értékelhető ötleteket. De ha munkáját egy más műfajok terén sokkal tapasztaltabb filmzeneszerző akció-sci-fis szárnypróbálgatásaként fogjuk fel, úgy viszont akár egy biztató kezdetnek is tekinthető.
Mégpedig az által, hogy mindketten az ún. "light novel" stílusban erősek (rövid, 40 000 – 50 000 szavas, kb. 200 oldal terjedelmű regény), és pörgős, lényegre törő történeteikkel gyorsan fogyasztható szórakozást nyújtanak. Itt kanyarodnék vissza a filmhez (már csak egyszer fogok), és az adaptációs anomáliákhoz, ugyanis a könyv elolvasása után még inkább értékeltem a Tom Cruise-os filmet, mert ugyan története egyes cselekményeiben (pláne végkifejletében) nagyban eltér a regénytől, de annak hangulatát kiválóan idézi. Márpedig a hangulat a legnagyobb erőssége Szakurazaka művének is, hiszen maga az alapszituáció – az időhurok – nem egy eredeti találmány a részéről, de még az sem, hogy egy fiatal japán katona mindig újrakezdi a halála napját, mintha egy videójáték boss-fight-ja után a restart gombra nyomnánk. A nagy innováció abban rejlik, hogy úgy tipikus japán mű, hogy közben rengeteg nyugati íróra jellemző jegyet visel magán. Előbbit erősíti az amerikai főszereplőnő (Rita Vrataski) jelenléte, míg utóbbit számos spoileres dolog képviseli (amelyre nem térek ki), illetve az, hogy az eredeti regényben több kihajtható manga-illusztráció is szerepelt (bár hozzánk sajnos nem így érkezett).