Verpeléti András: Porcelánfilm #8 Szerelmesfilm, 1970 "Szabó analitikusi szemmel vizsgálja a testeket, melyek fel is fedik titkaikat a kitartó és "szemfüles" mozilátogató számára, és valami egészen mást mondanak el, mint amit a puszta szavak, mondatok vagy a könnyen felfogható történet. " Dragon Zoltán: Testek és filmek – Hisztéria és szexualitás Szabó István filmjeiben #7 Bizalom, 1979 "A Bizalom, e végtelenül intim, jórészt zárt, gyéren világított terekben játszódó, háborús »szerelmesfilm« újabb kiemelkedő példa Szabónak az egyesből kiindulva, az általános megmutatására törekvő filmkészítői szándékára. A hangvétel-korszakot záró Budapesti meséket követően, e film kapcsán Szabó – még a »nagy trilógiát« megelőzően – életre szóló találkozás élményével gazdagszik: a Bizalom forgatásakor dolgozik először együtt mára már elválaszthatatlan alkotótársával, Koltai Lajos operatőrrel. " #6 Álmodozások kora, 1964 "Kevés régi magyar film van, amely ennyire érintetlenül őrzi a fiatalság ízét, lendületét, fölényeskedését, majd eszmélését (»Tessék felébredni!
A történet, amibe ágyazva megkapjuk ezt a tanulságot, egy magyar orvos, Stephanus professzor sztorija. Őt játssza Szabó egyik kedvenc színésze, régi alkotótársa, Klaus Maria Brandauer, akivel többek között a Mephistót csinálta. Stephanust váratlanul nyugdíjazzák, feleslegessé válik. (Ez csak az első a teljesen valószerűtlen elemek sorában, ma Magyarországon nincs olyan, hogy felesleges orvos, pláne felesleges kardiológus. Nyugdíjból visszarángatott, kimerült, pihenni vágyó orvos viszont annál több van. ) Szóval Stephanus doktor unalmában lemegy a szülőfalujába, hogy meglátogassa az anyját (Csomós Mari), aki felhívja a figyelmét, hogy évek óta nincs háziorvos a faluban, jobb híján elvállalhatná ezt is. Hiszen mi köti Pesthez? Csak a felesége (Udvaros Dorottya), de ő úgyis elvan a karrierjével, híres operaénekesnő (mi más lenne, egy Szabó István filmben vagyunk). Így aztán Stephanus visszatér gyerekkora színhelyére, ahol belefut az első szerelmébe, aki az asszisztense lesz (Szirtes Ági) és gyerekkori legjobb barátjába, aki időközben a falu papja lett (Eperjes Károly).
Őt sok más nagyszerű alakítás mellett például A királynő című filmben láthattuk, amelyben a jelenlegi brit uralkodót, II. Erzsébetet alakította. Az írónőt a német Martina Gedeck (A mások élete) személyesíti meg. Martina Gedeck, Szabó István és Jiří Menzel (fotó: Talabér Tamás) " Magyar pénzből nem lehet megvalósítani egy ilyen filmet – fűzte még hozzá Hábermann Jenő –, bár a produkció világviszonylatban kifejezetten kis költségvetésű. A német partnerek a költségvetés hatvan százalékát finanszírozzák. Csak akkor kapunk nemzetközi anyagi támogatást, ha nemzetközi sztárok szerepelnek a filmben. A két főszereplőn kívül mindenki más magyar – a férj szerepét Eperjes Károly formálta meg, fontos szerepet játszik még Koncz Gábor, Börcsök Enikő, Tóth Ildikó, Szirtes Ági és Pindroch Csaba. A forgatás egyik helyszíne a Pasarét volt, a Lotz Károly utca, valamint a közeli Virág árok alsó szakasza. " A munkák végeztével a film rendezője, Szabó István, valamint Hábermann Jenő producer ellátogatott a kerület polgármesteréhez, Láng Zsolt hoz, hogy megköszönjék az önkormányzat és a lakók segítő együttműködését.
Sokat jártam hozzá. Jó hangulatú, tartalmas beszélgetéseink sokat jelentettek nekem" A Régimódi történetből hatrészes tv-filmsorozat készült, majd egy tévéfilm a Nenő című novellája alapján. A most filmre vitt regény Szabó Magda legszebb és legsikeresebb kötete, noha nem a legkönnyebben megfilmesíthető könyve. Az Ajtó jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy harminchat nyelvre fordították le, és ezért a műért kapta meg az írónő Franciaországban az igen rangos Femina-díjat, Olaszországban pedig a Mondello-díjat. A történetet arról szól, hogy egy író házaspár bejárónőt keres, és megjelenik náluk egy meglehetősen öntörvényű, nyers asszony. Ahogy halad előre a történet, mint a hagymáról a héja, úgy válik le Emerencről a ridegség máza, és derül ki, hogy ez a nő egy önfeláldozó, mindig másokért élő és cselekvő ember. A forgatókönyvet az Oscar-díjas Szabó István rendező írta Vészits Andreá val együtt, az operatőr Ragályi Elemér, Európa-díjas. Emerencet, a házvezetőnőt az Oscarral kitüntetett, angol Helen Mirren formálta meg.
Ha nem hiszed olvasd el Jézus hegyibeszédét, és megérted mire gondolok: [link] Üdv. Péter
Céljuk nagyon egyszerű: életet akarnak lehelni a Gótikus út gömöri részébe. Aki próbált már Szlovákiában túrázva bármelyik műemlék templomba bejutni, jól tudja, hogy ez sokszor szinte lehetetlen vállalkozás. Fokozottan igaz ez a Gömör kis falvaiban megbújó, értékes templomokra! És ha már itt tartunk: ma, amikor a tömegek Isztriára vagy Mallorcára vágynak, a határon túli települések, így Gömör helyszínei még a fekete öves érdeklődők egy részének sem csengenek ismerősen. A művészettörténészek tán jól tudják, hol keressék a középkorból itt felejtett csetneki vagy a trecento falképeiről méltán híres martonházi templomot. Utat vagy függetlenséget! – egy kisváros harca a kormányzóval | Globoport. De Te, nyájas olvasóm, merre indulnál, ha úti célod Henckó, Kisperlász, Újvásár, netán Kövi vagy Ratkó középkori temploma lenne? És ha az autód navigációja oda vezetne is, továbbra is kérdés, hogyan jutsz be a szinte mindig zárt épületekbe, és hogyan nem halsz éhen délben a családoddal itt, a világ végén? Kisperlász. Fotó: Paszternák István A civilek mindezekre a gondokra egy elsőre pofonegyszerű megoldást kínálnak!
Hidd el, sokkal emberibb módon is lekommunikálod a benned lévő feszültséget és ellenérzéseket, ezzel együtt pedig a népszerűségi indexed sem zuhan akkorát! Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!
Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok. A szegénylegénynek útat mutassatok. Mutassatok utat a szegénylegénynek. Nem találja házát a szeretőjének. Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom, Nem seper már többet az én gyönge karom. Sepertem eleget, seperjen már más is. Szerettem eleget, szeressen már más is.