A LIGA Szakszervezetek már az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is részt vett, majd az 1989-es Sztájktörvény és az 1992-es Munka Törvénykönyve módosításában próbálta a korszerű, demokratikus elveket érvényesíteni. Az első években az állampárti szakszervezettel, a SZOT-tal illetve utódszervezeteivel folyamatos harcot vívott, amely küzdelem lassan, csak másfél évtized után látszott csak csillapulni. Az 1993 -ra sikerült a korábban vitatott szakszervezeti vagyonról megállapodnia. Ugyanebben az évben a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon az Egészségbiztosítási Önkormányzatban a szavazatok 13, 1%-át, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban 10, 1%-át szerezte meg. 1994 -ben aktívan részt vett egy, a kormány által kezdeményezett Társadalmi Gazdasági Megállapodás megkötésében, de a megállapodást végül az 1995 márciusi Bokros csomag végleg lehetetlenné tette. Liga szakszervezet munka törvénykönyve 2022. A LIGA Szakszervezetek illetve tagszervezetei seregnyi tiltakozó akciót szerveztek a megszorítások ellen. 1998 -ban fellépett a TB-önkormányzatok állami felügyelet alá vonása ellen.
Részletek » 2014. 07. 24. Munkavédelmi képviselők lehetőségei a gyakorlatban A LIGA Szakszervezetek IX. Munkavédelmi konferenciája, a szakszervezeti kiskönyvtár XXXV. kötete, Borhidi Gábor – dr. Grónai Éva – dr. Kápolna Ferenc – Mártonffy András – dr. Plette Richárd –– dr. Váró György tanulmányával. 2013. 01. 01. A Munka törvénykönyve 2013. január 1-től Kiadványunk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. január 1-jén hatályos szabályait tartalmazza, kitekintéssel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. Befolyásolja-e a végkielégítés a nyugdíj összegét?. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Mth. ) egyes rendelkezéseire is. A kötet szerzője ezúttal is dr. Schnider Marianna, a LIGA Ssakszervezetek jogi szakértője. 2012. 09. 20. Hogyan alakítsunk szakszervezetet? 2012 szeptemberi frissítés Bár a szakszervezet az alakuló üléstől kezdve működhet, tagokat toborozhat, előkészítheti későbbi tevékenységét, azonban valamennyi szakszervezeti jogosultságát csak a nyilvántartásba vétel után gyakorolhatja.
Ezt az egyezményt az Országgyűlés a 2000. évi LXVII. törvényben hirdette ki. Az egyezmény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállalók üzemi képviselőin elsődlegesen a szakszervezeti tisztségviselőket kell érteni. A magyar szabályozás az üzemi tanács és felügyelő bizottság tagjait elismeri munkavállalói képviselőnek, a szakszervezeti tisztségviselőket viszont nem. Ebben a kérdésben is egyértelműen foglal állást a már említett joggyakorlat-elemező csoport. " A szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben indokolatlan megkülönböztetést tartalmaz az Mt. 83. § (1) bekezdés d); pontja, amikor a munkavállalói képviselő [Mt. Mindent, érthetően az új Munka törvénykönyvéről - Liganet. 294. § (1) bekezdés e); pont] munkaviszonya bármilyen jogellenes megszüntetése esetén lehetővé teszi a munkaviszony helyreállításaiát, míg szakszervezeti tisztségviselő esetén csak akkor, ha felmondásához a közvetlen szakszervezeti szerv hozzájárulása hiányában kerül sor [Mt. § (1) bekezdése d); pont]. Indokolt ezért a visszahelyezési esetkör kiegészítése. " 2018. január 1-től - a kedvező bírósági ítéletet követően - kötelező lesz a szakszervezetei tisztségviselőket is visszahelyezni.
Nem illeti meg azonban az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamilyen jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyokban álló személyekre. Liga szakszervezet munka törvénykönyve túlóra. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében a végkielégítés maximális mértéke a szolgálati viszony legalább 25 éve után tízhavi illetménynek megfelelő összeg, amely négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül - azaz a "védett korban" - szűnik meg. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek végkielégítésének maximális mértéke a legalább 30 évi hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő után felmentés esetén járó 10 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.
Részben megmaradnak a felmondási tilalmak, ezzel párhuzamosan bővül azon esetek köre, amelyekben a munkavállaló kérheti jogellenesen megszüntetett munkaviszonyának helyreállítását. A szabadság mértéke a hatályossal megegyező, a munkavállaló 7 munkanap szabadsággal rendelkezik (5 munkanap helyett), ezt legfeljebb két részletben veheti igénybe. A szabadsággal a munkavállaló csak a munkaviszony első három hónapjában nem rendelkezhet. A szabadságból 10 munkanap helyett legalább 14 napot kell egybefüggően kiadni. Liga szakszervezet munka törvénykönyve youtube. A munkáltató teljes napi munkaidő esetén évi 300 óra helyett 250 óra túlmunkát rendelhet el, a kollektív szerződés változatlanul legfeljebb évi 300 órát írhat elő, és a munkáltató nem dönthet úgy egyoldalúan, hogy a túlmunkát szabadidővel váltja meg. A munkavállalói teljes kártérítést a törvény limitálja: a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának, kollektív szerződés rendelkezése alapján nyolchavi távolléti díjának összegét; szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén viszont a teljes kárt kell megtéríteni.
A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni - tették hozzá. A probléma a szabályozással az a Liga szerint, hogy nem is törekszik a munkavállalók fokozott kártérítési felelősségének a kiegyensúlyozására. A Liga sérelmezi azt is, hogy a szakszervezetekre vonatkozó törvényi rész annak ellenére sem módosul, hogy 2012-ben a jogszabályban a változások túlnyomó része éppen ezt a területet érintette.
A rendőrség egy, a vámőrségbe beépült alkalmi informátorától értesült az államtitkár és a helyettes államtitkár beavatkozásáról a Q8-ügybe. (Arra a perben senki nem tért ki, persze nem is tartozik az ügy lényegéhez, hogy a rendőrség miért épült be a vámőrségbe, miért foglalkoztatott ott informátorokat. ) A titkos nyomozást, fél évvel annak elrendelése után azonban ugyanarra a törvénymódosításra hivatkozva szüntették meg, amely a Q8 fizetési kötelezettségét is annulálta. Mi köze a két dolognak egymáshoz? – kérdezte a bíró, de erre a kérdésére nem kapott választ. Pedig tény, ha Draskovics és Csobánczy jogellenesen szóltak bele a vámőrség munkájába, akkor is hivatali visszaélést követtek el, ha időközben a jog változása miatt a Q8 megúszta a bírságot. Kiss Ernő – hangsúlyozva, hogy tisztában van azzal, hogy önmagát is bűncselekmény elkövetésével vádolja – elmondta, hogy 1996. október 13-ról 14-re virradóra vallomást tett Tocsik Márta. – Aki nem emlékezne rá – mondta a tábornok –, a Tocsik-ügy a két akkori kormányzó párt pártfinanszírozásáról szólt.
Keresés -tól -ig 2016. március 17., 13:35 Helyszínelő Elhunyt Kiss Ernő dandártábornok Úgy tudni szívrohamban halt meg otthonában. Címkék: kiss ernő, halál, dandártábornok 0 2015. július 10., 16:06 Kiss Ernőt három évre ítélték, kapott pénzbüntetést és vagyonelkobzást is Úgy néz ki, telefonbeszélgetésében mákos piteként hivatkozott ezer eurókra. kiss ernő, dandártábornok, ítélet 53 2014. október 8., 10:01 Bíróság előtt kell felelnie a rendőrtábornoknak kiss ernő, kocsis istván, befolyással való üzérkedés, vádemelés 1 2014. augusztus 18., 14:52 Lezárták a nyomozást Kiss Ernő ügyében Lezárult a nyomozás, de még mindig nem tudni, vádat emelnek e Kiss Ernő ellen. kiss ernő, nyomozás, központi nyomozó főügyészség 3 2014. április 14., 16:33 Tovább nyomoznak Kiss Ernő ellen Egészen augusztus 13-ig nyomozhat az ügyészség a hivatali befolyással való üzérkedéssel gyanúsított volt nyomozó ellen. 2014. február 10., 15:30 Sztori Áprilisig eldől Kiss Ernő sorsa A volt dandártábornok bűnügye körül szokatlanul nagy a csend: lehet, hogy alaptalan az ügyészség gyanúja?
Régen ittasan karambolozott Kiss Ernő még a XIII. kerületi rendőrkapitányság vezetője volt 2007-ben, de az akkori országos rendőrfőkapitány a megbízását visszavonta, mert ittasan balesetet okozott: parkoló autókba rohant bele a Petneházy utcában, majd távozott a helyszínről, és felettesét úgy tájékoztatta, hogy az autója eltűnt, ellopták. Szintén 2010-ben alig egy óra elteltével kétszer is ittas vezetésen kapták a rendőrök a III. kerületben. A dandártábornokot vérvételre előállították, majd elvették a jogosítványát. A volt főrendőr ekkor ismét autóba ült, de nem sokkal később ismét elkapták, akkor már a slusszkulcsot is elvették tőle. Ebben az ügyben 2013-ban kezdődött a bírósági eljárás.