A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár 393-ban "pogány praktikaként" betiltotta a játékokat. Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert. A 19. század második felében Angliában olimpiai fesztiválokat tartottak, az 1821-ben függetlenné vált Görögországban 1859-től rendeztek Pánhellén Játékokat, ezért építették újjá márványból 1869-ben az ókori athéni stadiont, amely 1896-ban az első olimpiai játékok színhelye lett. Az újkori olimpiai mozgalom atyja, a francia Pierre de Coubertin báró az 1880-as években vette fejébe, hogy újraéleszti az ókori játékokat. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az antik hagyományt a fair play szabályaival ötvözi.
Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte. Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok. Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt). Résztvevők, versenyszámok, díjjak Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet.
Százhúsz éve, 1896. április 6-án kezdődtek meg Athénban az első újkori olimpiai játékok. Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-tól, négyévenként rendezték meg Olümpiában a görög poliszok versenyzőinek részvételével. A négyéves ciklus a görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városállamok közti béke időszaka lett. A versenyek alapelve a kalakogathia, a testi és lelki kiválóság harmóniája volt, ennek aforisztikus megfogalmazása az "Ép testben ép lélek". Az olimpiákon csak férfiak vehettek részt, nők még a nézők között sem vegyülhettek el. A versenyzők első alkalommal még csak 200 méteres stadionfutásban mérték össze gyorsaságukat, később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt is, végül a program 5-6 napig tartott. A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár 393-ban "pogány praktikaként" betiltotta a játékokat.
Büszkeségünk: Hajós Alfréd Magyarország első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt, aki a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aratott diadalt. 1896 áprilisában, a szokatlanul hideg időjárás, komoly nehézségeket okozott a versenyzőknek. A feladat Hajós számára is embert próbáló volt, mivel a távokat a hullámzó, 10-12 fokos tengervízben kellett megtenni. Az olimpia után tornázott, atletizált, 1901-ben és 1902-ben pedig magyar futball bajnok lett és a válogatottban is szerepelt. Volt focibíró és szövetségi kapitány is. Tanulmányai végeztével sikeres építész vált belőle. Ő tervezte a margitszigeti fedett Sportuszodát, a debreceni Aranybika Szállodát, a győri versenyuszodát, valamint részt vett a Vajdahunyadvár és a Tőzsdepalota felújításában is. A képen Hajós Alfréd (1878-1955), az 1896-os olimpia első magyar bajnoka 8. Turistából bajnok John Pius Boland, épp turistaként tartózkodott Athénban, amikor megtudta, hogy olimpiát rendeznek. Benevezett és egyéniben majd párosban is teniszbajnok lett. Boland később, 1900 és 1918 között ír nacionalista képviselő lett.
level 1 · 8 hr. ago Első szavazó voltam, nem kaptam ilyet. 11 level 2 Op · 7 hr. ago Pedig minden első szavazónak kéne. A felétől már most ellopta a Vitya? 7 Continue this thread level 2 · 7 hr. ago Ezt is ellopta a fidesz 3 level 2 · 7 hr. ago Én sem kaptam, pedig az már jó pár éve volt 1 level 1 · 7 hr. ago Győr-Moson-Sopron megye Nekem is első, nagyon boldogan adta a néni. Egész cuki volt:D 4 level 2 Op · 5 hr. ago Velem is ez volt:3 1
és magasugrásban (2. ) is dobogós lett. Érdekesség, hogy bár 186 versenyzőt a görögök is delegáltak, az olimpiai éremtáblázaton így is az egyedüli nem európai nemzetként induló Egyesült Államok végzett az élen 11 elsőséggel – igaz, a 14 fős küldöttség ezenkívül hét 2. (akkor még bronzérem) és két 3. (ebben az időben még oklevél) helyet szerzett, a görögök neve mellé pedig a mai számítás szerint 10 arany, 17 ezüst és 19 bronz került végül (a NOB később visszamenőleg egységesítette is ezeket a számokat). Ami a mieink szereplését illeti, Hajós Alfréd révén a 100 és az 1200 méteres gyorsúszás is magyar győzelemmel zárult, rajta kívül a 800 méteren induló atléta, Dáni Nándor (2. ), valamint a 100-as futó Szokolyi Alajos, a maratoni futó Kellner Gyula és a teniszező Tapavicza Momcsilló (egyaránt 3. ) is dobogós lett. Az összetettben a magyar csapat a 6. helyen zárta a játékokat, és azóta is remekül teljesít a nyári viadalokon, hiszen a 175 aranyérem az Egyesült Államok (1022), Oroszország (590), Németország (428), Nagy-Britannia (263), Kína (224), Franciaország (212) és Olaszország (206) mögött az örökranglista 8. legjobbja!
Ma reggel kilenc órától a közép- és emelt szintű matekérettségivel folytatódnak a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák. Minden fontos információt összegyűjtöttünk a feladatsorokról, az írásbeli után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását A középszintű matekérettségi megoldására 180 percük lesz a diákoknak. Emelt matek érettségi 2020. Három óra alatt két feladatsort kell megoldaniuk – az első feladatlapra 45 percet, a másodikra 135 percet kapnak. Ilyen lesz az első feladatlap középszinten A középszintű matekérettségi első feladatrészében 10-12 rövid feladatot kell megoldaniuk. Ezek a feladatok alapfogalmakra, definíciókra és egyszerű összefüggésekre kérdeznek rá. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítás vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. A 45 perc lejárta után a felügyelő tanárok beszedik a feladatlapokat.
Belügyi rendészeti ismeretek és ének-zene A május 15-én délután 14. 00 órakor kezdődő vizsgák középszintű feladatsorait és javítási útmutatóit itt, az emelt szintű feladatsorait és a megoldásokat pedig itt nézhetitek meg. Informatika Az Oktatási Hivatal hivatalos megoldásait középszinten itt, az emelt szintű feladatokat és válaszokat pedig itt nézhetitek meg. Szakmai érettségik Ha szakmai érettségi vizsgatárgyak közül teljesítettetek egyet középszinten, akkor itt nézhetitek meg a feladatlapokat és a megoldókulcsokat. A 2020-as emelt szintű szakmai érettségik feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit pedig ide kattintva érhetitek el. Média- és társadalomérettségi Itt nézhetitek meg a középszintű médiaérettségi, illetve az emelt szintű társadalomismeret vizsga hivatalos megoldókulcsot és a feladatsort. Érettségi-felvételi: A 2020-as érettségi időszak összes megoldása közép- és emelt szinten - EDULINE.hu. A biológiaérettségi megoldásai Az Oktatási Hivatal középszintű feladatsorát és megoldásait itt, az emelt szintű feladatokat és válaszokat itt nézhetitek meg. Kémiaérettségi Filozófiából érettségiztetek?