Cseh László bőrdíszműves, pásztorélethez kapcsolódó munkáiból kiállítást szerveztünk az Ovigalériába. Ellátogattunk Báránd-Kaba határába a Veres tanyára, ahol a kihajtás előtti birkanyírásnak lehettünk szemtanúi, illetve megtekinthettük a tanyagazda, Veres Sándor "Csengő örökségünk" című pásztorművészeti állandó kiállítását. Lazító programként Debrecenbe utaztunk, ahol a Vojtina bábszínházban megnéztük a Hol jártál, báránykám? – című mesét. Ezután ellátogattunk Nádudvarra a Népi Kézműves Szakiskolába, ahol Vetró Mihály szakoktató vezetésével bepillantást nyerhettünk valamennyi kézműves műhelyükbe, majd a gyerekek kipróbálhattak három, a pásztorélethez kapcsolódó tárgykészítő kézműves technikát (fazekasság, szövés-fonás, nemezelés). Ezt követően immár az óvodában, ezen technikákat alkalmazva saját maguk készítették el a vásári portékáikat. Heteken keresztül kitartóan szőttek, fontak, agyagoztak, nemezeltek, süteményeket készítettek, mézesbábot díszítettek. Szorgos munkájukért fizetségül fabatkát kaptak, amivel a Szent György napi vásáron egymás portékáit megvásárolhatták.
Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak. A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek. Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából. Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal, melynek csallóközi változata az alábbi: Süss föl nap, Szent György nap, Kert alatt a kislibáim megfagynak.
Az egész magyar nyelvterületen hittek abban, hogy az e nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz, pl. úgy vélték, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
Úgy mondták, Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték, hogy a Gergely-napi szél Szent Gyögy-napig él. Zalaszentbalázs szőlősgazdái úgy vélték, hogy a Gergely napján metszett tőkékről ősszel sok bort szüretelnek. Hozzájuk hasonlóan sok helyen ekkor metszették szőlőjük sarkaiban lévő négy tőkét, a néphit szerint ugyanis a négy sarok védelmet nyújtott a kártevők ellen, így a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni. Hideg ide vagy oda, sok helyen ezen a napon misét tartottak, majd megkezdődött a tavaszi munka. Ezen a napon egyes helyeken elvetették a tavaszi gabonát és a hüvelyes növényeket. A nap ünneplését egyébként IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Nagy Szent Gergelyt jeles egyháztanítónak, a középkori kultúra egyik legnagyobb előkészítőjének tartják, ezért nem véletlen, hogy az ő névnapján kezdődött régi időkben az iskolai tanítás.
Szintén öccsével alapította a Bezzeg a kurva Beckek nevű formációt, amelynek első stúdióalbuma 2013-ban jelent meg. Háy János íróval 2010-ben hozták létre pódiumműsorukat, Háy come Beck címmel. A műsort a szerzők az alapítás óta rendszeresen játsszák. Dalszerzői munkásságát Artisjus-díjjal ismerték el 2012-ben, 2011-ben és 2017-ben dalszerző-szövegíróként volt meghívottja a nemzetközi költészeti fesztiválnak, a Poesiefestival Berlin hivatalos programjának ("Der Ungar Zoltán Beck schreibt auf den ersten Blick eher private Texte, die genau deshalb eine politische Haltung spürbar machen. "(2017, Haus für Poesie)). Szerzői, dalszerzői munkájának önálló estjét Gyereknek bátor címmel játssza rendszeresen. Sárközy Zoltánnal (30Y) közösen írja A kis herceg című táncmese zenéjét a Pécsi Balett számára, az előadást 2016-ban, a XII. Magyar Táncfesztiválon (Győr) "Arany Bab"-díjjal jutalmazták. Dalszerzőként, szövegíróként és/vagy előadóként számos előadóval ill. Háy János - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. projektben dolgozik, tk. Magashegyi Underground, DJ Titusz, Óriás, Sorbonne Sexual, etc., alapító tagja a Rájátszás nevű projektnek, amely kortárs dalszerzők-előadók és kortárs írók közös alkotó műhelye és színpadi előadása.
Háy János Háy János műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Háy János könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Az elmesélt szituációban nem kap létjogosultságot, hogy a leromló jegyek mögött is már az otthontalanság érzése bújik meg. Empátia helyett ekkor csak az értetlenség fog gyökeret az elfogadatlanság élményét hagyva maga mögött: mégiscsak jobb Budapesten kollégiumban élni, mint a tanyán kapálni. Háy jános felesége halála. Egy következő vallomásból az derül ki, hogy házasságában újraéli feloldatlan traumáját gyermekei érkezésével, ( Akik nem neki, inkább helyette születtek a családba) a perifériás szorongást. E mondat kapcsán szinte hallatszik az eddig meg nem értett apák sóhaja. Végre valaki kimondta helyettük, amit ők nem mertek, mert társadalmilag elítélt dolog így érezni. Persze nem minden apa éli meg ilyen szélsőségesen gyermeke érkezését, azonban a duálunió időszakában igen gyakori az apák elmagányosodása, és ez a tény több figyelemre volna méltó annál, amit kap. Felmerülhet bennünk, hogy azért kellett ezeket a szavakat az ekkor már kontroll nélküli alkoholista szájába adni, hogy végre ki lehessen mondatni valakivel.
De mire elkezdte volna, az asszony mondta, hogy van egy bejelentése. S akkor említést tett arról a férfiről, akit az önkormányzatnál ismert meg, ahol az asszony dolgozott, mint kertmérnök, szóval ez a férfi egy közeli virágkertészetből szállította a növényeket. Aki a virágot szereti, rosszember nem lehet – morogta a férfi és valami zsíros kolbászt tömött a szájába. Index - Kultúr - A cégvezető úgy vált nőt, mint cipőt. Az asszony folytatta, hogy ez a férfi megszerette őt, és hogy ő is a férfit. Olyan rendes, azt mondta, hogy most vált el a feleségétől, mert nem bírta elképzelni, hogy élete végéig azt az asszonyt kell néznie, de őt, mármint az önkormányzat kertmérnöknőjét, el bírná nézni élete végéig. S hogy egy hétre el is utaznak, ez az ősz alkalmas egy krétai lásztminit útra, s hogy addig a férfi költözzön el, mert nem szeretne többet vele. A férfi az alkohol miatt nem érezte, hogy mi is van tulajdonképpen, hogy egy olcsó krétai úttal lett kiradírozva az eddigi életéből. Csak másnap. Persze nem költözött el, úgy kellett később erővel, a krétai út után.
Mivel óráit rendhagyó módon egy italozóban tartja, módszerei és életvezetése dekadensnek hathat egy szabálykövető, kíméletlenül kisszerű polgárvilágban. A tanszékvezető ezért leépítésre hivatkozva nemes egyszerűséggel kirúgja. Noha régi barátok, a feljebbvaló a saját bőrét menti, behódolva egy még lélekölőbb, felettes hatalomnak. A barátság klasszikus ideológiája rögtön porrá zúzva! Éppen aznap a feleség is végleg feladja, hogy lefektesse gyermekeiket még – a rendszeresen ittasan hazatérő – férj érkezése előtt. Válni akar, kendőzetlenül szembesíti férjét az elmúlt évtizedek élhetetlen hétköznapjaival és egy új, jobb kapcsolatának tényállásával. A klasszikus családi burok, hitvesi szerelem rögtön porrá zúzva! Először itt döbbenünk rá, hogy az egyetemi lét kevésbé érintett alanyai vagyunk, de egy átlagos családi lét szűkös traumája mindannyiunknak ugyanolyan brutálisan nagyot üt. Széthullott életét az eredeti otthon, a vidéki szív dobbanó melegében szeretné helyére rakni. Dobák Viktória színházajánlója Háy János Nehéz c. darabjáról. Ugyanakkor a hazai (ld.
(A cikk eredetileg 2011. június 11-én jelent meg az) Írta: Jeges-Varga Ferenc A férfi egyetemi tanár, a kertészetin tanít, borászatot. Legalább húsz éve. Szereti az italt. És mi van akkor? Ez bárkivel megeshet. Csakhogy már a tanórákat is a szomszéd presszóban tartja meg. Hol máshol? Elvégre borászati óráról van szó. Van gyereke. Kettő. És felesége. Egy. Haza csak akkor ér, amikor a gyerekek már alszanak. Hiába nyomja ki az egész tubus fogkrémet a fogkefére, a felesége akkor is tudja, hogy ivott. Akkor is érzi rajta, hogy büdös, eltolja magától. Kellemetlen az egész kipárolgása. Odalesz azonban még ez is. Minden. Ugyanazon a napon. Hajdani egyetemi társa, későbbi tanszékvezetője létszámleépítésre hivatkozva kirúgja. Mikor hazaér, a felesége bejelenti, eddig tartott a türelmi időszak. Válni akar. A gyerekek sem akarják az apjukat. Most meg ott ül a konyhában. A faluban. Ahol minden elindult. A tékozló fiú. Mert nem volt máshova mennie. Itt mégiscsak csend van. Nem az a nagy zaj, mint a városban.
Amikor ugyanez az alkoholista a házasságának zátonyra futásáról beszél leginkább hűtlen felesége a téma, az örök elégedetlen, aki semmit nem tud megbecsülni, és természetesnek véli, egy élet munkájának gyümölcsét; miközben ő, a tanyasi parasztgyerek idáig is feszített munkával jutott el. Az elejtett szavak azonban árulkodón utalnak vissza az egykori egyetemi tanárra, aki mondja őket – végül felvetődik a kérdés: mennyiben volt elégedetlen valójában a feleség, és mennyiben becsülte önmagával együtt alá a férj, amit adni tudott. A nagy igazságtevő szerepét hátam mögött hagyva is bátran merem állítani, a címszerepben járó karakter egész életében képtelen volt kilépni a vidékről felköltözött paraszt szerepéből, hogy átlépjen a méltán megérdemelt budapesti lakos kategóriájába. Az utolsó kocsmaút előtt végül, a végtelenszámú hárítás hevében egy hanyatt vágódás ágyaz meg az addig elkerült, leginkább félt igazság bázismondatának: hatalmas szikla nehezedik rám, melybe az van vésve, hogy mindennek én vagyok az oka.