1884-től hosszú éveken át nem fest semmit. Felesége nehezen viseli a megpróbáltatásokat, és elválik tőle. 1896-ban, az ezredévi kiállításon nyolc festménye végre elismerésre talál. A Majális múzeumba kerül. 1901-ben főműve a müncheni Glaspalast nemzetközi kiállításán első osztályú aranyérmet nyer. 1906-ban az addig raktárban őrzött Majálist végre kiállítják a Szépművészeti Múzeumban. Hány év telt el a megfestése óta? Több mint harminc. Ennyi idő után kapta meg végre az elismerést. Szinyei az utolsó éveiben már csak tájképeket fest, természet után – alla prima –, a szabadban. 1920. február 2-án hal meg, majd negyven nappal később barátai megalakítják a Szinyei Merse Pál Társaságot. A már említett Pacsirta című kép mellett feltétlenül meg kell említenünk az 1910-ben festett Parkban című művét is. Pátzay Pál: Szinyei Merse Pál (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, 1941) - antikvarium.hu. Ez a legnagyobb méretű festmény, amit Szinyei a munkássága során festett. Virágba borult jernyei kertje adta hozzá az ihletet és a motívumot. A színpompás parkban két finoman öltözött dáma sétál ráérősen a napsütésben.
1883-ban visszament Jernyére, ahol megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadás t, majd tíz évre felhagyott a festéssel. Nem akart hazudni, nem tudta megtagadni önmagát, inkább elnémult. 1887-ben felesége elvált tőle, két lányát magával vitte, Szinyei Félix fiával Jernyén maradt. 1894-ben Zempléni Tivadar itt látogatta meg és az ő bíztatására kezdett újra festeni és kiállítani. Szinyei merse pál anya és gyermekei teljes film. 1896-ban több régi és új képével a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikert aratott, végre a Majális t is elismerték, az állam megvásárolta. A fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel Szinyeiben elődjét, aki a magyar művészeti élet egyik vezető alakja lett. Ugyanebben az évben a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) igazgatója volt, 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában. Önarckép bőrkabátban, 1897 (kép forrása: Wikimedia Commons) Utolsó korszakában évente 5-6 tájképeket festett ( Gesztenyefa, Őszi táj), de korai műveinek színvonalát többé nem érte el.
A festő egy időre abbahagyta alkotói tevékenységét, majd politikai pályára lépett. 1896-ban a héthársi kerület országgyűlési képviselőjévé választották meg, mellette pedig a saját birtokát is tovább irányította. Szinyei merse pál anya és gyermekei film. Az ugyanebben az évben rendezett kiállításon nagy sikert aratott, ezért újra ecsetet ragadott. 1905-től a budapesti Képzőművészeti Akadémia igazgatójává választották. 1900-tól külföldön is felfedezték korábbi műveiben rejlő újításokat, mivel a párizsi és a Saint Louis-i világkiállításon (1904) ezüstérmet, Berlinben (1910) aranyérmet, a müncheni nemzetközi kiállításon (1910) nagy aranyérmet, Rómában (1911) pedig nagydíjat nyert. 1908-ban Rippl-Rónai Józseffel és Ferenczy Károllyal megalapította az első modern művésztársaságot, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét (MIÉNK). 1920-ban bekövetkezett haláláig folyamatosan festett és több értékes művet hagyott maga után.
Az épület 2008. január elseje óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik. Névadónk: Bartakovics Béla (Felsőelefánt, 1791 – Eger, 1873) Az Egri Főegyházmegye érseke volt. Ő vásárolta meg az Egri Katolikus Legényegylet számára a mai közösségi ház Knézich Károly utcai épületét, majd élete végéig magára vállalta az épület karbantartását. Bartakovics Béla érsek számottevően járult hozzá a város kulturális fejlődéséhez. 1850-ben lett egri érsek. 1852-ben letelepítette Egerben az angolkisasszonyok rendjét. Kitartó próbálkozásainak eredményeként nyílhatott meg újra 1860-ban a szabadságharc után felsőbb rendeletre bezárt jogakadémia. Az ő költségén jelentek meg Mindszenty Gedeon költeményei, kiadta itt Egerben Cantu Cesar világtörténelmét, Szabó István Homeros fordítását. Ő hozta létre az osztrák oktatási rendszer ellensúlyozására 1851-ben az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget. Ő alapította 1872-ben az első egri múzeumot, a Líceumban működött Egri Érseki Líceum Múzeumát.
2021. 07. 08. - 2021. 11. Egri Bikavér Ünnep A város egyik legjobban várt nyári rendezvénye Az Egri Bikavér Ünnep, immáron huszonötödik alkalommal szervez meg Eger Város Hegyközsége, méltóképpen szeretnénk megünnepelni –mondta az Eger Híreknek Tarsoly József hegybíró. 09. A KELLÉKES Kern András színházi előadás EKMK- Bartakovics Béla Közösségi Ház Eger 2021. 10. 12. XIV. Szederinda Nemzetközi Néptáncfesztivál Eger 2021. Vörös szerelem Gárdonyi Géza Színház, Stúdiószínpad Eger 2021. 14. Vujity Tvrtko Egerben Túl minden határon Hotel Eger & Park Eger 2021. 15. EKMK: HOBO- József Attila Est EKMK- Bartakovics Béla Közösségi Ház Eger 2021. TVRTKO Túl minden határon Hotel Eger & Park Eger 2021. 18. MineCinema Eger Agria Mozi Eger Megnézem 2021. Péter Szabó Szilvia - NOXTALGIA Unplugged Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont Eger Megnézem 2021. 22. Ahogy tetszik/Stúdiószínházi Táncfesztivál Gárdonyi Géza Színház, Stúdiószínpad Eger 2021. 26. Gárdonyi Géza Színház előadások szeptemberben Eger M 2021.
Középület, egykori Katolikus Legényegylet, ma Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Háza. Magyarországon hetedikként alakult meg az Egri Katolikus Legényegylet, – de mint tisztán magyar egylet – első volt az országban. 1860. szeptember 8-án került sor az egri Legényegylet zászlószentelésére. Ideiglenesen a Dobó utca egyik házában kezdték meg működésüket. Bartakovics Béla egri érsek a kezdetektől fogva támogatta az egylet létrehozását. A Káptalan-sori, (ma Knézich Károly utca) akkori Aranyszolga elnevezésű vendéglő épületét választották ki a leendő székház épületének. Ez az épület a káptalan tulajdona volt, s itt működött azután hosszú ideig az Aranyszolga nevű kocsma, illetve vendéglő. Amit szerencsére Eger másik jótevője, a főkáptalan, az épület gazdája, fele áron az egylet számára átadott. A belső átalakítást követően 1861. október 1-jén foglalhatta el állandó székházát a Legényegylet. Bartakovics Béla érsek avatta föl. A székház bővítésének a gondolata már 1886-ban felmerült, végül a 20. század elején dr. Nagy János alelnök valósította meg a tervet.
Bartakovics Béla érsek számottevően járult hozzá a város kulturális fejlődéséhez. 1850-ben lett egri érsek. 1852-ben letelepítette Egerben az angolkisasszonyok rendjét. Kitartó próbálkozásainak eredményeként nyílhatott meg újra 1860-ban a szabadságharc után felsőbb rendeletre bezárt jogakadémia. Az ő költségén jelentek meg Mindszenty Gedeon költeményei, kiadta itt Egerben Cantu Cesar világtörténelmét, Szabó István Homeros fordítását. Ő hozta létre az osztrák oktatási rendszer ellensúlyozására 1851-ben az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget. Ő alapította 1872-ben az első egri múzeumot, a Líceumban működött Egri Érseki Líceum Múzeumát. Bartakovics révén jutott az egri érseki könyvtárba 1867-ben Toldy Ferenc tulajdonából Mikes Ferenc Törökországi leveleinek eredeti példánya. Ő volt az, aki Ipolyi Arnoldot az egri egyházmegyébe hívta, hogy tudományos munkásságához a lehetőségekhez mérten a legjobb feltételeket biztosítsa. 1860-ban, amikor ismét elfoglalta főispáni székét, akkor azt a város fáklyás menettel ünnepelte.
: 36-510-020 | e-mail: < Vissza