Ezek még csak az élettelen dolgok és nem beszéltünk még a ki megy, ki marad kérdésről. Az emberiségtől elindulva jutunk el az egyén szintjére, ahol ott vannak a szűkebb emberi kapcsolatok, a család, a rokonok, a barátok, a munkatársak, végül pedig mi magunk, a saját álmainkkal, vágyainkkal, félelmeinkkel, a választott szakmánkkal, az emlékeinkkel, a megélt jó és kevésbé jó dolgokkal. A sci-fi valahol mindig is erről szólt, aki olvasott már klasszikust tudja, hogy rengeteg minden van a képzeletünkre bízva, rengeteg mindent lehet belelátni, miközben nincs sürgés-forgás, lassan, komótosan boncolgatják az éppen aktuális problémákat, sokszor előrevetítve egy szerencsés vagy kevésbé szerencsés jövőt. Clooney sem siet sehova, inkább elidőzik a problémán, miközben a szereplők egyéni dolgait belehelyezi a globális katasztrófába, Alexandre Desplat (A víz érintése, Kisasszonyok) zenéje és Martin Ruhe (Az amerikai, A 22-es csapdája) fényképezése pedig csak felerősítik ezt a társas magányt. Az éjféli égbolt szép és elgondolkodtató film, ugyanakkor saját gondolatisága foglyaként foszt meg minket a katarzistól.
Látvány ide vagy oda, mégis azt kell mondjam, ez a film most gyenge volt. Az éjféli égbolt könyv erőssége a mondanivaló, az érzelmek jelentőssége, hogy az egyes karakterek hogyan dolgozzák fel az elmagányosodást. Az, hogy számotvetnek az életükkel, mégis mit áldoztak fel a munkájukért, mit és hogyan cselekedtek a múltban, ami oda juttatta az embereket, ahol most vannak. A film pedig ezt nem adta át úgy igazán. Sokáig úgy néztem a filmet, hogy nem értettem, mégis mi történik, miért mentek el az emberek, mit csinál Augustine, most mi baja? El kellett telnie nagyjából a film felének, mire minden úgy-ahogy a helyére került és elkezdhettem izgulni azon, hogy akkor most a szereplők vajon megtalálják-e a békéjüket? Ez pedig azért van, mert nagyon kevés a jelentőségteljes jelenet és cselekmény, amitől a néző figyelmét is elvonhatja. Mi több, olykor-olykor unalmassá válik a film. Ha valakit érdekel ez a télies beütésű, űrhajós film, akkor a látvány miatt megéri megnézni, de ne számítsatok világmegváltó filmre.
A szén-dioxid kimutatása Tegyünk három főzőpohárba meszes vizet! Az elsőbe dobjunk egy szem szárazjeget vagy öntsünk néhány csepp szódavizet! A másodikban – a folyadék fölött – égessünk egy kis széndarabot vagy hurkapálcát, majd rázzuk össze a meszes vizet a égésből származó gázzal! A harmadik pohárban lévő meszes vízbe fújjunk bele egy üvegcsövön keresztül! Mindhárom esetben zavarosodás figyelhető meg a meszes vízben. A szén-dioxid a meszes vízből oldhatatlan kalcium-karbonátot csap ki: oltott mész + szén-dioxid ----> mészkő + víz. (vizes oldata a meszes víz) Ezzel a kísérlettel könnyen kimutatható a szén-dioxid jelenléte, bárhonnan is származik: a szén égéséből, a szódavízből vagy a testünkben lezajló égési folyamatokból. A kilélegzett szén-dioxid kimutatása Szén-dioxid előállítása mészkőből Szén-dioxidot nemcsak égési folyamatokkal állíthatunk elő. A természetben előforduló mészkő hevítésekor, a pontatlanul "mészégetés"-nek nevezett hőbomlás során is szén-dioxid az egyik végtermék. A mészkőből a szén-dioxidot másképpen is felszabadíthatjuk.
Az elhangzottakon felül az oltott mész a lakásfestés egyik fontos eleme volt hosszú-hosszú évtizedeken át, és máig rendkívül szerencsés alternatíva, ha egyszerű fehér színű falakat akarunk a lakásban tudni. Merthogy az oltott mész a lúgos kémhatás miatt az egyik legjobb fertőtlenítő, tiszta és egészséges közeget hagy maga után, és miközben segíti a falak szellőzését, mindemellett képes meggátolni a penészesedést, sőt bárhol felhasználható, kültéren és beltéren egyaránt alkalmazhatjuk vakolatokon, de akár betonon is. A mészfestés előnyei és hátrányai Mivel az oltott mész egyik leggyakoribb felhasználási módja még ma is a festés, ezért érdemes lehet az alábbiakban kiemelni a kapcsolódó előnyöket és hátrányokat, hiszen mindkettőből akad a kérdéses anyaghoz kapcsolódóan. A mész elsődlegesen még ma is zsákos kiszerelésben kapható, Békás Épkernél is 25 kilogrammos csomagolásban vásárolható meg! A mészfestés előnyei Kiváló tapadás a vakolt alapfelülethez. Nemcsak kötést, hanem fehér alapszínt is biztosít a felületnek.
Mivel a bekevert meszet viszonylag rövid időn belül fel kell használni, ezért elengedhetetlen, hogy sima és egyenletes felületet alakítsunk ki belőle, valamint azt legalább portalanítsuk. Felületkialakításra a gipsz és a glett egyaránt alkalmas. Ha a felület készen áll a festék fogadására, akkor kikeverjük az oltott meszet, vagyis mészhidrátot és vizet alkalmazunk, amit elengedhetetlen lesz megszabadítani a csomóktól, hogy segítségével megfelelően egyenletes felületet tudjunk elérni a felhordást követően. A munkához nem hengert, hanem speciális korongecsetet válasszunk, amivel egyenletesen felhordjuk a falra a folyékony állagú meszet. Lényeges, hogy több rétegben dolgozzunk, és mindig várjuk meg az előző száradását. Fontos továbbá, hogy ha az első réteget merőlegesen vittük fel, akkor a másikat vízszintesen, majd a harmadikat ismét merőlegesen húzzuk. Plusz egy jó tanács: ha nagyon meleg az idő, akkor a kültéri használatot érdemes elnapolni, mert az oltott mész ilyen esetben rendkívül gyorsan szárad.