Amikor én kislány voltam, állítólag főleg a mutogatós bácsiktól kellett félnünk. (…) Az emberektől való félelem nincs bennem. Vannak persze előérzeteim, van olyan ember is, aki nem szimpatikus, ezt én ugyanúgy megengedem magamnak, mint bárki más. De nem olyan alapokról indulok el, hogy milyen a bőre színe. Hogy milyen a szaga, az igen, az számít. Az viszont szappan kérdése" – fogalmazott a művésznő. Arra a kérdésre, nem ijeszti-e meg az idő múlása, Hernádi Judit így válaszolt: "Nem izgat. Én inkább a pozitívumát látom. Ha az ember egészséges, van ennek pár jó oldala. (…) Például csak olyasmit csinálok, amihez kedvem van. Amikor fiatal voltam, és azt mondtam, nem nekem való a szerep, rögtön azt vágták a fejemhez: honnan tudod? Meg hogy fiatalon nagyképűség lemondani a lehetőségekről. " Június 8-án a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című Nassim Soleimanpour-darabban láthatja az Átrium közönsége. Egyetlenegyszer, mert a szerző rendelkezése szerint ezt a művet minden színész kizárólag egyszer játszhatja el életében, ráadásul felkészülés nélkül.
A szerepekkel úgy van egy színész, hogy megkapja a szöveget, ami teljesen független tőle, majd amikor "átereszti" saját magán, akkor olyan lesz például Lady Macbeth sorsa, mintha az ő története lenne. Ezúttal azonban ez fordítva volt – ezek a mondatok, ezek a történetek először belőle "jöttek ki", és utána kellett eltávolítania azokat, mert máskülönben nem lehetne elmondani, magyarázza a darab születését a színésznő. A színésznő és grafikus-énekes lánya őszintén megmutatják magukat a darab során, ahogy mindketten fogalmaznak – egy új fejezetet nyitnak az életükben. Hernádi Judit biztos abban, hogy azzal, ha az ember a jelen dolgait rendbe rakja, a múlt ügyei is rendeződnek. Önmagunk megismerése egy elég nehéz feladat, vallja Tarján Zsófia is. Ahhoz, hogy a múltbéli vétségeink a helyükre kerüljenek, vissza kell menni az időben, és azokat a gombokat, amiket elvétettünk, újra kell gombolni, tette hozzá a grafikus-énekes. Tarján Zsófia szerint ez történik velük is, merthogy a darab üzenete a feldolgozás és a megbocsátás.
A regényben, így a zenés előadásban is Hernádi Judit saját, igaz történetei mellett, vannak képzelt események. A darabbéli anya egy híres színésznő, aki egy róla készülő könyvhöz, mondja magnóra életének sorsfordító pillanatait. Az önvallomások megmutatják az ünnepelt színésznő kulisszák mögötti arcát, aki sok millió nőhöz hasonlóan, megélt szakmai és magánéleti sikereket és kudarcokat, mint ahogyan szerelmeket és csalódásokat is egyaránt. Párhuzamosan a színésznő lánya dalokban és rajzokkal mesél magáról. A két főszereplőt egy fal választja el egymástól, a zene az egyetlen összekötő kapocs közöttük. A mondattöredékekből és dalokból, a rajzfilmes betétekből és a családi fotókból rajzolódik ki egy anya és lánya terhelt viszonya. A mindkét oldalról megszülető vallomások feszítő kérdések színházon belül és kívül, amelyek arra keresik a választ, hogy merjük-e vállalni a szembesülést az élethazugságainkkal, és hogy meg tudunk-e a másiknak bocsátani. Hernádi Judit szerint nagy bátorság kellett ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a darabba.
Hernádi Judit 54 évesen is ellenállhatatlanul vonzó, ám fiatalon egy igazi bombázó volt, aki különleges csáberejével és elbűvölő kisugárzásával szinte bármelyik pasit pillanatok alatt levette a lábáról. A népszerű magyar színésznő sosem szégyenlősségéről volt híres, Hernádi Judit ugyanis eddigi pályafutása során több alkalommal is vállalta meztelen nőiességét a kamerák előtt. 18 évesen vetkőzött először 18 éves korában például anyaszült meztelenül napozott egy strandon - ennek érdekessége, hogy Sára Sándor 1974-es Holnap lesz fácán című szatírája volt az első egész estés filmje. A vetkőzés azonban ötven fölött sem jelent neki nagy problémát, Szőke András 2006-os Hasutasok című vígjátékában ugyanis zavarba ejtő természetességgel mutatta meg és kínálta fel mellét filmbeli kollégájának, Derzsi János nak. A Playboynak nem adta be a derekát Érthető, ha ezek után Radnai Péter, a magyar Playboy főszerkesztője többször is megkörnyékezte a Jászai Mari -díjas színésznőt, aki azonban eddig kivétel nélkül mindig udvariasan visszautasította a felkérést.
Fotók: ársony Bence
Az Újvidéki Színház előadása. 2020. augusztus 28. péntek 17. 30 óra Lev Nyikolajevics Tolsztoj ANNA KARENINA "A szerelemben nincs jobban vagy kevésbé. "
A híres boldogságról és boldogtalanságról szóló kezdőmondat helyett Dejan Projkovszki rendezése a szerelem és a szenvedély fatalizmusára helyezi át a hangsúlyt, igazi női Hamletté gyúrva Karenina alakját. Szerelem vagy polgári házasság? A férfi vagy a család, a gyerek? Véghezvihető-e egy házasságtörés anélkül, hogy a nő billogot kapna bőrébe a társaságtól? A házasságtörés-e a billog tárgya, vagy csak a nyilvánosság? Dejan Projkovszki rendezése Béres Márta játékával egyszerre a fatális szerelem nagyszerű látomása és tabló egy polgái értékekkel zsonglőrködő, ám a mélyben velőig romlott társadalomról. Tolsztoj: ANNA KARENINA | Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza. "Béres Márta Anna Kareninaként folyamatosan képes meglepni a nézőt. Mindig más arcát mutatja. Már az is óriási lelemény, amikor az elején a szerelmesek órákat röpítenek egymásnak, mintha a múló idővel játszadoznának. Béres Márta a nőiség szinte minden stációját képes megmutatni, az ösztönös csábítótól, az esendő áldozatig, a sebzett anyától, a sorsát elkerülni nem tudó hősnőig. " (Népszava, Balogh Gyula) "Az előadásnak ezt a magasztos klasszikusságát érzékletesen egészíti ki a társas viszonyokat, a személyközi kapcsolatok változásait és a szereplők lelkiállapotát (ebben a műben bőven vannak hullámverései) kifejező mozgáskoreográfia (koreográfus: Olga Panga).
Könyv Család és szülők Életmód, egészség Életrajzok, visszaemlékezések Ezotéria Gasztronómia Gyermek és ifjúsági Hangoskönyv Hobbi, szabadidő Irodalom Képregény Kert, ház, otthon Lexikon, enciklopédia Művészet, építészet Napjaink, bulvár, politika Nyelvkönyv, szótár Pénz, gazdaság, üzleti élet Sport, természetjárás Számítástechnika, internet Tankönyvek, segédkönyvek Társ.
Anna ugyanis a két cselekményszál közül csak az egyiknek főszereplője; a másik szál pedig különös módon tükrözi az elsőt, még több asszociációt beengedve a tágas orosz játéktérbe. Ennek a másik szálnak a központi figurái Levin és Kitty, akik hosszú utat megtéve végül egymásra találnak. Kitty Anna bátyjának, Oblonszkij hercegnek elsőbálozó sógornője; a regény elején egyébként éppen Anna látogatja meg vigasztalási célból Moszkvában Oblonszkij feleségét, Dollyt, akit megcsalt a férje. Új fordításban jelenik meg magyarul Lev Tolsztoj Anna Kareninája - Ectopolis Magazin. Levin Kitty szerelmére vágyik, aki azonban kikosarazza a férfit, mert Vronszkijért epekedik. Vronszkij pedig onnantól, hogy meglátta Annát, figyelemre sem méltatja Kittyt. A másik szálon lángoló és önpusztító szerelemmel ellentétben viszont Levin és Kitty kapcsolatának van jövője: végül ők lesznek azok, akik alacsonyabb hőfokon és konvencionálisabb körülmények között ugyan, de meglelik a boldogságot. Különös ellenpontja tehát a Levin-Kitty szál az Anna-Vronszkij szálnak: az előbbi nemigen lenne értelmezhető az utóbbi nélkül (legalábbis nem egy nagyregény keretei között), az utóbbi azonban még gazdagabbá válik az előbbi ismeretében: többek között leleplezi a társadalmi determináltság csapdáit is.
Anna elhagyja férje házát, Vronszkijjal és újszülött kislányával Olaszországba utazik, de szeretett kisfiát nem viheti magával. Férje, Karenin mindent megtesz, hogy Annát elszakítsa közös gyermeküktől: azt hazudja a kisfiúnak, hogy az anyja meghalt. Kitty és Levin egymásra találnak. A lány sokáig lábadozott külföldön, míg a férfi vidéki birtokán elmélkedett az életvitelén és a társadalomnak a paraszti réteghez való viszonyán. Levin már-már ott tart, hogy feleségül vesz egy parasztlányt, mikor Kitty végre hazaérkezik. Könyv: Anna Karenina (Lev Nikolajevics Tolsztoj). A lány túltette magát a Vronszkij okozta csalódáson, és beleszeret az addig figyelemre sem méltatott Levinbe. Összeházasodnak, végre mindketten megtalálják a boldogságot. Annának hazatért Oroszországba, kislányával és Vronszkijjal él egy gyönyörű vidéki birtokon. Mégis, az asszony boldogsága közel sem teljes – elmondhatatlanul hiányzik neki kisfia. Dotty meglátogatja őt, de ő is látja, hogy minden látszat ellenére Anna boldogsága közel sem teljes. Mikor visszamennek a városba, Anna szembesül azzal, hogy mennyire kiveti őt magából a társadalom: megbélyegzik, erkölcstelennek tartják, a színházban nem akarnak mellé ülni.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828. szeptember 9. – 1910. november 20. ) Orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, "legragyogóbb lángelméje", a realista orosz próza idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke és az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll. Tolsztoj Oroszország Tula régiójában, Jasznaja Poljanában a családi birtokon született 1828. szeptember 9-én. A Tolsztojok régi nemesi család voltak, a grófi címet még I. Péter cártól kapták. Tolsztoj az öt gyermek közül a negyedik volt a családban. Édesapja Nyikolaj Iljics Tolsztoj gróf és Marija Tolsztoj grófnő. A gyerekeket a rokonok nevelték föl, miután a szülők az író gyerekkorában meghaltak. 1844-ben kezdett el jogot és keleti nyelveket tanulni a kazanyi egyetemen. Tanárai úgy jellemezték őt, hogy "nem tud és nem is akar tanulni. " Tolsztoj otthagyta az egyetemet és hazatért a családi birtokra, majd idejének nagy részét Moszkvában és Szentpéterváron töltötte.