Szia! A transzformátor adatai nélkül nem lehet kiszámítani. Kell a trafó dropja, a névleges és a zárlati teljesítménye, kellenek a gyűjtősín mechanikai adatai. (Sín távolság, keresztmetszet (ez adott), megtámasztási távolságok) Ebből már számíthatóak a tranziens és szubtranziens zárlati áramok, azokból pedig ellenőrizni lehet a mechanikai megfelelőséget. Üdv! Kalex
A zárlati áram számítása szimmetrikus összetevők módszerével 12;, Áram- és feszültségviszonyok aszimmetrikus zárlat, ill. terhelés esetén 13( 5. Aszimmetrikus rendszer árameloszlása 13( 5, 3. Aszimmetrikus rendszer feszültsége 131 5. A zérus sorrendű feszültség és áram kialakulása 13; 5. A pozitív, negatív és zérus sorrendű impedancia értelmezése 13; 5. A pozitív, negatív és zérus sorrendű impedancia különböző kapcsolású transzformátorok esetében 134 5. A zérus sorrendlí impedancia szerepe transzformátorok párhuzamos üzemében 13; 5. Zárlati áramok többszörös transzformáció esetén 13( 5, 4. Zárlati feszültségek, csillagpont-eltolódás 14( 5, 5, Háromtekercselésű transzformátorok zárlata 5. A zárlati áram számítása 145 5. 5, 2. A zárlati feszültségek 14. 0,4 KV-os főelosztó sínezés zárlati szilárdság számítás | Elektrotanya. 1 5, 6. A transzformátorok zárlatbiztonsága 15J 5. A transzformátor zárlatbiztonságára vonatkozó általános előírások 151 5. Termikus igénybevétel zárlatkor 154 5. A transzformátor rövidzárlati vizsgálata 15; 5. Zárlati erőhatások a transzformátorban 15; 6.
A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók. Ajánlott: Kötelező: Az érvényben levő "Szakirány és ágazatválasztási szabályzat"-ban foglaltak szerint. Ajánlott: A Villamos Energetika (VIVEA207) tantárgy kreditpontjának megszerzése. 7.
Előszó I. Alapvető összefüggések 15 1. 1. Az indukció törvénye 16 1. 2. Belső feszültség-összetevők 18 I. 3. Áramösszetevők 20 1. 4. A transzformátor helyettesítő kapcsolási vázlata 21 1. 5. Vektorábrák 22 1. Üresjárás 22 1. Terhelés 23 1. Rövidrezárás 24 1. 6. A transzformátorsoros és párhuzamos impedanciája 25 2. Transzformátorok névleges feszültsége és kapcsolása 26 2. Névleges feszültségek 26 2. A hálózat feszültségvektorának helyzete 27 2. Kapcsolások 30 2. Adott jelőlőszámú transzformátor más jelőlőszámúvá tétele a fázisvégek külső cseréjével 39 2. Egyfázisú kapcsolások 39 2. Csillagponti terhelhetőség 52 2. 7. HÁTERV-kapcsolások 53 3. A szimmetrikus (3F) zárlat közelítő számítása | doksi.net. Üresjárás 58 3. Az üresjárási áram meddő komponense 60 3. Az üresjárási áram hatásos komponense 62 3. Az üresjárási áram felharmonikustartalma 63 3. A gerjesztőáram felharmonikusainak fázissorrendje 65 3. Az iii=f(t) gőrbe szerkesztése 66 7 I) /. I /I 14 /10 /4 ■ 0 '1 I 1 0 1. 1 lckelr4'10 t 0 0 1 1 14 w //,.. v. 's 1;)/ n, 14 /, 207 1. 9, A 1,, 1,.. %Mil, Wginegoszhis kapaeltáshól‹;:nton 209 1.
Ez a gyakorlatban akkor történhet meg, ha a női ivarsejt a petevezetőben folytatott 3-4 napos útja során találkozik hímivarsejtekkel - amire értelemszerűen akkor van esély, ha a peteérés időszakában történt közösülés, és a pár nem védekezett. Ha a petesejt nem termékenyül meg, akkor egyszerűen felszívódik. Tévhit tehát, hogy a sejt a menstruációs vérzéssel távozik. Ami ilyenkor távozik, az pusztán a méhfal leváló nyálkahártyája, illetve annak szövetdarabjai, valamint a leválás miatt sérülő erekből származó vér. Maga a méhnyálkahártya-leválás amiatt történik, mert ebben a fázisban csökkenni kezd az ösztrogén és progeszteron szintje - ugyanis megtermékenyítés hiányában a sárgatest fokozatosan elsorvad, így hormontermelése lanyhul, végül megszűnik. Endometriózis, a méhnyálkahártya betegsége - Napidoktor. Ennek hatására a méhnyálkahártya vérellátása csökken, később a szövet leválik. Ezt a folyamatot segíti az is, hogy a méh izomzata összehúzódik. Utóbbi ugyanakkor kellemetlenséget is okozhat, erre vezethető vissza a ciklus egyik lehetséges velejárója, a menstruáció során, főleg annak elején jelentkező kisebb-nagyobb hasi görcs.
Az endometriózisos csomók ugyanis fizikailag gátolják a fogantatást, megakadályozzák a petesejt levándorlását a méhbe. Még kutatják az okokat Az endometriózis okait még nem sikerült teljesen feltárni. Az egyik magyarázat, a "retrográd menstruáció" szerint a menstruáció során levált méhnyálkahártya darabkák a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jutnak vissza, megtapadnak a hashártyán vagy valamelyik belső szerven, és ott indulnak növekedésnek. Egy másik elmélet szerint az endometrialis szövettörmelék a méhből a nyirok- és vérkeringés útján juthat el a hasüregbe és a test más részeibe. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az immunrendszer gyengülése illetve a hormonrendszer változása teremti meg a körülményeket a betegség kialakulására, és feltételezik, hogy genetikai okai is vannak, hiszen megfigyelhető családi halmozódás. Felmerült az is, hogy a betegek embrionális korából származhatnak a felnőttkorban endometriózissá alakuló szövetmaradványok, és akad olyan szakértő, aki szerint műtéti úton is kerülhetnek méhnyálkahártya darabkák a méhen kívülre.
Dr. Kisfalvi István szülész nőgyógyász az endometriózis, azaz a méh betegségéről beszélt a Csak csajok műsorában Az endometriózis olyan betegség, melyben a (normális esetben csak a méh belső felszínén található) méhnyálkahártya-szövet a méh üregén kívül is megtalálható. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövetet, a méhnyálkahártyát jelenti. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak. Az endometriosis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Kisfalvi doktor szerint az okos nem ismertek pontosan.