Hat évvel ezelőtt nemigen gondoltam, hogy A majmok bolygója rehabilitációja sikeres lehet, főleg azután, amit Tim Burton művelt a sorozattal. Ehhez képest az akkor útjára indított, majd trilógiává bővült előzmény üde színfoltja volt a nyári blockbuster-kínálatnak. És nem azért, mert már akkor is elképesztően jól néztek ki a majmok, hanem mert a készítők a látványorgia helyett egy érzelmes történetre, az emberek és a majmok sorsára, vagyis a drámára fűzték fel a mondanivalót. A népéért bármire képes Cézár jellemfejlődése például hihetetlen és jól felépített ívet jár be a három rész alatt, aminek egyértelmű csúcspontja a trilógia záróakkordja. A majmok bolygója: Háború ennek ellenére közel sem hozza el azt a katarzist, amit az előző két epizód tudatos építkezése során belengettek a készítők. Ugyan az utolsó felvonás megtartotta a mély és érzelmes drámai irányt, miközben az egészet akciófilmnek álcázták, de az a fajta következetesség, ami a Forradalmat jellemezte, sajnos ezúttal hiányzik.
Színészek, színésznők, filmek - Képgalériák - Választható kép albumok: Elérkezett a döntő ütközet. Az emberiségnek nincs több esélye, ha veszít, végképp eltűnik a Föld színéről. Képek, filmjelenetek, poszterek és plakátok A majmok bolygója - Háború (War for the Planet of the Apes) című amerikai akció, sci-fi, kalandfilmből. A különlegesen sikeres előző két rész után (A majmok bolygója: Lázadás, A majmok bolygója: Forradalom) Matt Reeves rendezésében készült el a folytatás, Woody Harrelson, Judy Greer, Andy Serkis, Steve Zahn főszereplésével! A majmok bolygója - Háború 29 db filmes kép. KÉPFELTÖLTÉS: Ez a szolgáltatás, csak regisztrált felhasználóinknak érhető el! Ingyenesen regisztrálhatsz IDE KATTINTVA, regisztráció után ez a szolgáltatás is elérhetővé válik számodra.
Értékelés: 187 szavazatból A majmok túlszárnyalták az embereket. Ami jó szándékú kísérletnek indult, az teljes hatalomátvétellé vált: immár az értelmes emberszabásúak a Föld urai. A városok elnéptelenedtek, a menekülőkkel nem tudni, mi történt, és a kevés életben maradt ember kis csapatokra szakadva bujkál... amíg bír. És készülődik. A háború ugyanis elkerülhetetlen. Caesar, a harcedzett és szuperintelligens óriásgorilla, aki nagyon sokat szenvedett az emberek rabságában nem tud felejteni és nem akar megbocsátani. Mindkét fél tudja, hogy az emberiségnek nincs több esélye. Ha most kudarcot vall, végképp eltűnik a Föld színéről. Bemutató dátuma: 2017. július 13. Forgalmazó: InterCom Stáblista:
És ehhez kapunk egy néhol rém giccses, de ennek ellenére is hatásos, zsigerig hatoló történetet, amit nézve minden jelenetben érezzük, hogy bizonyos mértékig manipulálva vagyunk (síró kismajom, apjába sírva kapaszkodó kismajom, vicces nagymajom, virágokat tépkedő, még nagyobb majom stb. ) de mivel ezeket a momentumokat csak átrántják a giccs nyáltengerén, és nem áztatják bele, nem is bánjuk őket. A vietnami háborús filmek rajtaütéses jelenteit idéző kezdet után több filmklasszikus előmászik a digitális trükkparádé mögül, A Gyűrűk Urától kezdve az Apokalipszis moston át az 1968-as első Majmok bolygójáig, Utóbbira a film zenéjében is számos helyen utalnak, de van egy motívum a filmben, ami a maga egyszerűségében zseniális főhajtás a nagy előd előtt. Nem spoilerezem el, mert nagyobbat üt, ha magától jön rá az ember. A rajtaütés után nem sokkal az emberek rálelnek a majmokra (kollaboráns gorillák, fúj) akiknek menekülniük kell, de Cézár nem megy sehová, mert most unta meg, hogy az emberek állatnak nézzék, és bosszút akar állni a teljesen kattant ezredesen.
Jó, lehet, hogy majmot könnyebb "csinálni" digitálisan, mint embert, de ilyen jó vizuális effektekkel még nem találkoztam mozifilmben. A látvány csak egy része a teljes csomagnak persze, de itt a történet is stimmel. Nem esünk ki a film hatása alól egy percig sem, és soha nem drukkoltunk még ennyire annak, hogy a majmok gyakják már le az összes gazembert, mert megérdemlik.
Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
A trianoni békediktátum 100. évfordulójáról és a szégyenteljes békediktátum aláírásáról emlékezik meg A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című film, melynek a premierje június 4-én 20 óra 15 perctől lesz látható a Duna Televízióban. A történelmi dráma Rátóti Zoltán főszereplésével készült. A film Apponyi Albert gróf beszédét dolgozza fel, aki a magyar küldöttség vezetőjeként csak Párizsban szembesült az antanthatalmak békefeltételeivel. Az általa vezetett békedelegációnak mindössze egy napot hagytak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású beszédét 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondta el a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében. A filmben elhangzik a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is, amelyben a gróf a békefeltételeket elfogadhatatlannak nevezte, valamint úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.
Fotó: MTI/Mohai Balázs A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében. Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezeréves történetének egyik legsúlyosabb traumáját. Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is. A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – olvasható a közleményben.
2016-12-07 08:35 Alább olvashatják gróf Apponyi Albert beszédét, melyet a párizsi békekonferencián mondott el. Akárhányszor olvasom el, mindig megdöbbenek, mindig elszorul a torkom, és mindig felkavar, hogy micsoda pontossággal, milyen felfoghatatlan józansággal volt képes ez a magyar gróf érvelni, hogy mennyire pontosan látta a jövőt, s elolvasva a szöveget az is tökéletesen világossá válik, hogy micsoda aljas gazemberek voltak, akik a trianoni "békét" ráerőltették Magyarországra. Soha nem lehet felmentés ezeknek a gazembereknek, bűnük örök és elévülhetetlen. S nem csak azért, amit Magyarországgal tettek, hanem azért is, ami tizenkilenc év múlva bekövetkezett. Igen, a második világháború legnagyobb háborús bűnösei a trianoni békediktátum kitervelői és beteljesítői. Meggyőződésem, hogy Apponyi gróf beszédének ott kell lennie minden magyar történelemkönyvben. Addig is, kérem olvassák el figyelmesen: Részletek Forrás: Tovább a cikkre »
A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei onyi a történelmi Magyarország egységének fenntartását tekintette volna ideális megoldásnak. Hangsúlyozta, hogy az ország területe természetes földrajzi egységet képez, mely szerencsés adottságainak köszönhetően harmonikus gazdasági együttműködést tesz lehetővé, s amely éppen ezért egységes kormányzást is kíván. Márpedig a magyar állam ezer éves fennállása alatt bizonyította életképességét és teljesítette hivatását: a nyugati civilizáció terjesztését a közép- és kelet-európai népek körében. Ezenkívül évszázadokon át fontos szerepet játszott a térség egyensúlyának és stabilitásának fenntartásában, "biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben".
Ez a terület, amely Magyarországot alkotja, és amely jogilag ma is Magyarország, századokon át rendkívül fontos szerepet játszott Európában, különösen Közép-Európában a béke és a biztonság fenntartása tekintetében. A magyar honfoglalást és a magyaroknak a keresztény hitre való áttérését megelőző évszázadokban hiányzott itt a nyugalom és a biztonság. Közép-Európa a legkülönbözőbb barbár népek támadásainak volt kitéve. A történelmi Magyarország töltötte be ezt a feladatot, az egyensúly és a stabilitás állapotának fenntartását, biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet. Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök.
Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.