A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel kilenc napon túl nem volt a mintákban szaporodóképes vírus, ezért - a tovább kimutatható inaktív töredékek ellenére - valószínűtlen, hogy a páciensek többsége fertőzne a kilencedik nap után is. "Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy amint akár a legenyhébb tüneteket is érzik, ne érintkezzenek másokkal, izolálják magukat. Index - Belföld - A deltával fertőzött beteg már a tünetek megjelenése előtt továbbadhatja a vírust. Vannak, akik olyan későn kapják meg a teszteredményüket, hogy talán már túl is vannak a legfertőzőbb időszakon" - mondta el a BBC-nek Muge Cevik, a St. Andrews-i Egyetem tudósa. A kutatás nem vizsgálta a tünetmentes fertőzötteket, de a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy más kutatások kimutatták, egyesek már a tünetek megjelenése előtt és tünetmentesen is fertőzhettek. (MTI)
Lassan két éve élünk együtt a COVID -dal. Ez idő alatt rengeteg változásra került sor: volt, hogy heteken át a boltba is alig mozdultunk ki, átestünk az első oltásokon, és megtanultunk együtt élni a pandémiával, óvatosan, odafigyeléssel. Azóta jött a delta variáns, majd leváltotta az omikron, de egy biztos: továbbra is fontos, hogy vigyázzunk magunkra és a környezetünkre! 5 jel, hogy a fejfájásodat az omikron variáns okozza Egészség A járvány kialakulása óta több kutatásba is belekezdtek szakértők, és akadnak olyanok, amelyek most érik el az egyéves mérföldkövet. Ilyen például az a felmérés, ami a The Lancet lapban jelent meg, és 1276 wuhani ember állapotát vizsgálta 12 hónap távlatából. Mindannyian koronavírus miatt kerültek kórházba az elmúlt egy évben, majd 6 és 12 hónappal a megbetegedés után is megvizsgálták őket. Ez alapján pedig nagyon érdekes dolgot vettek észre szakértők! Nem elég, hogy sokan még egy év után is tapasztaltak magukon COVID-tüneteket (pontosabban 49%), de volt két olyan mellékhatás, ami több embernél alakult ki a 12. Szaglászavar COVID miatt változatos tünetei lehetnek. hónapra, mint ahánynál a 6. idején jelen volt!
A gyógyulás akár több hónapig is húzódhat, illetve jellegzetesen társul hozzá ízérzészavar is és - nem feltétlenül, de társulhat - egyéb koronavírus-fertőzésre utaló tünet, mint a köhögés, légszomj, nehézlégzés, fáradtság vagy fejfájás. A szaglásvesztés több módon is rontja az életminőséget • A COVID miatti szaglászavar egyénenként különböző ideig tarthat. Valakinél néhány napon vagy héten belül visszatér a normál szaglás, de gyakori eset, hogy a szaglásvesztés tartósan, akár 6 hónapig is fennmarad. • Ez az állapot a kutatások szerint is érzelmileg igen megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz, depressziós tünetek megjelenése. • Táplálkozási problémák is jelentkezhetnek, hiszen nem tudja a beteg élvezni az ételek ízét, sokan kevesebbet esznek, vagy épp túlízesítik, édesítik, sózzák vagy fűszerezik az ételeiket – hosszú távon egyik sem egészséges. Kutatás szerint 2 tünet egy évvel a COVID után megjelenhet. • A külvilágról kapott információkat az érzékszerveink biztosítják. Az ízlés és a szaglás hiánya akár életveszélyes következményekkel is járhat, például, ha nem érezzük, hogy szivárog a gáz, vagy odaégett az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is.
Ma már tudjuk, hogy a szaglás- és ízérzés csökkenése vagy akár tartós elvesztése is a koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete. A szaglászavar több típusa is előfordulhat a betegeknél, dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont főorvosa elmondta, hogy mire figyeljünk, melyek ezek. Szaglászavar: COVID tünet Lassan egy éve az életünk része a koronavírus elleni védekezés, az idő múlásával pedig a szakemberek egyre többet tudnak a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezeléséről. A kezdetben feljegyzett légszomj, köhögés, nehézlégzés, láz, izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal megjelent egy újabb jellegzetes tünet, amire felvetheti a fertőzés gyanúját: a szaglászavar. Teljes illatmentességtől a romlott ételig A szaglászavar (az angol nyelvű szakirodalomban olfactory dysfunction (OD) néven találkozhatunk vele) jelentheti azt, hogy a beteg szaglása csökkent - bizonyos szagokat érez, de nem mindent – vagy teljesen megszűnt, de jelentkezhet torz szaglás is – a beteg fantom szagokat érez, amik a valóságban nincsenek jelen.
A szaglásvesztés sokak számára nem tűnhet súlyos állapotnak, azonban a kutatók ennek ellenkezőjére figyelmeztetnek. Ez az állapot a kutatások szerint is érzelmileg igen megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz, depressziós tünetek megjelenése. Forrás: Ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem tér vissza a szaglásunk, javasolt fül-orr-gégészeti vizsgálaton részt venni. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett, a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni. (Forrás: Fül-orr-gége Központ)
Egy új, nagy léptékű tanulmány szerint az új típusú koronavírus okozta Covid-19 tüneteink jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban a legvalószínűbb fertőzés továbbadása - számolt be róla a BBC hírportálja. Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció A pácienseknél a betegségük elején találták a legnagyobb víruskoncentrációt, míg "élő", vagyis szaporodni képes vírusok akár a tünetek megjelenése utáni kilencedik napig kimutathatók voltak - írták a kutatók a Lancet Microbe brit tudományos folyóiratban. A tanulmány készítői 79 kutatást elemeztek, ezek teszttel igazoltan koronavírusos, kórházban kezelt, tüneteket mutató páciensek eseteit tartalmazták. A tünetek jelentkezésétől kezdve akár a kilencedik napig is azonosítottak szaporodóképes vírusokat a torokból vett egyes mintákból. A mintákban talált RNS-részecskékből, vagyis a vírus örökítő anyagának töredékeiből a tünetek kezdetekor vagy ezután öt napon belül volt a legtöbb. Az inaktív RNS-töredékek az orr- és torokmintákban átlagosan még a tünetek megjelenése utáni 17 napon is kimutathatók voltak.
§ (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével. Utóbbi ellátások a saját, illetve a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék, illetve a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok | Portfolio.hu. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Hűségkupon Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Európában jellemző a rugalmasság, amely alacsonyabb járadék mellett megengedi a korai nyugdíjazást. Célszerű lenne bevezetni a 65 éves kor előtti nyugdíjba vonulást is. Ám a korhatár további emelése a munkaképesség időskori elvesztése miatt csak rugalmasan képzelhető el, igaz, ez rejtett nyugdíjcsökkentés lenne. Farkas András jelezte, hogy a Ratkó-gyerekek már elérték az öregségi korhatárt, miattuk már nem nő a nyugdíjasok száma, akkor viszont igen, amikor majd az unokáik mennek el 2040 körül. A szakember hangsúlyozta, nem az a kérdés, hogy fenntartható-e a nyugdíjrendszer, hanem hogy mekkora lesz a nyugdíj. Minden attól függ, hogy a magyar gazdaság hogyan teljesít. Ha hasít, akkor van fedezet a nyugdíjkasszára is, és nem érzik meg a nyugdíjasok, hogy egyre többen vannak – húzta alá a Farkas András. A magyarországi lakosság csaknem háromnegyede (74 százaléka) úgy véli, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése az állam feladata – derült ki az OTP Öngondoskodási Index felméréséből.
Ugyanakkor a válaszadók 65 százaléka szerint az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a megfelelő anyagi biztonsághoz. Ennek ellenére a válaszadók 37 százaléka úgy véli, csak nyugdíjjövedelme lesz időskorában. Az öngondoskodás továbbra sem jellemző a hazai lakosságra, ugyanis alig 22 százaléknyian gondolják azt, hogy az időskor anyagi biztosítása az egyén felelőssége. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadóknak csak a negyede vállalna havi rendszeres megtakarítást 71 éves koráig, 31 százalékuk elutasítja ezt, 32 százalékuk pedig azt állítja, hogy egyszerűen nincs lehetősége félretenni. A megtakarításba nem kezdők között 47 százalék azok aránya, akik úgy vélik, a helyzeten az állam segíthet nyugdíjemeléssel. | N. L. N. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek