Diktaúra • Egy személy, embercsoport vagy szervezet törvényektől nem korlátozott, főleg fegyveres erőkre támaszkodó uralma. • Jellemzői: korlátlanság; ellenőrizhetetlenség; félelem Hatalommegosztás • A 3 hatalmi ág - törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás - szétválasztásának elve; • megfogalmazói: Locke, Montesquieu; • az egymástól függetlenül működő hatalmi ágak egymást is ellenőrizve megakadályozhatják a hatalom túlzott koncentrációját, illetve a hatalommal való visszaélést. Alkotmány • Az állam alaptörvénye, amely • a legmagasabb szinten szabályozza az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit; • meghatározza az államszervezet felépítését és működését; • meghatározza a hatalmi viszonyokat és a hatalmi ágak működését. • Típusai: • szokásjogra, ill. sarkalatos törvényekre épülő ún. történelmi alkotmány (pl. Anglia; Magyo. a két VH között) • írásban rögzített, szuverén törvényhozás által elfogadott ún. chartális alkotmány (pl. USA: 1787; Fr. o: 1791. Az újkor (1492-1914) | Sulinet Tudásbázis. ). Képviseleti demokrácia • Választáson alapuló intézményrendszer, amely a választási rendszernek megfelelő küldöttkiválasztást jelent a közös ügyek eldöntése, megoldása céljából (országgyűlés, helyi önkormányzat, gazdasági kamarák).
Ilyen volt Robert Owen (ejtsd: robe(r)t óen) angol gyáros, aki elméletét a gyakorlatban is meg akarta valósítani. Olyan szövetkezeti rendszert próbált kialakítani, amelyben mindenki birtokos és munkás. Kísérletére teljes vagyonát rááldozta. A legnagyobb hatású irányzat a tudományos szocializmus lett, Karl Marx munkássága nyomán. A Rajna-vidékről származó Marx történelmet és filozófiát tanult. Ismerte és beépítette rendszerébe korszakának jelentős elméleteit, Adam Smith (ejtsd: edem szmisz) munkaérték-fogalmát éppúgy, mint Hegel (ejtsd: hégel) dialektikáját vagy az utópisták elképzeléseit. Szerinte az emberiség története osztályharcok története, s a világ az osztály nélküli társadalom, a kommunizmus felé halad. Marx az 1840-es évek közepén ismerkedett meg Engelsszel. Vele dolgozta ki a Kommunista Szövetség politikai programját, mely 1848 februárjában Kommunista Kiáltvány címmel jelent meg Londonban. Részletes tételek – Történelem. Pont akkor, amikor Európában útjára indult a forradalmi hullám, s kezdetét vette a "népek tavasza".
világháborús Magyarországon Magyarország és a világgazdaság a XX. század második felében A magyar gazdaság jellemzői 1945 és 1980 között A magyar gazdaság jellemzői 1945 és 1995 között A magyar parasztság története 1950–1970 között Életmód az 1950-es évek Magyarországán Élet és mindennapok a hatvanas évek Magyarországán Életmód és mindennapok a hatvanas évek Magyarországán Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban Kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között A magyar demokrácia működése 1990–2012 A polgári demokrácia működése Magyarországon (1990–2012)
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy a XIX. század kezdetére megszülettek az első polgári államok – Anglia, Hollandia –, lezajlott a francia forradalom, és Európában a Szent Szövetség rendszere határozta meg a nemzetközi politikát. Ebből a tanegységből megtudod, hogy milyen új politikai gondolatok, eszmék jelentek meg a XIX. század első felében, és kik voltak a legnevesebb képviselőik. Nyári ízek télire? Megőrizni valamit a későbbiekre? A XVIII–XIX. század fordulóján született a forradalmi eljárás az élelmiszerek konzerválására, megtartására. A kifejezés nem csak az élelmiszeriparban terjedt el. A XIX. század elején a konzervativizmus a politikai gondolkodásban más "izmusokkal" együtt vert gyökeret. A francia forradalom és Napóleon háborúi mély nyomokat hagytak a közgondolkodásban. Új eszmék, nézetek jelentek meg, melyek az egész XIX. századi európai politikát meghatározták. Napóleon korát a bécsi kongresszus zárta le, megteremtve a Szent Szövetség rendszerét Európában, s ezzel helyet adva a konzervatív berendezkedésnek.
A szocializmuson belül számos irányzat alakult ki. A marxizmus A szocializmus irányzatai közül a Karl Marx és Friedrich Engels által megfogalmazott kommunista vagy marxista elmélet volt a legkidolgozottabb. Marx egy Londonban megalakuló munkásszervezet, a Kommunisták Szövetségének felkelésére írta meg Engelsszel együtt a Kommunista kiáltványt (1848). Ez összefoglalta a munkáspártok céljait, a szerzőknek a társadalom fejlődéséről és a munkáspártok történelmi szerepéről vallott nézeteit. A történlem egyik legnagyobb hatású politikai írása. Utolsó mondata ("Világ proletárjai egyesüljetek") pedig a munkásmozgalom jelmondatává vált. A marxi elmélet kora gazdaságának és társadalmának folyamatait a múltra visszavetítve tekintette át a történelem fejlődését, és azt továbbgondolva vázolta fel, hogy milyen lesz a jövő társadalma. Korát elemezve Marx arra a megállapításra jutott, hogy a társadalom két egymással végletesen szembenálló nagy társadalmi csoportra, a tulajdonos burzsoáziára és a nincstelen proletariátusra.