Rendszeres résztvevője hazai és európai zenei fesztiváloknak és más zenei eseményeknek, számos rádió- és televízió-felvételt készített itthon és külföldön egyaránt. Európa csaknem valamennyi országába kaptak már koncertmeghívást, turnéztak az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban, jártak Dél-Koreában és Tajvanon is. A Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítói Botka Valéria és Csányi László, akik 1955 és 1985 között irányították a gyermekkar életét. 1985-ben a feladatokat egy karnagy-hármas vette át: Reményi János lett az együttes művészeti vezetője, Igó Lenke és Thész Gabriella karnagyként vettek részt a kórus munkájában. 1995-től Thész Gabriella töltötte be a vezető karnagy és művészeti vezető szerepét, 1997 és 2009 között Nemes László Norbert karnaggyal együttműködve. Thész Gabriella nyugdíjba vonulását követően, 2012 óta a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya és művészeti vezetője dr. Matos László, társkarnagya 2015-ig Kabdebó Sándor volt, jelenleg Walter Judit betanító karnagy, és Vargáné Körber Katalin – a Picurkák és a Palánták Kórusának karnagya – segítik a munkáját.
A Magyar Rádió Gyermekkórusa nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt. Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek jelentkezését várja a magyar és külföldi zeneélet elismert énekkara. … Ritkán lehetünk tanúi annak, hogy egy szimfonikus hangverseny valamennyi alkotóeleme: a zenekar és annak története, … Hogy a zenének milyen sokirányú a hatása, Kodály többször leírta.
A tájékoztatás szerint a gyermekkórusnak 2000 óta a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola ad helyet. A kórus tagjai számára az MTVA biztosítja a kórusképzés, az egyenruha, a hangszeres oktatás és az egyéb, fellépésekkel kapcsolatos költségeket. A jelentkezési határidő leendő elsősöknek február 23., számukra a felvételi meghallgatások időpontja március 9-én és 10-én lesz. A kórusba nem csupán leendő első osztályosok, hanem bármelyik évfolyamba járó gyermekek jelentkezését is várják, ők a felsőbb osztályokba április 4-ig jelentkezhetnek. A felvételi meghallgatás időpontja a felsőbb osztályokba jelentkezők részére: április 21. A pótmeghallgatás időpontja: március 16. A tervek szerint a bemutató kóruspróbákat a Palánták kórus (3-5. osztályosok) részére február 2-án, a Nagykórus (6-8. osztályosok és gimnazisták) részére március 4-én tartják – áll a közleményben. A Magyar Rádió Gyermekkórusát Botka Valéria és Csányi László alapították, akik 1955 és 1985 között irányították a gyermekkar életét.
A kórus többek között olyan neves muzsikusokkal dolgozott eddig együtt, mint José Cura, Dennis Russell Davies, Peter Maxwell Davies, Eötvös Péter, Fischer Ádám, Fischer Iván, Philip Glass, The King's Singers, Kocsis Zoltán, Peskó Zoltán, Paul Sacher, Schiff András, Solti György, Karlheinz Stockhausen, Geoffrey Tate és Vásáry Tamás – áll az összegzésben.
A Zene Világnapja alkalmából tartott hangversenyen a legendás zeneszerző műveivel ünnepelhetett a makói közönség. – Vashegyi György karnagy úr garancia arra, hogy Makó most két órára a szászországi Lipcsévé válik, "ahol a hársfák állnak", a Hagymaház […] Remekbe szabták a retro szombat délelőttjét Hűsítő párakapu és hűs üdítők és hideg sör, no meg az árnyék tette kellemessé, a különféle látnivaló pedig izgalmassá a makói retro szombat délelőttjét. Szakmai beszélgetésnek is teret adott a "NŐ a siker" előadás Szerda délután a női vezetők és vállalkozók voltak fókuszban annak az előadásnak a keretében, melyben a női vezetők, illetve a helyi kézművesek és a felgyorsult vásárlás helyzetéről is hallhattak az érdeklődők. Az idei év a vállalkozók éve, ennek okán szervezték meg a mai rendezvényt, amelyben a női vállalkozókat és vezetőket szólították meg. A három előadásból álló […] Világbajnokságra készülő sportolót is köszöntöttek Műsorral köszöntötték tegnap délután a Hagymaházban a jó tanulókat és sportolókat: összesen 213 felső tagozatos és középiskolás diákot hívtak színpadra.
Bozsó Gyűjteményben látható, október 17-ig. "Vannak dolgok, amiket el tudok képzelni és le tudok rajzolni. Vannak, amiket el tudok képzelni, de nem tudok lerajzolni. Vajon le tudok-e rajzolni valami olyat, amit nem tudok elképzelni? BAMA - Ma ünnepli születésnapját Orosz István Kossuth-díjas grafikus, a nemzet művésze. Ez az, ami igazán érdekel" – ezeket az Orosz Istvántól vett sorokat kecskeméti kiállításának utolsó termében olvashatjuk. Mire ideér a látogató, addigra minden bizonnyal ő maga is elgonolkodik azon, hogy vajon mi az, amit az idén 70 éves Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező nem tud lerajzolni vagy elképzelni. Mert úgy tűnik, hogy nincs ilyen. Tud rajzolni olyan ablakot, amelyik egyszerre nyílik kifelé és befelé is, olyan oszlopot, ami egyszerre van elől és hátul, vagy olyan tájat, ami igazából egy emberi fej, de vele azt is el tudjuk képzelni, hogy bizony lehetünk ugyanabban az időben kívül és belül is egy gömbben. A Bozsó Gyűjteményben látható kiállításának anyagát maga Orosz István válogatta össze, s bár plakátjai (szándékoltan) hiányoznak e bemutatóról, rézkarcai, optikai anamorfózisai és deszkametriái felejthetetlen élménnyel szolgálnak.
Alkotásait ugyanis soha nem elég "csak" nézni, meg is kell fejteni azokat, vagyis mindig fontos szerep jut a befogadónak, aki persze többféleképpen is értelmezheti a képeket, s ez itt egyáltalán nem baj, hisz megannyi furfang, trükk, sőt szimbólum van elrejtve mindegyiken. Rézkarcainak egyik visszatérő szereplője a rinocérosz, ami nem véletlenül hasonlít Dürerére. Orosz meggyőződése ugyanis, hogy Dürer óta minden valamirevaló grafikusnak illik egy rinocéroszt megörökítenie. Orosz istván grafikus blog. Mestermunkák anamorfózisai is, hisz az első pillantásra összevisszaságnak tűnő rajz a rá helyezett tükörhengeren visszaverődve válik képpé, például az egyiken az elmosódott szőlőlevelek zűrzavarából a hengeren Dionüszosz boristen feje rajzolódik ki. Orosz István életművében különleges helyet foglalnak el deszkametriái is. Ezen a kiállításon házának tetőfelújításból megmaradt, különböző színű cserépléceiből készült alkotásait láthatják, amelyek szintén izgalmas tér- és időbeli játékra hívnak. Bármi is legyen Orosz István (vagy művésznevén: Utisz) alkotásainak tárgya, mindig különleges élmény képei előtt állni, jó őket megfejteni, rácsodálkozni, vagy éppen fejünket vakarva értetlenkedni.
Orosz István: Pótszarv / Novellák – Typotex Kiadó, 2020 – 164 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-52-2 A rinocérosz a XVI. század eleje óta komoly "karriert" futott be Európában. Orosz István grafikusművész kiállítása – Artkalauz. Azóta, hogy Albrecht Dürer lerajzolta, a grafikusok "címerállata" lett, de – Dürerrel és Dürer nélkül – a szellemi élet egyéb szereplőit is folyamatosan izgalomban tartja. Az utóbbi évtizedek sikerkönyve volt Lawrence Norfolk második regénye (A pápa rinocérosza), s ha közelebbi példát akarunk hozni, akkor érdemes észrevenni, hogy Orosz István négy, Typotexnél megjelent könyvéből kettő – címében és borítójával – idézi meg a rinocéroszt. A PÓTSZARV című kötet kapcsán nem szeretném kijátszani – sőt: szeretném nem-kijátszani – azt a közhelykártyát, ami a magyar kultúra sajátja, s ami a művészeti ágakat, vagy a kultúra egyéb területeit folyton folyvást egymáshoz méregeti egy-egy alkotó életművén belül. (Régóta dohogok amiatt, hogy nálunk nem ismerik el azt, ha a tehetség több irányban is képes kibontakozni.
Rózsa Gyula: Több, mint manierizmus, Népszabadság, 2010. május 19. Somogyi F. Anikó: Elrejtett világ a tükrökön innen és túl, Magyar Hírlap, 2010. május 15. Balázs Sándor: Libikóka látvány, Nagyítás, 2010. Orosz_István_(grafikus) : definition of Orosz_István_(grafikus) and synonyms of Orosz_István_(grafikus) (Hungarian). június 9. Kernács Gabriella: Átváltozások, Új művészet, 2010. július Trencsényi Zoltán: Az illuzionista, Népszabadság Magazin, 2010. június 25. Takács Ferenc: A perspektívabravúrok mestere, Élet-Kép 2011. Katona Anikó: Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne az időben? Műértő, 2011
Ezt már nem tudták megakadályozni, és ekkora példányszám mellett utólag sem semmisíthették meg. A nagy nyilvánosság megvédett engem is, s ettől vált visszavonhatatlanná a plakát üzenete is. – Nemcsak grafikával foglalkozik, hanem rajzfilmeket is készít. Beszélne erről is? – A főiskola befejezése után a kezdetektől készítek rajzfilmeket. Ez nálam olyan, mint egy furcsa fertőzés, ugyanis őszintén megvallva, nem élvezem, amikor dolgozom rajtuk. Nagyon nem szeretem csinálni, fárasztó, strapás, de ahogy elkészül egy, és eltelik két-három hónap, valami megint arra késztet, hogy csináljam tovább. Az első filmjeim a dokumentum és a rajzfilm határát súrolták. Azt hiszem, máig is a legfontosabb filmem az Ah, Amerika című animációs dokumentumlegenda, amit a Magyar Televíziónak készítettem. A XX. század elején az akkori Magyarországról Amerikába történő kivándorlást dolgoztam fel. Ehhez komoly néprajzi, szociográfiai és főleg történelmi kutatásra volt szükség. A történet maga fikció, de valós dokumentumokat, leveleket, fényképeket használtunk fel, s megpróbáltuk elképzelni, hogy mi történhetett azokkal az emberekkel a továbbiakban.