Piri mama, Gyula atyjának testvére a konyhában e naphoz méltót remekel. Tovább növeli a család örömét, hogy kiderül, Ladó Ákos, az atya – egy újításáért – munkahelyén ötezer forint (akkoriban "nagy" pénznek számított) jutalomban részesül. Ekkor katonaruháját is levethette, s mezőgazdászként helyezkedett el Bakócán, gróf Mailáth György birtokán. Életmódja akkor kezdett el hasonlítani a regényeiből általunk is ismertre. Kora hajnalban kelt, lóháton járta be az uradalmat, és amikor hazatért, gyakran ragadott tollat, s jegyezte le az erdőről, a földekről begyűjtött érzéseit, élményeit. Ott ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akit 1929. december 12-én feleségül is vett a bakócai római katolikus templomban. Fekete István: Bogáncs (Móra Könyvkiadó, 2021) - antikvarium.hu. A fiatal házasok az esküvő után Ajkára költöztek, ahol Fekete István vezető gazdatisztként kapott állást a holland származású, disznókereskedésből lett földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán. Fellendítette a birtokot, tejüzemet szervezett, búzavetőmagot nemesített, az ő irányítása alatt tenyésztett kosok pedig rendszeresen díjat nyertek a kiállításokon.
Szerző: Móra Ferenc A mű címe: Kincskereső kisködmön Műfaj: ifjúsági regény A mű keletkezése: Az író a regény megírásakor (1918) nem elsősorban tényleges élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg. Szerző: Móricz Zsigmond A mű címe: Légy jó mindhalálig Műfaj: ifjúsági regény A mű keletkezése: A regény az író zaklatásainak hatása alatt jött létre, a múltját vállaló író lírai vallomása. Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Bogáncs (kvíz Fekete István regényrészletéhez) - Játékos kvíz. Ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki, a gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. regényében írta tovább Móricz Zsigmond. Szerző: Petőfi Sándor A mű címe: János vitéz Műfaj: elbeszélő költemény A mű keletkezése: Petőfi Sándor ezt a művet 6 nap és 6 éjszaka alatt írta Vahot Imrénél szállásadójánál és munkaadójánál 1844-ben, majd 1845. március 6-án jelent meg a Pesti Divatlapban.
A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít. LAST_UPDATED2
Károly után Mária Terézia örökli majd a Habsburg Birodalom országait. A "hozomány" nagyjából az osztrák örökös tartományokat, a Cseh–Morva Korona országait, a Magyar Korona országait, Osztrák-Németalföldet (Belgiumot), Milánót, Mantovát, Parmát és Piacenzát foglalta magában. Akadtak is kérők szép számmal. Farnese Erzsébet spanyol királyné mindent megtett, hogy a spanyol trón elnyerésére esélytelennek hitt fiához, Don Carloshoz adják majd Mária Teréziát. Mivel ez a század elején elveszített spanyol birtokok visszaszerzésének lehetőségét csillantotta fel, a tervnek Bécsben komoly támogatói voltak. Ahogy annak az ötletnek is, hogy Károly Albert bajor választófejedelem és Mária Amália (Mária Terézia unokatestvére) fiával, az 1727-es születésű Miksa Józseffel házasítsák össze a főhercegnőt. Rövid időre a későbbi II. A Schönbrunni kastély és park - Bécsi látnivalók, nevezetességek. Frigyes porosz király neve is felmerült. Az európai hatalmak azonban aligha engedték volna, hogy a Bourbon-dinasztia vagy egy amúgy is erős német fejedelem tegye rá a kezét a Habsburg örökségre, így a figyelem egy, a már említett jelöltekhez képest szegény hercegre, Lotaringiai Ferenc Istvánra terelődött.
Mivel a fertőzést ő túlélte, és csak egyszer lehetett elkapni, Mária Terézia vállalta, hogy ápolja a lányát, és a többi gyerekével addig nem találkozik. Mária Erzsébetnek végül sikerült is felépülnie, csakhogy a himlő örökre elcsúfította az arcát. Nem volt többé olyan uralkodó Európában, aki hajlandó lett volna feleségül venni. Az utolsó reménysége az idős XV. Lajos francia király volt, akinek három unokája is Mária Terézia egy-egy lányát vette el (ezek közül az egyik XVI. Lajos, Marie Antoinette férje), ám amikor az öregecske király meglátta a neki küldött festményen Mária Erzsébetet, ő is kihátrált az üzletből. Mária Erzsébet tehát kénytelen volt kolostorba vonulni. Ennyit számított akkoriban a szépség, és egy portré. És pontosan ennyi perspektívája volt akkoriban egy hercegkisasszonynak – hacsak nem alakult úgy véletlenül, hogy neki kellett elfoglalnia a trónt. De ilyesmire csak egész kivételes esetekben került sor. És hogy Mária Teréziára végül mégis úgy emlékezünk, mint a történelmünk egyik legkarizmatikusabb uralkodójára, aki irányításra született, az nyilvánvalóan nem a termékenységének – azaz a hüvelyének – köszönhető.
Selmecbánya érdekességei, látnivalói - mit nézzünk meg, ha erre járunk? A túrával töltött napot ajánlatos a város közelében elterülő Bacsófalvi-bányatóval kezdeni. A tó partján lehet képeket készíteni, a következő állomás pedig felvezet a hegyre, egészen a Szitnya tetejéig, ami 1009 méteres magasságba visz fel. A tisztásról be lehet látni a hegy körül elterülő vidéket, majd a fenti vendégházzal is meg lehet ismerkedni közelebbről. Érdemes lehet még Szitnya várát is megnézni közelebbről, ami a 13. században épült, egy ókori erődítmény hajdani helyére. Innen több lehetőség közül lehet választani: a legsportosabb egyértelműen az, hogyha egészen a városig túrázunk. Ennél az útvonalnál két másik hegycsúcs is meghódításra vár, a Tanád és a Paradicsom-hegy személyében. Ebből az irányból ráadásul a város egyik rejtettebb csodája, az Abszint-tó tárul fel, ahol ismét kellemes perceket tudunk eltölteni túratársaink körében. További érdekes cikkeink A következő túralehetőség a selmecbányai kálvária megismerése.