Ismétlés nélküli permutáció n különböző elemet kell az összes lehetséges módon sorba rendezni. A különböző elrendesések száma: P n = · ( − 1) 2) ·... 2 1 n! Példa: 4 elem: {a, b, c, d} elem sorbarakása esetén: n = 4, P 4 = 4! = 4 · 3 · 2 · 1 = 24 abcd bacd cabd dabc abdc badc cadb dacb acbd bcad cbad dbac acdb bcda cbda dbca adbc bdac cdab dcab adcb bdca cdba dcba Ismétléses permutáció n olyan elemet kell sorba rendezni az összes lehetséges módon, amelyek között ismétlődő elemek is vannak. Az ismétlődő elemek száma: k 1, 2, 3,..., r; + 3 +... r ≤ n) A különböző elrendezések száma: 1! 2! 3! r! 7 elemet: {a, a, a, a, b, b, c} elem sorbarakása esetén láthatjuk hogy az első elem négyszer, a második elem kétszer ismétlődik: n = 7, k 1 = 4, k 2 = 2, k 1 = 1 Az összes lehtséges rendezés száma tehát: P 7 4, 2, 1 = 7! Ismétlés nélküli permutáció | Dr. Csallner András Erik, Vincze Nándor: Bevezetés a valószínűség-számításba és a matematikai statisztikába. 4! · 2! · 1! = 105
Az absztrakt algebrában és a kombinatorikában egy halmaz permutáció ján annak önmagára vett bijektív leképezését értjük. Bár időnként beszélünk végtelen halmazok permutációiról, a legtöbb vizsgálatban véges, és így permutáción elemeinek egy meghatározott átrendezését vagy sorbarendezését értjük. Ha például egy csomag kártya, akkor a kártyák megkeverésével egy permutációját állítjuk elő. Hasonlóképpen, ha elemei egy futóverseny résztvevői, akkor a verseny minden lehetséges végeredménye egy permutációját képviseli. Példa: Hányféleképpen sorakozhatnak fel egy egyenes sorban egy 26 fős osztály tanulói? Ismétlés nélküli permutáció képlet. Az osztálynak mint 26 elemű halmaznak 26! permutációja van (26 faktoriális), azaz ennyiféle sorrend lehetséges. A permutációk megadása [ szerkesztés] A permutációk vizsgálatakor az n elemű halmaz elemeit gyakran az első n pozitív egész számmal azonosítjuk. -nak egy f permutációját úgy adhatunk meg, hogy zárójelben, egymás alá írva, sorba rendezve felsoroljuk az értelmezési tartományát és az értékkészletét.
Megjegyzés: a matematikai függvények között szerepel még a FAKTDUPLA függvény, jelölésben n!! melyre Ennek megvalósítása Excelben: A SZORZAT függvény egy másik tipusú felhasználásával szintén lehet a dupla faktoriálist számítani, amikor egyedi cellahivatkozások kerülnek a függvény argumentumába, pontosvessző elválasztással. Példa: az 1, 2, 3 számokból hány háromjegyű szám alkotható úgy, hogy minden jegyet egyszer használhatunk fel? A lehetséges számok: 123, 132, 213, 231, 312, 321 ezek száma 3! Permutáció. =6. Nyilván a faktoriális formula rekurzív módon is számítható azaz: n! =n·(n-1)!.
n elem összes lehetséges sorrendje, ismétlés nélkül ${P_n} = n! $.
Mivel egy tetszőleges csoport összes elemének egy adott elemmel végzett megszorzása a csoport elemeinek egy permutációját adja, a szimmetrikus csoport bármely más csoportot képes "szimulálni", azaz bármely n elemű csoport izomorf egy legfeljebb n! elemű szimmetrikus csoport valamely részcsoportjával ( Cayley-tétel). Minden permutáció felbontható diszjunkt ciklikus permutációk szorzatára. Ez a felbontás a ciklushosszakat nézve egyértelmű: az azonos hosszú ciklusokból álló permutációk egymás konjugáltjai. Minden permutáció felbontható továbbá kettő hosszú ciklikus permutációk (cserék) szorzatára. A páros permutációk is csoportot alkotnak, ez az alternáló csoport (). Jegyzetek [ szerkesztés] Szakirodalom [ szerkesztés] Solt György. Valószínűségszámítás, Bolyai könyvek. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 268. o. (1993). ISBN 9631097811 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] kombinatorika elemi kombinatorika variáció kombináció fixpontmentes permutáció ciklikus permutáció