A strandfürdő számára termálvíz után kutatva bukkantak rá... Bánya tó - Székesfehérvár Az egykori "öngyilkosok tava" 1917-ben váratlanul jött létre. A magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjs... Sóstó természetvédelmi terület - Székesfehérvár A Sóstó és környéke a székesfehérváriak kedvelt üdülő-pihenő helye. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdőd... Görkorcsolya Park, King City Skatepark - székesfehérvár székesfehérvár A téli holtidő elteltével a Bregyó közben az önkormányzat jóvoltából 2006-ban épült meg a KING CITY SKATEPARK névre k... Petőfi szobor - székesfehérvár Székesfehérváron, a buszpályaudvarral szemben, a Géza Nagyfejedelem téren áll 2004 óta az új Petőfi szobor. Kirándulóhelyek Mór környékén: Gaja-völgyi Tájcentrum - Mormost.hu - Város és környék. A kör alak... János vitéz park - székesfehérvár Székesfehérváron a Piac tér és a Sütő utca közötti területen, jött létre a János vitéz park. A csaknem egyhektáros... Mátyás király emlékmű - székesfehérvár A Mátyás király-emlékmű Székesfehérvár Fő utcáján Melocco Miklós (1935-) szobrászművész műve, a király halálána... Magyar Király Szálló - székesfehérvár A szálloda Székesfehérvár belvárosában, a sétálóutca elején található.
Az 1870-es évek elejétõl szállodaként, Mag... Királyok parkja - székesfehérvár Székesfehérváron Palotavárosban, a Palotavárosi tavak mellett található parkot, a Királyok parkjának nevezik. Székesfehérváron és környékén hol vannak jó kirándulóhelyek?. A nevét a... Jézus Szíve Templom - székesfehérvár A székesfehérvári Rákóczi utcában álló Jézus Szíve Templom, vagy közismertebb nevén a Vizivárosi Templom 1911-ben ép... Halesz park - székesfehérvár A székesfehérvári Halesz park a Seregélyesi út és a Budai út találkozásánál, a Szent György kórházzal átellenben ta... Vidámparki csónakázó- és horgásztó – Székesfehérvár A Vidámparki csónakázó- és horgász tó az 1960-as években épült meg. Mesterséges tó, melynek végleges kiépítése 197... Zenepavilon – Székesfehérvár A Zenepavilon az 1896-os millenniumi kiállításra készült és gróf Zichy Jenő ajándékozta a városnak. A Zichy-ligetben ka... Szerelmes lakatok – Székesfehérvár Romkert közelében található kovácsoltvas kerítést Orcsik Lajos saját költségén készítette a híressé vált, immáron... Városháza - Székesfehérvár Székesfehérvár Városháza műemlék épület.
A három szakasz külön-külön is érdekes, így ha kisgyerekkel indulunk, akkor akár három különböző alkalom is lehet ez a velencei-tavi túra. A tanösvény első része, az úgynevezett Müller István túra, amelynek során a Velencei-tó és környéke jellegzetes vízimadárvilágát csodálhatjuk meg: a pallóhidakról beleleshetünk a nyári ludak, kócsagok, gémek életébe. A háromkilométeres körséta végig sík terepen halad, útközben pedig gyönyörködhetünk a nádasok, szigetek élővilágában, a kilátóból megcsodálhatjuk az egész fertőt. A második túra, az úgynevezett Szikes túra négykilométeres szakasza a Dinnyési-fertő mentén halad végig, és itt csatlakozik a seregélyesi tanösvényekhez. Ezen az útvonalon bíbicekkel, kékbegyekkel, piroslábú cankókkal találkozhatunk. A tanösvény harmadik része, a Tóparti túra Dinnyésről Agárdra vezet a Velencei-tó partján. A legjobb fehérvári kirándulóhelyek. A nyolckilométeres távon a jellegzetes velencei-tavi tájban gyönyörködhetünk. A tanösvény több pontján hangos táblák segítik a tájékozódást, a látásukban korlátozottak eligazodását pedig Braille-írásos tájékoztatók szolgálják.
Napjainkban kettő (Helt-féle és Ozi-féle) országosan védett eredeti szélmalom található, a holland típusú Helt-malomban csodálható meg a ma is működőképes belső szerkezet. A kovácsműhely is a Táncsics utcában található. Érdemes felkeresni a közelben álló Széchenyi Zsigmond Kilátót, ahonnan gyönyörű panoráma tárul a Bakonyra. Nádasdladányi Nádasdy kastély A Nádasdladányi Nádasdy kastély a közelmúltban újult meg a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a megnyitó eseményre 2021. augusztus 1-jén került sor. A kastély építtetője gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona grófnő volt, akik a soktornyú neogótikus kastélyban tervezték a közös életüket. Megújult a tó, és a tó körüli sétány is. A kastélyépületben modern múzeumshop, vetítőterem, múzeumpedagógiai foglalkoztatóhely, és kávézó is helyet kapott. A helyreállított kastélyban ismét láthatók az Ősök csarnokában a családtagokat ábrázoló festmények. Az interaktív kiállítás pedig bepillantást nyújt a korabeli társasági életbe és akkori illemtan jellegzetességeibe.
A rend feloszlatása után a pálosok, majd a be... A 10-es huszárok emlékműve - Székesfehérvár A városháza nyugati sarkánál áll Pátzay Pál lovas szobra, a 10-es huszárok emlékműve, mely a "magyar erő és vitézség... Országalma - Székesfehérvár A tér közepén vörös márvány díszkút, a három kőoroszlán által tartott Országalma, Ohmann Béla alkotása a város t... Püspök-kút - Székesfehérvár Bory Jenő 1928-ban készült szobra a város millenniumi évében, 1972-ben került jelenlegi helyére. A kompozíción négy pü... Feszület az 1956-os forradalom emlékére - Székesfehérvár A templom falán elhelyezett, Nagy Benedek által készített fafeszület és az alatta lévő emléktábla az 1956-os forradalomn... Török falikút - Székesfehérvár A ferences templom és a rendház között helyzték el 1938-ban Medgyessy Ferenc falikútját, mely a törökök kivonulásának... Milleniumi-emlékmű - Székesfehérvár Székesfehérvár fennállásának ezredik évfordulójára emelt alkotást. A 32 méter magas, egyenként 7-8 tonnás... Kati néni - Székesfehérvár Kocsis Balázs restaurátor, szobrász 2001-ben készítette el az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját megörökítő br... Csitáry-kút - Székesfehérvár A fehérváriak körében rendkívül népszerű a savanyúvíz.
július 30, 2020 /Az Ádám-Éva fa – Fotó:Nagy Pál/ A Gaja-szurdok, a Gaja-Völgyi Tájcentrum a Bakony keleti részén, Bodajk és Fehérvárcsurgó között található. Kedvelt kirándulóhely, családoknak, piknikezőknek, baráti társaságoknak, munkahelyi kollektíváknak egyaránt kitűnő választás. Hosszabb-rövidebb túrákat egyaránt tehetünk. Gyerekeket és időseket is érdemes ide elvinni. Választhatunk könnyebb vagy nehezebb terepviszonyok közül. Érdemes megpihenni az Alba Regia forrásnál, felsétálni a Károlyi Kilátóhoz (nagyszerű a panoráma), de itt van az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, Rigó-lyuk, és ne feledkezzünk meg a Gaja-patakról sem! Sőt: találunk tűzrakóhelyeket, van büfé, vannak fedett helyek, Pisztrángos tó… Megközelíthetjük saját járművel, autóbusszal, gyalog, kerékpárral – ahogy tetszik. Ha gépkocsival megyünk, akkor – úgy Bodajk-Balinka felől, mint Fehérvárcsurgó felől – parkolók is vannak a bejáratnál. MÉG TÖBB RÓLA: Egy kis ízelítő képekben: Alba Regia forrás: Károlyi kilátó: Egy a hidak közül: A Gaja-patak: Tisztás, pihenők, tűzrakóhelyek…: A Gaja-patak egy árnyékos helyen: Sobri Jóska-barlang: Fotók:Nagy Pál
A tanösvényt bejárva bolyonghatunk a fűzfavesszős útvesztőben, a bíbiclesnél pedig testközelből leshetjük meg a tó lakóit.
Latabár Kálmán Hoska Lajos kisvárosi borbélyt játssza, akinek minden vágya, hogy honvéd legyen, s miközben vágyakozik, úgy alakul, hogy megakadályozza a reakciós kulákok egy tervezett szabotázsát. Megsebesül, de túléli – finálé. Szász Péter recenziója szerint: Sokat kacagtunk most is. De nem rajta, hanem vele. Vele együtt kacagtuk ki az ellenséget, a reakciót, és általa ismertük meg azt a kispolgárt, aki a népi demokráciánkban megtalálja a fejlődés útját. Az a jelenet, amikor Hoska Lajos hőstettet visz végbe, és megsebesül, teljes és őszinte drámát adott ki. Latabár itt nem volt Latabár. A Magyar Nemzet kritikája pedig azt írja Latabár Kálmán mélyen emberi humora sosem laposodik operettmanírokká. Latabár Kálmán a latabárságát túlsúlynak értékelő dicséreteket egyre rosszabbul éli meg. Felmegy a cukra, ami esetében az átlagosnál kockázatosabb állapot. Az sem gyógyír, hogy az 1950-ben elnyert Kossuth-díja mellé még abban az évben megkapja az Érdemes Művész címet is. (Plusz ajánlatot arra a bizonyos villára – amiből nem kér, de a díjakat elfogadja. )
Az esküvőt a Bazilikában tartották, a házasságból két gyermekük született. 5. Az esküvői szertartást óriási érdeklődés övezte, a visszaemlékezések szerint még a Víg utca prostituáltjai is az ünneplők között voltak, akikhez Latyi előszeretettel sietett az előadások után. Édesapja azonban nem Angyalkának becézett szeretőjével jelent meg, hanem volt feleségével, Kálmán édesanyjával. A gesztusért a színész egész életében hálás volt. Latabár Kálmán feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművésszel 1957-ben (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan) 6. 1941-ben Latyi különleges felkérést kapott a Fővárosi Operettszínháztól: eljátszhatta Huszka Jenő Gül babá jának Mujkóját, apja egykori híres szerepét. Az előadás érdekessége, hogy purdéja bőrébe (melyet korábban ő alakított) a majdani világhírű balett-táncos, Róna Viktor bújt. Latabár színészi játékáról a kritikák is elismerően nyilatkoztak. 7. Tánctudása miatt Latyit a magyar Fred Astaire-ként emlegették, komikusi eszköztárát pedig Chaplinéhez hasonlították.
Kerülte a csillogást, bár megtehette volna, nem élt fényűző életet, arra viszont sok pénze elment, hogy másokat titokban támogasson. A lánya Katalin is csak később tudta meg (lásd még a Hetek cikkét Latabárról), hogy rendszeresen idős, nélkülöző színészeknek küldött pénzt ellenben nem várt még köszönetet sem érte. A II. világháború alatt kialakult cukorbetegsége az idők folyamán aztán komoly egészségügyi gondokat okozott. A nagy nevettető, a humánus ember végül 50 esztendeje, 1970. január 11-én, 67 éves korában halt meg egy budapesti kórházban. Nyugodj békében, Latabár Kálmán!
[21] [22] Fia Károly (1898–1976) már nem folytatta a családi hagyományokat és civil foglalkozást választott. id. Latabár Endre legkisebb gyermeke Kálmán Árpád Szabadkán született 1855-ben. Már gyermekként apja társulatában szerepelt, majd színészként és rendezőként tevékenykedett. Első felesége Buday Adél színésznő volt. Házasságukból két gyermek született Adél és Árpád. Buday Adél 1880. december 2-án hastífuszban elhunyt Kassán. [23] [24] Kálmán Árpád később újra megnősült és Jelenffy Jolánnal (1859–1931) kötött házasságot. 1905-től a Várszínház felügyelője volt, beköltözött családjával a Várszínházba, ott élt 1924. augusztus 6-án bekövetkezett haláláig. Fia id. Árpád 1878. szeptember 19-én született Miskolcon. Feld Zsigmond gyermekszínházában kezdett játszani. Színészként 1896 és 1948 között különböző színházak tagja volt. 1898 és 1908 között Kövessy Albert társulatának a tagjaként lépett fel, amely az 1900-as évek elejétől Pécsett működött, de nyaranta egy hónapot Nagykanizsán szerepeltek.