"De nem hiszik, amit a száj dalol, / s a holdfény beleragyog énekükbe, " Verlaine több, mint az Őszi chanson, több, mint a Green. Versei felemelkednek és elrugaszkodnak a valóságtól, a leírt szavaktól és azok jelentésétől. Még nem ismerte a gyötrő, nagy szerelmet, Arthur Rimbaud-t, még csak kóstolgatta a bohém életmód mibenlétét, az alkohol rontó erejét, de érzékenysége és zsenialitása már nyílt terepen mozgott a Holdfény ( Clair de lune) című először 1869-ben megjelent versében. Verlaine a leglíraibb francia költő, aki teljesen kihasználta a szavak zeneiségét. Kosztolányi Dezső Chanson című versének elemzése. Szakított a retorikus hanggal, s kimutatta, hogy a francia nyelv képes az érzelmekre is hatni. A hangulatok megjelenítésével az árnyalatot választotta a szín helyett. Újra s újra elénk tárja a holdfényes tájat, a tavat, a fákat, melyek könnyed táncba fognak előttünk. A szavakkal való kecses, gonoszkodó vagy éppen féktelenül nyers játékot is megtaláljuk nála. Gondolatai zenévé válnak lírájában: költészete csupa érzés, muzsika, csupa árnyalat, határozott körvonalak nélkül, különös zeneiséggel.
Verlaine egyébként igen ellentmondásos személyiség volt. Képes volt a legpikánsabb részletekkel teli erotikus verset írni a Notre-Dame-ban, úgy, hogy másnap már az erkölcsi tisztaságot dicsőítette olcsó kurtizánok piszkos ágyában. Nem hiába nevezték a "legdekadensebb dekadens"-nek. Őszi chanson [ szerkesztés] Legismertebb verse az Őszi chanson (1864) nem konkrét élményt "mond el" (ez "csak irodalom" lenne), hanem egy nagyon összetett, többértelmű, bonyolult hangulatot, megérzést: az őszhöz, az elmúlás szokványos jelképéhez fűződő impressziót örökít meg. Tóth Árpád: ŐSZI CHANSON | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Megszólal a dalban a haláltól való félelem, de az elmúlás óhajtása is, a beletörődés a "sok tűnt kéj" után a végleges eltűnésbe. A haldokló természettel együtt haldoklik már az emberi lélek, de a pusztulás rettenetét szelíd melankóliába oldja, enyhíti a költemény zenéje, a szavak és főleg a hangok elbűvölő muzsikája. – A magyar változat (ford. Tóth Árpád) különösen a hangok akusztikai lehetőségeit aknázza ki a vers-zene felkeltésében. Az első versszak egyhangú rímei s a mély magánhangzók sokasága, a ritmus lüktetése minden tartalomtól, szójelentéstől függetlenül is zenei élményt s búsongó érzést ébreszt a hallgatóban.
Paul Verlaine 1844-ben született Metzben, jómódú polgári családban. Szülei jogi pályára szánták, de őt az irodalom érdekelte. A művészek bohém, szertelen életét élte. Korán rabja lett az alkoholnak. Első verseskötete 1866-ban: Szaturnuszi költemények. 1870-ben megnősült, feleségéhez írta A jó ének (1870) verseit. Részt vett Párizs védelmében. Rimbaud-val együtt csatangoltak. 1873-ban rálő a szakítani akaró Rimbaudra; a rendőrség letartóztatja; kétévi börtön. Egy ideig hívő, csendes emberként élt. 1881-ben Jóság. Paul Verlaine: Őszi chanson (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Visszatér Párizsba. Súlyos betegen hal meg itt 1896-ban. Őszi chanson Megszólal a dalban a haláltól való félelem, de az elmúlás óhajtása is. A nyelvi anyagnak itt nem az a szerepe, hogy gondolatokat közöljön, puszta hangzása hordozza a vers "tartalmát". A szavak jelentéshatárai elmosódnak, ezt segíti elő, hogy konkrét és elvont szavak kerülnek egymás mellé. Természeti kép: az ősz hagyományos jelentése az elmúlás közelsége. Idősíkok: múlt = sok kéj; jelen = csüggeteg. A "holt avar" csökkenti a kéj értékét.
A szimbolisták szerint a vers jelentéséhez nagyban hozzájárul a hangzás is: ez a költemény a "zenei vers" tipikus példája. Rimbaud: A magánhangzók szonettje című költeménye már tisztán szimbolista vers: a magánhangzók és a színek szimbolikus összefüggésén alapul. A színekhez és a hangokhoz még emberi érzéseket is társít, és az egészet valami természetfölötti jelentéssel tölti meg: az első betű az A, az utolsó az O, így az alfától az omegáig, a kezdettől a vég -ig az egész világ szimbóluma lesz a francia magánhangzó-rendszer. Befejezés: A francia szimbolisták teljesen újszerű költői nyelvet teremtettek. Megszabadították a költészetet az előítéletektől, de úgy hogy megtartották a művészi mesterség alapjait (versformák, rímek bravúros használata). Magyar vonatkozásuk rendkívül fontos, hiszen a Nyugat első nemzedékének ők jelentették az irodalmi példát. Különösen meghatározóan hatott a francia szimbolista líra Ady, Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád költészetére, de még a fiatal József Attila költeményeiben is felismerhető ez az élmény.
Végletesen eltávolodtak a hétköznapi élettől és emberektől: különc életet éltek, ami csak nekik, a "zseniknek" járt ki. Botrányos életmódjukkal meghökkenést keltettek, de szívesen látott vendégek voltak a szalonok unalmas életében. Szerették a különlegességeket öltözködésben, ételben, italban, nőkben – mégsem a habzsolás, hanem az életuntság (spleen) jellemzi őket. Divat volt köztük a beteges érzékenység, a neurózis, a fáradtság. A legismertebb három költő Charles Baudelaire, Paul Verlaine és Arthur Rimbaud. Baudelaire alkoholizmusával, néger és prostituált szeretőivel hívta fel magára a figyelmet, Verlaine családját és gyermekét hagyta el a 16 éves zseni, Rimbaud miatt, és évekig együtt éltek homoszexuális kapcsolatban. Rimbaud 18 éves korában abbahagyta az írást, és Afrikába került rabszolgakereskedőnek. Ez a bohém életmód szinte példa értékű lett a későbbi művészvilág számára. A francia szimbolisták előtt a költő példakép volt és erkölcsös ember, hiszen ezzel kellett hitelessé tennie mondanivalóját.
Mindkét oldalon tapasztalunk továbbá valamiféle időbeli stilizálást, amit a köznapi nyelvhasználat retrónak hív – éppen ez a kopottasra hangolt tárgyi környezet készíti elő a nézői együttérzést, a cselekménynek éppen ez az enyhe visszadatálása teszi lehetővé a kritikai él tompítását. Az Utóélet családi házának műanyag lambériája és a Gyabronka József alakította falusi plébános autóstáskája nagyon is ismerős, tehát nehéz kívülállóként szemlélni. Talán hasonló szerkezetet alakított ki a Mázli – kis falu nagy szarban (2008, rendezte Keményffy Tamás), de ott a szereplők drámai hibái túl nagyok, az ábrázolt kisszerűségek túl látványosak ahhoz, hogy jó lelkiismerettel magunknak érezzük őket. Utóélet - Magyar film - 2014 - awilime magazin. A Zimmer Feri (1998, Tímár Péter) hasonló társadalomképével csatlakozhat ehhez a sorozathoz, de a filmet sajátos megformálása teszi különlegessé: Tímár a burleszk eszközeinek alkalmazásával éppenséggel enyhíti az egyébként maró kritikát, és ez a film második részére fokozottan érvényes. A Konyec – az utolsó csekk a pohárban (2007, Rohonyi Gábor) alapja ugyancsak a kisemberábrázolás, de a filmben hangsúlyosabb a műfajparódia.
Magyar filmdráma, 95 perc A mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja (Gálffi László) elvárásainak. Utóélet online filmnézés közben. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő (Anger Zsolt), valamint a lelkész asszisztense (Petrik Andrea). Rendező: Virág Zomborácz Írók: Szereplők: Zsolt Anger (), Eszter Csákányi (), József Gyabronka (), László Gálffi (Mózes's Father), Gergely Kocsis (), Zsolt Kovács (), Szabolcs Thuróczy (), Ferenc Pusztai (Autoszerelo), Andrea Petrik (Angéla), Márton Kristóf (Mózes), László Gálffi (Father)
Utóélet (2014) Afterlife Kategória: Vígjáték Dráma Családi Tartalom: A mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja (Gálffi László) elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Utóélet online filmnézés ingyen. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő (Anger Zsolt), valamint a lelkész asszisztense (Petrik Andrea).
Cím Utóélet Eredeti cím Készítés éve 2014 Megjelenés dátuma 2014. 09. 11. Játékidő 95 Korhatár 16 Műfaj színes, magyarfilm Ország Magyar Rendező Zomborácz Virág Főszereplők Kristóf Márton (Mózes) Gálffi László (Mózes apja) Anger Zsolt Petrik Andrea Csákányi Eszter Kinczli Krisztina Hang Lili Rozina Gyabronka József Kocsis Gergely A mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja (Gálffi László) elvárásainak. Utóélet online filmnézés magyarul. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő (Anger Zsolt), valamint a lelkész asszisztense (Petrik Andrea). ()
KMH Film | Vígjáték | Dráma | 7 IMDb Teljes film tartalma A mindentől szorongó Mózes képtelen megfelelni lelkész apja elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Utóélet - Dráma - - Filmek - Film(C)ity. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő, valamint a lelkész asszisztense.
Korhatár: 16 Hossz: 95 perc Hazai Mozipremier: 2014. szeptember 11. Utóélet (Afterlife) - előzetes: Hasonló filmek Ehhez a cikkhez: Utóélet jelenleg nincsennek további képek. Filmes cikk értékelése:Szavazat: 1 Átlagolt érték: 5 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok