Ukrajna a második világháború ban A második világháború elején az oroszok megegyeztek a németekkel Lengyelország két részre szakításában, ezért a szovjetek be is vonultak Lengyelország keleti területeire. Ez a mai Fehéroroszországot és Ukrajna nyugati részét jelentette. De ez nem tartott sokáig, mert a németek keletre nyomulása miatt 1941-re a terület már német fennhatóság alá került. 1942-ben ezért meg is alakult az Ukrán Felkelő Hadsereg, akik mindenkivel harcoltak: a németekkel, a szovjetekkel és a lengyel hadsereggel is. Világ: Szeretném, ha minden orosz anya látná a Bucsában megölt ukránok holttestét – Zelenszkij üzenete az orosz anyáknak | hvg.hu. Ez hosszú távon tarthatatlan volt és ezt 1944-ben ők is beismerték. Ezért a szovjetek előre nyomulása miatt kiegyeztek a németekkel, hogy együtt harcoljanak a vörös hadsereg erőivel szemben. Utólag persze tudjuk, hogy ez nem volt jó döntés. Viszont valószínűleg, mint ahogy a történelmükben annyiszor, ekkor is mindegy lett volna melyik fél mellé állnak. Így is úgy is elnyomás alatt maradtak volna. Ukrán f üggetlenség Végül Ukrajna 1991 augusztus 24-én nyerte el a függetlenségét a Szovjetunió szétesése miatt, azóta pedig meg is tudták ezt tartani.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Ugyanakkor egy-két évvel ezelőtt az ukrán válság kapcsán az elemzők úgy vélték, hogy Moszkva csak az alkalomra vár, hogy újra oroszbarát rezsimet ültessen Kijevbe, és ehhez egy katonai beavatkozás jó terepet szolgáltatna. Ez nem azt jelenti, hogy támadást indít, hanem azt, hogy a katonai konfliktussal szemben elfogadható alternatívává teszi a nyugat szemében a kompromisszumos megoldást Ukrajna szerepét illetően. Ehhez persze emelni kell a téteket – és ez most be is következett. Azt persze senki sem tudhatja, merre alakulnak tovább az események. Az oroszok tűréshatárai és szándékai is ismeretlenek. Ahogy azt sem tudni, az USA mennyire elszánt egy háborúra. Haderőből akadna elég, Európában jelenleg 66 amerikai katona szolgál, ebből 30 ezer Németországban. A németek kilógnak a sorból Bár tény, hogy a NATO retorikában egységes, a valóságban már kevésbé. Németország nem csatlakozott azokhoz a NATO-tagokhoz, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Orosz ukrán konfliktus friss. Németország és Oroszország gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbá váltak, amit az Északi Áramlat 2 megépítése csak elmélyített.
Az orosz döntéshozók számára "racionális" döntések egy teljesen másfajta stratégiai kultúrából nőnek ki, a végtelen síkság kultúrájából, ahol a jégmezők paranoid lovagjainak egy egész világrenden kell uralkodniuk, hogy valamennyire biztonságban érezhessék magukat, olvasható Robert C. Castel elemzésében a oldalon. Castel úgy véli, hogy az orosz-ukrán konfliktust és az ebből fakadó esetleges háborúnak az esélyeit elemezve azt a kontextust kell megérteni, amiben ezek a döntések születnek. ORIGO CÍMKÉK - orosz- ukrán konfliktus. Castel szerint ez a kontextus pedig nem más, mint az adott ország stratégiai kultúrája. Vagyis: "egy nemzet hagyományai, értekei, viselkedési mintázatai, szimbólumai, és a múltbeli válaszai a nemzetbiztonsági kihívásokra". "Az orosz stratégiai kultúra bölcsője egy végtelen síkság, ami nem rendelkezik természetes határokkal, és ami ebből kifolyólag állandó fenyegetés alatt áll a szélrózsa minden irányából. A végtelen síkságon a legnagyobb fenyegetés egy egyidejű támadás több irányból. A geopolitikai rövidlátás a végtelen síkságon halálos lehet.
Az arany horda egyszerűen túl nagy falat volt a belső harcoktól meggyengülő és széttagolt fejedelemségeknek, így esélyük se volt megvédeni magukat. Az ország így három részre szakadt, ezzel pedig hosszú időre elvesztették az itt élők a függetlenségüket. A szétesett kijevi állami Az Arany horda befolyása alá tartozott az egykori Kijevi Rusz déli része a Krím-félszigettel együtt, a nyugati területein pedig a 13. század végétől a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség osztozott meg. Sőt északkeletről még a Moszkvai Nagyfejedelemség is terjeszkedni kezdett a régióban, akik a 15. Orosz ukrán konfliktus élő. század végére elfoglalták a mai Északkelet-Ukrajnát. A helyi szláv nép három részre tagolódását, ami az oroszokat, a beloruszokat, vagy fehéroroszokat és az ukránokat jelenti nagyban befolyásolta, hogy Ukrajna területe a késő-középkorra lengyel és litván uralom alá került. Ezzel a terület lakossága mondhatni ellengyelesedett. Csakhogy a lengyel fennhatóság komoly veszélybe került az egyre erősödő Orosz Cárság miatt északkeletről, illetve az Oszmán Birodalom miatt déli irányból.