Adódott, hogy hazánk millenniumi ünnepségére megrendezzük az első újkori olimpiát, de nem éltünk a lehetőséggel. Lehetőségünk volt megpályázni a 2012. évi játékokat, de nem pályáztuk meg. Most újabb alkalom adódott hazánk számára. Reményünk volna 2020. évi olimpiai játékok rendezési jogát megszerezni. Csak akarni kell. Minden korban, minden nemzet öntudatát büszkeséggel töltötték el a győztesen megvívott harcaik diadala. Azok a bátor emberek, akik e győzelmet kivívják, hosszú időn át ünnepelt és megbecsült személyiségei lesznek nemzetüknek. (Gondoljunk csak az ókori maratoni futás történetére. ) Ókori olimpiák színhelyének romjai A nemzetnek meg mindenkor szüksége van, akár csak egy olyan békés versengés megrendezésére is, melyben a résztvevők, a nemzeti öntudattól vezérelve győzelmet, világra szóló elismerést szereznek hazájuknak, városuknak, családjuknak és természetesen önmaguknak. Ismerd meg az olimpiai sportágakat – Atlétika | Well&fit. E gondolat jegyében fogantak az ókori olimpiai játékok a görögországi Olympiában i. e. 776-ban, majd az újkori játékok, Görögország fővárosában; Athénben 1896-ban.
Valószínűleg mindenkinek rémlik – ha máshonnan nem, a történelemkönyvekből – a görög képzőművészeti alkotásokban megjelenő diszkoszvető vagy gerelyhajító alakja. Krisztus előtt 776-ban megrendezett olimpián szerepelt az úgynevezett stadionfutás versenyszám – nagyjából 170-190 méter között volt a táv – melynek a megnyerése jelentette az olimpiai bajnokságot, ez volt a klasszikus győzelem. Az atlétikai versenyek a XIX. században kerültek megint előtérbe, 1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. Az újkori olimpiák megrendezésével pedig elindulhatott egy olyan folyamat, ami az atlétikai versenyszámokat az egyik legsikeresebb, legnézettebb versenyszámok közé emelhette. A mai olimpiákon a legfontosabb versenyszámok közé tartoznak: egész stadionnyi tömeg szurkol a kedvencüknek a száz méteres síkfutásban, a súlylökésben, vagy éppenséggel a maratoni befutónál. Olimpia – I. rész | Lakberendezés. Az atlétikai versenyszámok Az atlétika a legtöbb versenyszámot magába foglaló sportág. Alapvetően öt csoportra oszthatóak az egyes szakágak.
Az ókori testkultúra egyik legfontosabb részegységeként mindenképpen külön kell említeni az olimpiai játékokat, hiszen ez volt a korszak legnagyobb és legtöbb embert megmozgató, rendszeresen megszervezett sportvetélkedője. A városállamok vallási szertartásaihoz kapcsolódott sok sportesemény, melyből a legjelentősebbek a pánhellén játékok, ahol szabad görög férfiak mérték össze erejüket békeidőben, amikre általában 4 évente került sor. Iszthmosz, Püthia, Nemea és Olümpia városokban zajlottak a versenyek, melyet az Olümposz hegyéről figyelő isteneknek ajánlottak. A városok egymással is versenyeztek, és mivel Olümpia (mely kb. Ókori olimpia versenyszámok. 100 km-re van az Olümposz hegy lábától) nyert többször is, így a többi helyen később elmaradt a versenyek szervezése és a győztes hely versenyei éltek tovább, melyen minden település sportolói indulhattak. Ezekből a pánhellén rendezvényekből alakultak ki később az Olümpiai játékok néven megrendezett események, az első Kr. e. 776-ban, Zeusz főisten tiszteletére, ahol még csak egy versenyszámban, a stadionfutásban nevezhettek.
A Nagybecskereken született Kemény Ferenc, sportszervező, pedagógus, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára Annak ellenére, hogy a versenyszámok közül a labdarúgótorna küzdelmei – az előző játékokhoz hasonlóan – már pár nappal korábban elkezdődnek, a Rio de Janeiróban sorra kerülő XXXI. nyári olimpiai játékok ünnepélyes megnyitóját augusztus 5-én, vagyis pontosan egy hét múlva rendezik. Az első olimpiát a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték; ez csak egy napig tartott, és egyetlen versenyszáma a hozzávetőleg 200 méteres stadionfutás volt. A görög városállamok versenyzői ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, a négyéves ciklus a görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka lett. Ókori olimpiai versenyszámok: by Janka Szaniszló. A versenyek alapelvének a kalokagáthiát tartották. A görög kifejezés a szép és a jó szavak összetétele, jelentése: ép testben ép lélek. Az ókori olimpia mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen.
később A pentathlon győztese aki az 5 számból 3-at megnyer Legnagyobb dicsőség: ha az első 3-at nyeri meg ' triaktér' 'hármas győző'
Néhány játékon érdekes számok is indultak, pl. fegyveres futás, trombitások és kikiáltók versenye, stb. A papnőket leszámítva a nézőtéren is csak férfiak lehettek. A római idők véget vetettek a sikertörténetnek, ahogy megnövekedett a katonai és politikai befolyása a rómaiaknak. Itália vallása és teljes kultúrája eltér a görögökétől, mely a középső és alsó társadalmi rétegekben nem okozott ugyan jelentős változást, de az arisztokraták körében és az államvezetésben igen, akiknek a politikai befolyása meghatározó volt. A poliszokban a vagyonosak is támogatták a pánhellén játékokat, mert a sport és a művészet egyaránt a legnemesebb időtöltéseknek számított. Ezzel szemben a rómaiaknál a hatalmas lakomák és a gladiátorviadalok voltak inkább közkedveltek. Ebből persze még nem következett, hogy vége szakad az olimpiai játéksorozatnak, hiszen a római katonák is részt vettek a versenyeken. A Kr. u. első században is még megtűrték a császárok, sőt, pl. Őrült Néró császár maga is részt vett a versenyeken, ahol fogataival és versmondásával első helyezett lett (bár ezt úgy érte el, hogy megtiltotta másoknak a nevezést).
Lux Ádám, Nemcsák Károly, Molnár Zsuzsanna, Holczinger Szandra és Botár Endre szereplésével láthatjuk Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek színjátékát. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. A darabról részletesen: A fenti linken keresztül érhető el az online jegyvásárlás is! Szentes - Színház.org. Forrás, fotó: Facebook/Tóth József Színház és Vigadó
Seregi Zoltán, a békéscsabai teátrum igazgatója kedden az MTI-nek elmondta, hogy színházi előadásokat és közművelődési programokat visznek majd a saját társulattal nem rendelkező szentesi színházba, ők veszik fel az ott dolgozó embereket, ők fizetik a rezsit, de a jegybevétel is az övék. Hozzátette, hogy szeretnék visszaállítani az egykoron itt is létező bérletrendszert. Terveik szerint havonta négy előadást a békéscsabai társulat játszana, két produkciót pedig az ország más részeiről látnának vendégül. Ugyanilyen szisztémával szeretnének gyerekbérletet is bevezetni. Komor Marcell és Jakab Dezső szecessziós épületében nyit meg a Tóth József Színház és Vigadó Szentesen. Seregi Zoltán az őszi nyitásról elmondta, hogy szeptember 4-én a színház előtt adnának gálaműsort, amelyet bárki ingyen megnézhet, és az érdeklődők aznap be is járhatnák a felújított színházat. A nyitó előadásról is van elképzelése, de azt még egyeztetni kell a helyi önkormányzati grémiummal is – jegyezte meg. A Petőfi Szálló és Vigadó épületében található színháztermet Seregi Zoltán "álomszép, kis drágakőnek" nevezte, amely legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik.
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Van elérhető jegy SZÉP kártya felhasználható Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
Míg régen az előcsarnokból középen, most a két oldalfolyosón lehet bejutni a színházterembe - egyrészt azért, mert szerettek volna nézőszámot bővíteni, másrészt így tudták akadálymentesíteni a földszintet. A ház akusztikailag hangversenyek megrendezésére is alkalmas. Szentes tóth józsef színház inhaz műsora. A színpad kétszeresére bővül a hátsó, illetve az előszínpaddal, az előtte található zenekari árkot süllyedő árokként alakították ki, ezáltal speciális előadásokra is lehetőség nyílik. A színház felújítása Szenes István Ybl-díjas belsőépítész elképzelései alapján valósul meg, akinek nevéhez számos nagy volumenű színházi munka fűződik, többek között Veszprémi Petőfi Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, az Uránia Nemzeti Filmszínház vagy az Eiffel Műhelyház. A szentesi teátrummal kapcsolatban korábban így nyilatkozott az Origónak: "A hetvenes években, amikor átalakították, az akkori trend szerint szétverték a teljes páholysort, leborotválták és megemelték a nézőteret és beraktak hátra egy nagy lemezt, egy erkélyt, hasonlóan az Erkel Színházhoz.
11, 6600 Magyarország) 06. 19:00 – 21:00: Zene-Világ-Zene "Zene Ünnepe" Csallány Gábor Kiállítóhely Az épület Szentes szívében, a Kurca által övezett Széchenyi-ligetben helyezkedik el. Jelenleg a ligeti épület funkciója kettős. Először is benne található a Csallány Gábor Kiállítóhely, mely állandó és időszaki kiállításnak ad llette az épületben működik a Koszta József Múzeum adattára, kerámia restaurátor műhelye, gyűjteményi raktár, a természettudományos profilú múzeumpedagógiai oktatóterme, ahol a tanulni vágyók élményszerűen, a korszerű természettudományos mobil laborok, a digitális technika segítségével ismerhetik meg a művészi alkotásokat. Fesztiválozz velünk! Ami Szentesre jellemző a nyüzsgő városi élet, a számtalan rendezvény, az itt lakók lendülete. Szentes tóth józsef színház ntes. A nagy rendezvények mellett ott vannak a hagyományos és a rendhagyó események is és még sport fesziválokat is rendeznek. Minden nyáron a régi vármegyeháza udvara életre kel a nyári Szabadtéri Színház sorozatos programjaival, zene, tánc előadásokkal.
és XX. század fordulójának hangulatát idézve. A homlokzaton kerámia-rekonstrukciót is végeztek, az épületkerámiák nyers gyártási mennyisége körülbeül 15 tonna volt. 2/6 A felújított épület. Matrica - Ha nagy leszek... / Gyermekorvos. Forrás: A saroktelken álló szabálytalan "F" alaprajzú, két- illetve háromszintes épület hosszan elnyúló, íves vonalvezetésű orommezőkkel és tornyokkal záródó homlokzatokkal, kiemelt, hengertagos, bádog-héjazatos kupolával fedett saroktoronnyal rendelkezik, olvasható a oldalon. A Tóth József Színház és Vigadóval kapcsolatos fejlesztésről szóló korábbi cikkben azt írják, a projekt keretében színházi, kiállítási és egyéb turisztikai elemek beépítésével egy turisztikai és kulturális központ jön létre a szecessziós hagyományok felélesztésével. Az épületegyüttes revitalizációjának egyik legfontosabb eleme az lesz, hogy az egykori vigadó, később színház és a hozzá szorosan kapcsolódó terek visszakapják funkciójukat, XXI. századi professzionális színpad-, hang-, és fénytechnikával, mobil berendezés alkalmazásával.