Könyvtár Könyvtárunk Nyitvatartás Térítési díjak Munkatársaink Múltunk Küldetésünk Dokumentumok 2019-es könyvtári beszámoló Szolgáltatásaink Folyóirataink Regisztráció, beiratkozás Napijeggyel is igénybe vehető szolgáltatások Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások Térítéses szolgáltatások Számítógépes szolgáltatások e-Tájékoztatás Fényképgaléria Mesélj nekem!
Bizony, jól olvastad, a nagymamáknak is van külön ünnepnapja, mégpedig március első vasárnapja – idén ez március 5. Igen, tudjuk, hogy anyák napján őket is ünnepeljük, de a hangsúly az " is " szócskán van. Igazán megérdemlik, hogy külön napot szenteljünk nekik. Nagymamák világnapja 2011.html. Mivel ez hazánkban még nem épült be teljesen a köztudatba, remek alkalom arra, hogy igazi meglepetést okozzatok a nagyiknak. Hiszen a nagymamák azok, akik: tapasztalatukkal segítik mindennapjainkat elkényeztetik az unokákat szabad órákkal – netán estékkel – ajándékoznak meg minket, szülőket mindig hatalmas lelkesedéssel vetik bele magukat az unokákkal kapcsolatos "feladatokba" ők készítik a legfinomabb süteményeket … és még sorolhatnánk! Az ajándék legyen figyelmes. A legjobb, ha az unoka maga készít valamit a nagymamáknak – persze segíthetünk is, attól függően, hogy mennyi idős a gyermekünk, például egy ilyen személyes, papírból és muffin formából álló virágot; Ne csupán gyermekeink nagymamáit, hanem a sajátjainkat is lepjük meg valami figyelmességgel, például egy kettesben eltöltött órával, amikor régi családi képeket nézegetünk vagy készítsük el vele a vasárnapi ebédet és tanuljunk meg egy "titkos" receptet.
A macska is látja, hogy eteted, itatod, szállást adsz neki, és gondoskodsz róla, ezért azt gondolja: Isten vagyok! " Christopher Hitchens Július 5. - A csokoládé világnapja A csokoládé világnapját évente július 7-én csokoládé fogyasztással ünneplik. Néhány forrás az 1550. év ezen napjára teszi a csokoládé Európába való megérkezését. Az étcsokoládéról bebizonyították, hogy fogyasztásával javítható a memória, a reakcióidő és a problémamegoldó készség is, mivel serkenti az agy vérkeringését. Javítja a látást rossz körülmények között, emellett csökkenti a vérnyomást, és pozitív hatással van a koleszterinszintre és a vérlemezkék mennyiségére. Július 10 - Vasutas nap A hagyományokhoz híven, július második hétvégéjén rendezik meg, az idén 67. Nagymamák világnapja 2011 qui me suit. alkalommal a Vasutasok Napját. Hagyománnyá vált az országban, hogy ezen a napon az ország nagyobb városaiban juliálisokat rendeznek, többek között a Magyar Vasúttörténeti parkban is, Budapesten. Ezen a napon kerül sor a vasutas tisztavató ünnepségre is. A Hónap ajánlatában olvashatsz a vasútról / 2013. július /, és arról milyen volt a tömegközlekedés a vasút előtti időkben.
– Magyarországon a Habsburg-házat először az ónodi országgyűlés (1707), másodszor a debreceni országgyűlés (1849), harmadszor és végleg 1921-ben a nemzetgyűlés fosztotta meg a magyar királyi tróntól. tröszt – egykor önálló vállalatok jogilag egységes gazdasági társaságba való összefonódása. Célja a piac feletti kizárólagos uralom megszerzése. A kartellel szemben minden szempontból erős és szervezett egységet képez. türannisz – ('zsarnokság'): diktatórikus államforma az ókori Görögországban. Ez a monarchikus jellegű uralmi forma többnyire a nemzetségi arisztokráciának a hatalomból való kiszorulását követően jött létre a Kr. 7–6. -ban. Kialakulása átmenetileg a démosz érdekeit szolgálta, és egy ideig előmozdította a gazdaság és kultúra fejlődését. türannosz – zsarnok türbe – török sírkápolna; mohamedán uralkodók, jeles emberek sírja fölé emelt, rendszerint nyolcszögű lapos kupolával fedett épület.
Kossuth hatalmas ívű beszéde felvillanyozta a jelenlevőket, akik közfelkiáltással szavazták meg a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez kimondta, hogy "Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam….
Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el Kossuth javaslatát a Habsburg-ház trónfosztásáról 1849. április 14-én. A Habsburgok pár év híján négy évszázadig ültek a magyar trónon, ezalatt a "rebellis" magyarok négyszer nyilvánították ki, hogy nem kérnek belőlük többé. Valójában százévente volt egy-egy trónfosztás. Eb ura fakó! Az első 1620-ban, miután Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a 30 éves háborút kihasználva egyesítette az országot az osztrákok ellenében: a besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta a Habsburgok trónfosztását és Bethlen királlyá választását. Az ország a támogatta, a Szent Korona a birtokában volt, ám a török nem járult hozzá a királyi országrész és Erdély egyesüléséhez, végül a következő évben a fejedelem békét kötött Habsburg II. Ferdinánddal, visszaadta a koronát és lemondott a királyi címről is. Nem telt el száz év, a Rákóczi szabadságharc idején, az 1707-es ónodi országgyűlésen Bercsényi Miklós főgenerális kijelentette: Eb ura fakó, maji napságtul fogvást Joseph nem királyunk, …, az ország pedig mondassék interregnumnak mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem választunk!
A kocka azonban fordult: a tavaszi hadjáratban a honvédsereg az osztrák határig kergette vissza a megtépázott osztrák hadakat. Kossuth már az olmützi alkotmány közzététele után felvettette: nem kötelessége-e a nemzetnek méltó választ adni a kihívásra, de a Batthyány-kormány egykori híveiből alakult "békepárt" és a hadsereg egyes tisztjei akkor ellenezték a függetlenség kimondását. Az április eleji nagy győzelmek után a fővezér Görgey Artúrral és a tábornoki karral tárgyalva már nem ütközött különösebb ellenállásba. Tervét április 12-én terjesztette az Országos Honvédelmi Bizottmány, majd másnap az országgyűlés zárt ülése elé. Az inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlés április 14-én ült össze a debreceni Nagytemplomban. Kossuth hatalmas ívű beszéde felvillanyozta a jelenlevőket, akik közfelkiáltással szavazták meg a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A siker azonban csak átmeneti lehetett, és miután augusztusban leverték a szabadságharcot, a trónfosztói határozatot semmisnek tekintették. A negyedik trónfosztás (1921) [ szerkesztés] A trianoni békeszerződés aláírása után Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált bízta meg kormányalakítással, aki – miután többé-kevésbé rendezte a magyar állam belpolitikai kérdéseit – egy igen fontos eseménnyel volt kénytelen szembesülni. IV. Károly király ugyanis bejelentette, hogy újfent igényt tartana a magyar trónra, és 1921 márciusában Szombathelyre érkezett. Innen indult húsvét vasárnap Budára, ám az antanthatalmak kijelentették, hogy nem hajlandók elismerni a Habsburg-ház restaurációs törekvéseit. A fenyegetett helyzetben ráadásul Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia létrehozták a kisantantot, amely egy esetleges puccs után azonnal megtámadta volna Magyarországot. Károly így lemondott vágyairól, de csupán egy időre. 1921. október 20-án azonban IV. Károly ismét Magyarországra érkezett, és Sopron környékén támogatókat is szerzett magának ( Rakovszky István, Gratz Gusztáv, ifj.