Nagykoalíciós öröm Milliárdos állami támogatással megnyílt Miskolcon Wicha József nagyvállalkozó fűrészüzeme, miután a szomszédban lévő állami fűrészüzemet leépítették. Az új magánüzemnek nagykoalícióban örült Csöbör Katalin fideszes és Varga László szocialista országgyűlési képviselő, miközben csak a Jobbik tette fel a kérdést: vajon miért egy magánbefektető fűrészüzemét támogatták közpénzből ahelyett, hogy az állam – vagyis a köz – tulajdonában lévő Ládi Fűrésztelepet fejlesztették volna? Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője elmondta: az állami tulajdonú Északerdő Zrt. arra hivatkozva építette le a Ládi Fűrésztelepet, hogy a közelben Wicha József nagyvállalkozó új, az államinál modernebb üzemet nyit. A politikus már januárban jelezte, véleménye szerint ez ellentétes nemcsak a közérdekkel, de a kormány hivatalos álláspontjával is. Megyei Lapok. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára ugyanis korábban kormányzati elvárásként fogalmazta meg az állami erdészetekkel szemben új fűrészüzemek létrehozását.
Beindult a biogázzal és biomasszával működő fűtőművek, illetve az ezekhez kapcsolódó beruházások kivitelezése is. Idén adják át az első, Miskolcon épült ilyen erőművet, amelyet a tervek szerint egy pécsi, egy kalocsai és egy mohácsi követ majd. Nyolcmilliárdot kér a felszámoló Wicha üzleti parkjáért. A Wis Zrt. ezenfelül hulladéklerakókat is épít, illetve készít elő. A banki finanszírozás hiánya egy sor nagyberuházást hiúsít meg vagy késleltet, ami nagymértékben behatárolja a fejlesztési elképzeléseket is. Azonban bízik benne, hogy hamarosan beindul a gazdaság, és egy szép napon megvalósulhat régi álma, a budapesti Kossuth téren lévő meglehetősen lerobbant irodaépület teljes átalakítása. 2009 9 milliárd forint 2010 9 milliárd forint 2011 9 milliárd forint
A 100 leggazdagabb 2014 Published on May 8, 2014 Lapozzon bel a A 100 leggazdagabb 2014 c. kiadványba. Kiadó: - a Céginfo fejlesztő partnere
Bartis Attila második regénye folytatja A sétá ban (1995) már bejáratott önéletrajzi fikciós szólamot: a narráció az A nyugalom ban szintén E/1-es, amely a főszereplő és az elbeszélő szólamának szétválásaiból és összetalálkozásaiból áll össze, a regény hőse pedig Bartishoz hasonlóan író, aki a szövegben saját traumákkal teli életével néz szembe. Márpedig traumákból akad bőven, sőt a társadalmi tragédiák (az '56-os forradalom leverése, a Kádár-rendszerben leszakadó rétegek stb. Bartis Attila: Nyugalom - hangoskönyv - YouTube. ) összekapcsolódnak a személyes sérelmekkel (a szülők önzése, incesztus stb. ). Ezért A nyugalom egy mindent megmutatni akaró, vallomásos, kegyetlen önanalízisként olvasható, amellett, hogy rájátszik a családregény műfajára, illetve a prózafordulat által meghonosított apa- és anyaregények sorába illeszkedik, mint amilyen Esterházy Péter Harmonia caelestis e vagy Nádas Pétertől az Egy családregény vége. Film is készült belőle 2008-ban ( Nyugalom, rendezte: Alföldi Róbert). Az elbeszélés nyitánya már előrevetíti a regény sokkoló elemekkel teli szüzséjét, és megalapozza annak hangulatát: a közös lakásukban Weér Andor rátalál anyja holttestére, és arra gondol, hogy ezt szerelmének, Fehér Eszternek is látnia kellene.
Bartis Attila hihetetlenül jól ír! Annyi gyönyörű megfogalmazása, nyelvi leleménye van, hogy szikráztak a lapok. Élmény, élmény volt olvasni. Annyira az, mint már nagyon régen nem. A nyugalom · Bartis Attila · Könyv · Moly. Faltam, habzsoltam okos, szépen, frappánsan fogalmazott oldalait. Egészen addig lubickoltam az új felfedezésében, amíg el nem jutottam a Jolikás pornográfiáig. Akkor csak néztem nagyot, mert nem volt teljesen világos a dramaturgiai ok, szegény Eszter, de hát férfiak vagyunk, ha feláll, ész megáll, meg a pokolban az orrunkra húzott kihagyott lehetőség-muffok, s még legyintettem. Pár oldallal később, a szerkesztőnénis numera, vagyis nem is az, csak valami, franc tudja mi, már kiakasztott, mert undorított, de nagyon, kellett nekem, hogy képszerű fantáziával olvassak, mert ugye Jordán néni Weér úr anyukájával lehet egyidős, nadekérem, arra kinek áll fel, nemhogy még rendszeresen is, szegény Eszter, egy barom ez a te pasid, gondoltam, a könyv meg kezd szemfényvesztés lenni. De tovább olvastam, mert Bartis hihetetlenül jól ír.
Ha egy regény végére érve ugyanannyit tudok önmagamról, másokról, a világról, mint amikor belekezdtem, akkor nem csináltam semmit. 2020-ban Térey-ösztöndíjas lett – mesélne arról valamit, hogy jelenleg min dolgozik, milyen kézirat, könyv tölti ki a napjait? Most épp A sétá ból készülő film forgatókönyvén dolgozom. De ennek nincs köze az ösztöndíjhoz. Tavalyelőtt belekezdtem egy olyan könyvbe ( A rég, 1968-1984), ami a legegyértelműbben nem regény, még csak nem is regényes, és amit csak úgy érdemes megírni, ahogy azt sem a saját, sem az érintettek életében nem adná ki az ember soha. Így nem tudom, mi lesz. Bartis Attila: A nyugalom - ekultura.hu. Hiszen nyilván úgy akarom megírni, ahogy érdemes. Erre a nemtudommilesz-re kapom az ösztöndíjat.
Például az, hogy A nyugalom előtt esélyem sem lett volna eljutni Kínába. Vagy fel sem merülhetett volna, hogy egy jávai faluból válaszoljak az ön kérdéseire. Igaz, ezek olyasmik, amik más úton is bekövetkezhetnek egy ember életében, csak én nem ismerem azokat az utakat. Az ismertség, legyen az bármekkora, valamiféle változást hoz mindenki életében. Aminek egy része jó, és azt általában mások is látják, egy része meg kifejezetten keserű, amit általában mások nem látnak, igaz, nem is illik panaszkodni miatta. De a leglényegesebb változást nem a hírnév hozza, hanem maga a munka. És az a változás mindig belül történik. Olyan nincs, hogy valaki leül az íróasztalhoz, megír egy regényt, majd feláll, mint aki jól végezte dolgát, és ugyanonnan folytatja az életét, ahol a regény előtt abbahagyta. Teljesen mindegy, hogy három hónapig ül ott, vagy tizenöt évig, esetemben az is mindegy, hogy A nyugalom, vagy A vége, soha nem ugyanaz az ember áll fel az asztaltól, mint aki oda leült. Az írás egy olyan munka, amelyben kisebb szerepe van annak a tudásnak, amellyel már rendelkezem, mint annak, amelyre pont e munka során teszek szert.
Az viszont nem A nyugalom volt. És akkor is kellett hozzá egy világjárvány, karantén, meg még egy igen erős, magánéleti motiváció. A nyugalom Magvető, 2018, 326 oldal A nyugalom után, ha jól számolom, nagyjából tizennégy év telt el, mire újra regénnyel állt elő ( A vége), közben viszont elég sok minden történt, hiszen egy másik földrészre költözött, A nyugalom nak pedig a megjelenés utáni időszakban több adaptációja is született. Annak idején a feldolgozásokban mennyire tudott vagy akart részt venni? Ennyi év távlatából mit gondol róluk, elégedett a színházi, illetve a filmes adaptációkkal? Nem költöztem másik földrészre! Ezt nem győzöm hangsúlyozni, ahol csak lehet, most például itt. Ez a mondat így azt jelenti, hogy elhagytam Magyarországot. NEM. Kétségtelen, hogy 2014 óta az időm egy részét, egy kicsit kevesebb, mint a felét Jáván, Yogyakartában töltöm, azon belül is egy Kasongan nevű, cserépműves faluban. (Nagyjából, mint Erdélyben Korond, csak itt muszlim fazekasok készítenek Buddha-szobrokat, leginkább az ausztrál és holland buddhistáknak. )
(12 idézet) Magvető Kiadó Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Kortárs Regény Aki olvas, azt általában békén hagyják. Attól nem kérdik meg, hogy honnan hová utazik, hogy van-e család, ilyesmi. Akinek könyv van a kezében, az valójában nincs is jelen. Nem kell kínálgatni aprósüteménnyel vagy innivalóval, mert a könyv láthatatlanná tesz.