Bánk bán bátor, hű a hazájához és - a legemberibb értelemben - féltékeny - ezek azok a tulajdonságok, amelyek döntőek az életében, és amelyek segítenek nekem a szerep megformálásában. Krizsán Szilvia mint Gertrudisz: Ha jól értem, Urbán András olvasatában ez a történelmi dráma arra mutat rá, hogy a politikai intrikák minden korban egyformák. A politikában mindent szabad, ha az egyén egy politikai pókháló kellős közepén találja magát, az könnyen tönkreteheti az életét, az éberség egyetlen pillanatnyi hiánya megsemmisíthet egy politikust. Ebben a történetben nincsenek hősök, nincsenek tiszta, makulátlan emberek, itt valahogy minden becstelen. A szöveg nagyon sokrétű, semmi sem szent. "Ott a haza, ahol a haszon" mondja Bíberach, a német ritter, Bánk bán Jágója.
Egy bán bánkódik Magyarhon pusztulása felett, árnyéka sötét szörnyeteg az Árpád-sávon. Egy Bánk a becsületéért eseng. Egy bán a hazát félti. De mi a fene az a haza? Eszik, isszák? Piros csizmában kergetik? Dalolják, verselik, drámázzák? Elhagyják, megőrzik? Szeretik? A haza vár? A haza ápol és eltakar? Haza a haza amikor idegen? Egy véres asszony a királyi trón alatt, egy meggyalázott becsület, egy terrorista-maszk a kézben, egy tőrt markoló hazai Hamlet. A teremtésben nincs vesztes, csak ő. Nemzeti dráma Társadalmilag hasznos színházi előadás II. Endre, magyar király. - Huszta Dániel Gertrudisz, Endre felesége, merániai. Német. - Krizsán Szilvia, Sterija-díjas Ottó, merániai herceg, Gertrudisz öccse. - Sirmer Zoltán Izidóra, udvarhölgy a királyi udvarban, türingiai. - Crnkovity Gabriella Bánk bán, Magyarország nagyura. Magyar. - Mészáros Árpád, Sterija-díjas Bojóthi Melinda, a felesége. Spanyol. - Elor Emina, Sterija- és Pataki Gyűrű-díjas Mikhál bán, Melinda bátyja. - Magyar Attila, Erzsébet-díjas Simon bán, Melinda bátyja.
Katona József Bánk bán című drámájának részletes olvasónaplója jelenetenként Előversengés (Prológus) Szereplők Időpont Helyszín Ottó – Gertrudis öccse Biberach – német lovag, Ottó bizalmasa Gertrudis – Magyarország királynéja 1213 A király palota A dráma egy rövid prológussal kezdődik, amiben Ottó és Biberach beszélgetnek. Biberach Ottó bizalmasa, akinek Ottó lelkesen meséli, hogy mennyire szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe. Ottó minden vágya, hogy meghódíthassa Melindát, tervei szerint aznap este ez sikerülni is fog neki. Az sem zavarja, hogy Melinda egyszer már visszautasította. Biberach gúnyosan figyeli Ottó lelkesedését és hidegen figyelmezteti Ottót: Melinda férje, Bánk bán, veszélyes ember, Ottónak vigyáznia kéne vele, aligha fogja bosszú nélkül hagyni, ha Ottó elcsábítja a feleségét. Ottó azonban nem kér Biberach kioktatásából, szerinte Bánk bánt lefoglalja országos hivatalának ügyei, biztos a sikerben, vagyis Melinda elcsábításában. Bánk egyébként sincs a királyi udvarban.
Véleménye szerint a fiatal rendező munkájából nem derül ki, van-e saját mondandója Katona József műve kapcsán: " kíváncsian várjuk, hogy Tarnóczi Jakab és a fiatal színházi nemzedék mit akar valójában mondani: merre tovább, Bánk? " Szirtes Ági és Dér Zsolt (fotó: Mészáros Csaba) További kritikák az előadásról Art7 - Kállai Katalin: Magyar többség Trendi visszatekintés a historikus múltra, pengeélesen kidolgozott, halálos komoly történelmi paródia, kifinomult élvezeti cikk, egy agyonhájpolt nemzeti dráma némiképp túlgondolt, friss szemléletű színpadi változata. Folytatás >>> Kútszéli Stílus - Turbuly Lilla: Csak semmi pátoszt! Tarnóczi Jakab Bánk bánja kerül mindenféle pátoszt, alaphangja ironikus. Nagy nemzeti sorskérdések helyett emberek közötti tragikomédiákban és a másikra nem figyelő monomániákban gondolkodik. Folytatás >>> Népszava - Bóta Gábor: Farkasvakság Azt hiszem, Tarnóczit az izgatta a legjobban, hogy nem alakulnak már ki nagy formátumú hősök, tipródó emberek vannak, akik reménytelenül igyekeznek boldogok lenni, de ez még a társadalmi ranglétra legtetején lévőknek sem sikerül.
Az udvarba titokban visszalopózó Bánk bán ebbe a fertőbe tér vissza, ahol a magyar urak pártütésre készülnek, s ahol a királynő bátyja, Ottó, a bíboros egyetlen vágya az, hogy elcsábítsa a bán feleségét, Melindát… És itt kezdődnek el Bánk dilemmái, hiszen a magánember és a politikus problémái merőben különböznek egymástól Urbán András, rendező: A szerb drámairodalom kiemelkedő alkotásaival, a Koštanával, Banović Strahinjával, Sabirni centarral már volt alkalmam foglalkozni és most szinte ugyanazokon a problémákon rágódom, csak egy másik szemszögből. Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek, mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással.
Általában jellemző, hogy a szereplők részinformációkkal rendelkeznek, és a vallomásaik hitelességében sem lehetünk biztosak. A mű első 4 felvonása jellemzően konfliktusos dráma. A szereplők tettváltása viszi előre a cselekményt. Ez főként Gertrúd és Bánk között megy végbe, de az alapellentétet további konfliktusok árnyalják. A palotába lopni érkezik Tiborc. A hű jobbágy most panaszáradatban tárja fel a magyar parasztság nehéz sorsát a nádor előtt. A sérelmek egybevágnak Bánkéval. Sajátos párbeszédük, ahogy felváltva adnak hangot a saját mondandójuknak, inkább tűnik párhuzamos monológnak. A nagyúr a feleségét Tiborcra bízza. A végső tetthez immár megkapta a szükséges impulzust. Bánk a királynéhoz siet, hogy számon kérje rajta a haza helyzetét és Melinda elcsábítását. Az asszony tőrt ragad, de Bánk öli meg miközben kerítőnek nevezi. "remeg a bosszúlló" Jogos tett a haza miatt? Melinda miatti magánbosszú? Ennek megítélése az 5. felvonás dolga. A hadjáratból visszatérő Endre hallgatja meg a tanúvallomásokat.
A csirkemellet felcsíkozzuk, sózzuk, borsozzuk, összeforgatjuk a csíkokat, panírozzuk, majd kisütjük. Amíg sül a csirkemell, összeállítjuk a salátánk többi részét. Nagyobb keverőtálba apró koktélparadicsomot félbe vágunk, római és szívsalátát hozzátépkedjük, zöldséghámozóval parmezánforgácsokat rakunk a salátába, hozzá adjuk a Cézár-dresszingünket. Szívsaláta római salat.com. A csirkemellcsíkokat kisebb csíkokra vágjuk, mehet a keverőtálba és összeforgatjuk a salátánkkal és tálaljuk. Klasszikus Cézár-dresszing, mely a korábbi receptvideónk alapján készíthető el tökéletesre. Hozzávalók: Séfsaláta: Római saláta Szívsaláta Koktélparadicsom Csirkemell csíkokhoz: Húsfarm friss csirkemellfilé Belbake liszt Castello panírmorzsa Tojás Kania frissen őrölt bors Só Lovilio parmezán Cézár dressing: Tojás, egész - 1 db Tojássárgája - 3 db Vita D'or Napraforgó olaj - 1 dl kb. Primadonna Oliva olaj - 1 dl kb. Fokhagyma, forrázva - 3 gerezd Sózott és\vagy füstölt szardella filé - 1-2 filé Dijoni mustár - 2 ek Citromlé - 2 db Fehérbor, vagy alma ecet - 0.
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Herczeg Ágnes – A Lidl borszakértőjének ajánlásával