Fekete évek óta hangoztatja, hogy "csak ő és a fiai a született erősek Maqgyarországon" és a "legerősebb magyarok". Ezt felháborítónak, és mind sportszakmailag, mint emberileg elfogadhatatlannak tartjuk! Elfogadhatatlannak és szánalmasnak tartjuk továbbá, hogy a fent nevezett ember, puszta irigységből más magyar sportolót, sportolókat tudatosan próbál lejáratni. Hisszük és tudjuk, hogy minden eredmény mögött fontosak az adottságok, de legalább ilyen fontos az évek alatt elvégzett tudatos edzésmunka is. Szomorú, hogy sportágunkat –és általában az erősportokat – egy iskolázatlan, nyelveket nem beszélő, másokat nem segítő, kirekesztő, sportszerűtlen, a gyengébbeket lenéző, lekezelő, rossz modorú, elhízott, primitív ember alapján ítéli meg a közvélemény. Elhatárolódunk Fekete Lászlótól, aki nem ismeri, és megpróbálja irigységből lejáratni Katona Ervint, mint a Strongman Champions League (a világ legismertebb és legnézettebb erősember versenysorozatának, a hivatalos World Strongest Man kvalifikációs versenyének) 2011. évi Világbajnokát!
Nem sportol többé versenyszerűen Fekete László – ezt maga az erőemelő jelentette be egy videóban. A Strong Academy YouTube-csatornáján közzétett felvételen Fekete László azzal kezdi, hogy az év elején beígért felhúzást szerette volna teljesíteni. Jól nézzék meg ezt az emelést, mert ez lesz az utolsó – mondta a videóban Fekete László. Erre el is kezdett készülni, de térdproblémája kiújult, amivel orvoshoz fordult – a doktor kategorikusan megtiltotta neki a további erőemelést, annak folytatása esetén protézist helyezett kilátásba. Megijesztett, mert tudtam, hogy ezt a sportot büntetlenül nem lehet elvinni 30 éven keresztül. Érdekesség, hogy nem is ettől a sporttól kaptam ez a nyavalyát, hanem a kézilabdától. Anno egy meccsen balátlövőként ugrottam fel lőni, kitámasztottak, hanyatt estem, a lábam pedig magam alá fordult – porc- és szalagsérülés lett a vége. Eddigi sportpályafutásom alatt nem kellett ezzel foglalkoznom, de az elmúlt 30 évben megemelt súlyok mennyisége elkoptatta – ecsetelte a videóban Fekete László.
Annyi energia volt bennem, hogy a Paksi Atomerőmű sem tudná előállítani, így jelentkeztem a versenyre, ahol harmadik lettem. Utána egymás után háromszor megnyertem a viadalt, és megkaptam az örökös Toldi Díjat. Az eredményekre felfigyeltek a világban is, és már a második világbajnokságomon megkaptam a legjobban fejlődő sportoló díját. " Hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik akkor ezt a díjat odaítélték Fekete Lászlónak, azt bizonyítják azóta elért eredményei. Felsorolni is nehéz lenne díjait, elismeréseit, és természetesen ő sem tud rangsorolni, bár azért van olyan, ami közel áll a szívéhez. "Természetesen a világbajnoki címeim között nem tudnék választani, mint ahogy a világcsúcsaim közül sem, de óriási elismerésnek érzem, hogy 1994- ben a magyar sportújságírók által alapított Sportdicsőség-díjat Fa Nándor és Puhl Sándor társaságában vehettem át. Büszke vagyok a 2012-ben, az Egyesült Államokban kapott »A világ legerősebb családja« díjra is. " Apa és fiai Mert Fekete Lászlót a fiai is követték, bár ahogy azt lapunknak elmondta, titkon remélte, hogy a srácok nem utánozzák majd őt, de amikor látta, hogy nincs visszaút, segítette őket a sikeres szereplésben.
Magyarország megyéi Budapest főváros Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye
Horgá - Bács-Kiskun megye horgásztavai Vadász turizmus [ szerkesztés] A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve. Látnivalók táblázatban [ szerkesztés] Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folklorisztika, népi építészet Múzeumok Utazási tanácsok [ szerkesztés] Megközelítés [ szerkesztés] Közúti közlekedés [ szerkesztés] Vasúti közlekedés [ szerkesztés] Légi közlekedés [ szerkesztés] Vízi közlekedés [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003. Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Bács-Kiskun megye városai és települései. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság -) Zará - Zarándokhelyek Magyarországon Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bács-Kiskun megye hivatalos oldal Bács-Kiskun Megye Homepage A Vendégváró cikke Régiós szálláskereső Portré Bács-Kiskun megyéről (Word dokumentum) Bács-Kiskun megye települései Bács-Kiskun megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.
Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, 8 444 km 2 -es területe az ország 9%-ára terjed ki. Lakónépessége 2010-ben 524 841 fő volt, amely az ország teljes népességének valamivel több, mint 5%-át jelentette. A területi részesedése tehát jelentősen meghaladja a népességarányos részesedését, amiből következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (~62 fő/km 2). A megye városhálózatát az 1950-es megyerendezés idején még csupán öt város alkotta. A rendszerváltozásig további öt települést nyilvánítottak várossá, az azt követő várossá nyilvánítási hullám hatására viszont 2009-re több mint duplájára növekedett a megye városainak a száma. Jelenleg a megye 119 településéből 22-nek van városi jogállása, így a teljes népesség több, mint kétharmada városlakó. Lakosságszám alapján a legjellemzőbb várostípus a 10 000 – 49 999 fő közötti, amelyekben a megye lakosságának 30%-a, a városi népesség 45%-a él. Magyarországon jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településforma a tanya.