fekete-fehér magyar játékfilm, 1994, rendező: Tarr Béla író, forgatókönyvíró: Krasznahorkai László, operatőr: Medvigy Gábor, főszereplők: Víg Mihály, dr. Horváth Putyi, Bók Erika, Székely B. Miklós, Almási Albert Éva, feLugossy László, 430 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? Pusztulófélben lévő mezőgazdasági telep, valahol az Alföldön. Már csak egy maréknyi ember lakja, ők is készek rá, hogy végleg elhagyják, amikor hírét veszik, hogy a két éve eltűnt, halottnak hitt Irimiás (Víg Mihály) visszatér. Amit nem tudnak, hogy a férfi, oldalán a csaló Petrinával (dr. Sátántangó - Cirko-Gejzír. Horváth Putyi), a rendőri hivatalban kapott titkos megbízatását teljesíti. A hamis próféta bűvkörébe vonja, bábuként mozgatja az embereket, és elszedi a pénzüket. Mitől különleges? A filmezéstől 2011-ben visszavonult Tarr Béla a pályája elején még a dokumentarista iskolát követte. Fokozatosan talált rá saját szerzői univerzumára, és azokra az alkotótársakra, akik hozzá hasonlóan gondolkodtak.
A Freeszfe Egyesület első jótékonysági aukcióján több mint 19 millió forint gyűlt össze. December 12-én, vasárnap este tartották meg az első Freeszfe Jótékonysági Aukciót, ahol a kalapács alá került ötvenyolc tételből ötvenöt új gazdára is talált – derült ki a szervezők sajtóközleményéből. Tarr Béla: Sátántangó (Budapest Film Rt.) - antikvarium.hu. Az összesen 19 millió 20 ezer forintnyi bevétellel zárult árverés legfontosabb darabja a Sátántangó eredeti, Tarr Béla által felajánlott pozitív munkakópiája volt, amiért végül tízmillió forintot fizetett egy anonim licitáló, vállalva ezzel a filmtörténeti emlék megfelelő tárolását, illetve az esetleges kutatások számára való szabad hozzáférhetőségét. Az esményen az első Freeszfe maszk (105 ezer forint) mellett Cate Blanchett és Csákányi Eszter dedikált fotója (112 ezer forint), Darvasi László, Faludy György, Jeles András és Parti Nagy Lajos kéziratai (100, 400, 100, illetve 220 ezer Ft), illetve egy Szabó Simonnal való filmes túra (70 ezer Ft) is gazdára találtak. Az eseményen befolyó pénzt a Freeszfe Egyesület vizsgafilmek és vizsgaelőadások elkészítésére – tehát a tehetséges hallgatókra – fordítják majd.
Sátántangó magyar filmdráma, 439 perc, 1994 (12) Felújított digitális kópia /felemelt helyár, szünettel/ 25 éves Tarr Béla legendás filmje, a Sátántangó! A filmet felújított, digitális kópiáról vetítjük, szünettel. A Krasznahorkai László könyve alapján készült film főhősei mindenfajta hasznos termelésből kikapcsolt mezőgazdasági géptelepen élnek. Sátántangó - Alapfilmek. Számukra már megszűnt minden érték, amihez képest életük értelmét meghatározhatnák; minden feloldódott az időben, az évszakok periodikus változásában, lassan már ők maguk is az enyészet részeivé válnak. A mindent megsemmisítő elhagyatottság érzését csak egyetlenegy vágy töri meg, az egyre erősebben jelentkező menekülés vágya. Mindannyian kicsinyes terveket szőnek, természetesen egymás kárára, abban az illúzióban ringatják magukat, hogy egymás kirablásával, becsapásával saját jövőjük megoldódik. Végzetes önbizalomhiányuk jele az, hogy még ezekben az aljas tervekben is meginognak, igazából képtelenek végrehajtani azokat. Valójában mindannyian egy Messiásra várnak, arra, aki kivezeti őket ezekből a nyomorult hétköznapokból, megmenti őket ebből a mindent elnyelő esőzuhatagból és sártömegből, arra, aki feloldozza őket eddigi bűneik alól.
A fordulópontot a Krasznahorkai László íróval, illetve a Sátántangó című regényével való megismerkedés jelentette a nyolcvanas évek közepén. Az adaptáció akkor még nem készülhetett el, helyette megírták a Kárhozatot (1988), amelyben már a későbbi opus magnum összes eleme megtalálható. A Sátántangó is egy kilátástalan, apokaliptikus világot fest le, amely ugyan hasonlít az általunk ismert valóságra, mégis inkább egy sajátos létállapot kivetülése. Míg a Kárhozat leginkább a főszereplő szubjektumán átszűrve mutatta be, miként állt meg az idő egy pusztulásra ítélt közösségben, addig a hétórás, fejezetekre osztott Sátántangó megsokszorozza a nézőpontokat, és ugyanazokat a történéseket más-más szemszögből láttatja. A film a regény tangó által ihletett szerkezetét másolja, sőt a dialógokat és a monológokat – narráció formájában – sokszor változtatás nélkül veszi át. A könyv alig több 300 oldalnál, a 421 perces adaptáció mégis tökéletesen hű hozzá. Tarr Krasznahorkai verbalitását a képek nyelvére fordítja le, az extrém hosszú beállítások segítségével hasonló módon merülhetünk el a szereplők világában, mint az író hosszan indázó mondatainak olvasás közben.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Sátántangót az is ismeri, aki még soha nem látta. Hírneve a játékideje mellett az összetéveszthetetlenül egyéni világának köszönhető. Kultuszához hozzájárult az is, hogy sokáig beszerezhetetlen volt digitális formátumban, nemzetközi rajongótábora pedig már az internet közvetítésével alakult ki. Alkalmankénti vetítései ma is eseményszámba mennek. Kritikai visszhangja a premiert követően is kiemelkedően pozitív volt, ma pedig már egyértelműen filmtörténeti jelentőségűnek tartják. A Rotten Tomatoes kritikagyűjtő portálon 100%-os értékelésen áll, és olyan neves szerzők sorolták a kedvenceik közé, mint J. Hoberman, Jonathan Rosenbaum vagy Susan Sontag. 2012-ben a brit Sight & Sound magazin szavazásán bekerült minden idők legjobb filmjei közé. Egy emlékezetes jelenet A regény és a film legtragikusabb figurája Estike, az elhanyagolt, magára maradt kislány, aki elveszve bolyong a felnőttek részvéttelen világában. Az ő mintájukat követve fordul egy még ártatlanabb és kiszolgáltatottabb lény, a saját macskája ellen, majd hóna alatt a halott állattal elindul a végzete felé.