A nemzeti vagyon nyilvántartása, az átláthatóság - a transzparencia - biztosítása a társadalmi elvárásokra tekintettel kerül szabályozásra a készülő törvényben. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét a törvény általános elvárásként fogalmazza meg. Így például csak ebben az esetben teszi lehetővé a törvény a nemzeti vagyon térítésmentes használatát, ha egy adott vagyonelem közfeladathoz kapcsolódik. Emellett a javaslat meghatározza azt a személyi kört, akinek a nemzeti vagyon vagyonkezelésbe adható. A törvényjavaslat a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körében minden esetre kiterjedően - használat, hasznosítás, értékesítés - megfogalmazza az off-shore tilalmát az átlátható szervezetekre történő hivatkozással. A törvényjavaslatban az Alaptörvény előírásának megfelelően a törvényben taxatíve - tételesen - kerül felsorolásra az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek köre, e tevékenységek gyakorlásának joga fő szabályként - a külön törvény szerinti - koncessziós szerződés alapján engedhető át.
A törvény - újdonságként - kimondja, hogy önkormányzati ingatlanok értékesítése során az államnak elővásárlási joga van. Ugyanakkor állami (volt tanácsi) és önkormányzati lakások esetében az állam előtt a bérlő élhet elővásárlási jogával. Az állam és a helyi önkormányzat nem szerezhet olyan szervezetben, gazdasági társaságban tulajdont, amelyben valamely tag nem átlátható. Az indoklás szerint ez a szabályozás "kiszűri az off-shore szervezeteket". Ez alól kivételt csak az öröklés és a követelés rendezése jelent. Vagyonkezelői szerződést is csak "átlátható szervezettel" lehet kötni. Fel kell tárni a tulajdonosi szerkezetet A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződéseknél a nemzeti vagyont használónak 2012. december 31-ig fel kell tárnia tulajdonosi szerkezetét. Az elmulasztás jogkövetkezményét külön törvény állapítja meg. Ha az állam vagy önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik részesedéssel, amely nem felel meg ennek a törvényi passzusnak, ott a társasági szerződést 2012. december 31-ig felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a törvénynek megfelelő átalakítást.
2011. december 27. Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak december 31-től; a jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek. A december 23-án elfogadott jogszabály teremti meg az alapját annak, hogy az önkormányzatok eddigi közfeladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg.
A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el. A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit. Hosszú a lista A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
A készülő törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg. A nemzeti vagyon körén belül négy kategóriát hoztak létre a törvényalkotók az Alaptörvény elveinek alkalmazásával. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát is. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvénytervezetben "a második védelmi vonalat képezi". Ez megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg. A hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk, lehet például vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet.
A probléma az igazolt jövedelemmel és a munkaviszony hosszával van Hiszen mi is kell a hitelfelvételhez? Akár ingatlanfedezetű vagy jövedelemfedezetű hitelről van szó, a bank mindig elvárja, hogy legyen legalább 3 hónapos munkaviszonyunk és egy bank által meghatározott minimumot elérő jövedelmünk Igen ám, de a három hónapos munkaviszony az alkalmazottakra vonatkozik. Azoktól, akik katásként kérnek hitelt, a bankok legjobb esetben is legalább egy teljes évnyi működést várnak el. Központi Statisztikai Hivatal. Akik tehát februárban váltak katás vállalkozóvá, legközelebb 2020-ban tudnak hitelt felvenni. Miért van ez? A bank számára egy vállalkozó sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az, aki rendszeresen, stabil forrásból kapja a jövedelmét, hiszen előbbinél nem garantálja semmi a folyamatos bevételt - ismerteti a helyzetet a Bank360. A banki gyakorlat viszont nagyon eltérő: van olyan pénzintézet, amelyik két naptári évet, egy másik pedig 12 hónap folyamatos működést vár el. Még kényesebb a második pont, a katás jövedelem, amely hatalmas akadálya lehet annak, hogy a szükséges hitelösszeget vegyük fel.
2016. január 28. 16:33 | Zsíros András Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV): 2015 végén 3624 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, valamint 2899 szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal folyamatosan, 180 napon keresztül az adóhatóságnak – derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból. Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem ismertetik. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 36, 24 milliárd forinttal, a cégek a 100 milliós küszöbbel 289, 9 milliárd forinttal tartoztak 2015 végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 326, 14 milliárd forintra rúgott. A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben százmilliós követelése van az adóhatóságnak.
Rónay Péter Magyarország a személyi kölcsön Mekkája az elmúlt évek statisztikái szerint. Sokan viszont a kedvező adózási feltételek miatt választják a KATA vállalkozást, ami némileg megnehezítheti a személyi kölcsön igénylését. Egy szabadon felhasználható személyi kölcsön a legjobb választás ha kiegészítésre van szükség. Legyen szó orvosi kezelésről, tanulmányok finanszírozásáról, autóvásárlásról, lakásfelújításról, a személyi kölcsön sokféle probléma megoldására lehetőség. A KATA vállalkozás nem zárja ki a személyi kölcsön igénylését. Bár a személyi kölcsön a legkönnyebben igénybe vehető hitelforma, a KATA vállalkozók számára az igénylés mégis bonyolultabb művelet. Így ha valaki KATA vállalkozóként szeretne személyi kölcsönt igényelni, alaposabban utána kell járnia a feltételeknek. Mivel személyi hitel után folyamodunk az alapkövetelmények itt is megtalálhatóak, szükség lesz a következő iratokra: fényképes igazolvány lakcímkártya jövedelemigazolás bankszámlakivonat Régebben a KATA vállalkozóknak nagyon nehéz volt gyorskölcsönt igényelni, szinte szóba sem álltak velük a hitelintézetek.