Orbán Viktor: Úgy szeretnénk már egy választást, ami nem létkérdés "Így állnak a dolgaink télvíz idején, ötven nappal a választás előtt", és "úgy szeretnénk egy választást már, ami nem létkérdés", mondta Orbán, aki szerint ez most sajnos nem lehetséges, mert Gyurcsány és Bajnai akar most visszatérni. Semmi értelme eltakarni a különbségeket. A vita a nyugati világon belül elkerülhetetlen. Az Európai Uniónak viszont csak akkor van jövője, ha együtt tudunk maradni. A magunk részéről egyben akarjuk tartani uniót, ezért többször is tettünk toleranciaajánlatot Berlinnek és Brüsszelnek – fogalmazott Orbán. "Nincs más megoldás, csak a tolerancia. " "Nem az együttérzésükre vágyom, de harminc éve dolgozom velük együtt" – mondta Orbán a az Európai Unióról a közönségének, a fő különbség pedig kettőnk közt az, hogy ők nem éltek kommunizmusban. Az unióval pedig "jogállami dzsihádot" folytatunk. Két malomban őrlünk az Európai Unióval, mert mást gondolunk a globalizációról, a nemzetállamok jövőjéről és a családokról, sőt már a bináris családképről is másként gondolnak.
Két hozzátartozóját is elveszítette el egy férfi, aki úgy véli, édesanyja nem kapta meg a megfelelő védelmet, húgának pedig méltatlanok voltak halála körülményei. Habár a koronavírusban hunytak el szerettei, a férfi a Orbán Viktort és a kormányt okolja miatta – derül ki a Népszava keddi cikkéből. A nagykanizsai Ferincz Jenőnek édesanyja és testvére is elhunyt a koronavírus-járványban. Mint az a cikkből kiderül, húga a zalaegerszegi kórházban hunyt el, de Ferincz szerint nem engedték, hogy neki, hogy elbúcsúzzon szeretteitől, továbbá felszámolták elhunyt szerette után az öltöztetési díjat is, holott a koronavírusban elhunytakat csak nejlonzsákba teszik. "Édesanyám a kanizsai kórházban halt bele a koronavírusba, ott, ha csak egy üvegablakon át is, de megengedték, hogy egy utolsó pillantást vethessek rá, elbúcsúzhassak tőle" – magyarázta a férfi, aki kiemelte: "Zalaegerszegen ugyanakkor erre nem volt lehetőség, miután értesítettek róla, hogy meghalt a húgom, bementem a kórházba, de addigra átszállították a patológiára, ahol viszont nem engedték, hogy elköszönhessek tőle.
Tudtuk, hogy így van, ismertük a számokat, beszéltünk a helyzetről sokat, és mégis, most, hogy egy ifjú pedagógus testközelből írta meg a bajt, szinte hihetetlennek tűnik a történet. Ami meg közben átlagos, és hétköznapi a nem hátra menő, nagyon erős, és nagyon európai Magyarországon. Pályakezdő tanár Orbán Viktornak írt levele a hét leghangosabb közéleti "slágere". Sokakhoz eljutott, de persze, mint az efféle valóságrobbantó írások, nem elegekhez. A lakhatási részt idézném belőle, mert ahhoz van egy friss hírem, és a kettő együtt, szóval, na, mindjárt. Tehát: "Tisztelt Miniszterelnök Úr! Úgy tudom, az Ön édesanyja valamikor tanár volt. Ezért írom Önnek ezeket a sorokat, hátha legalább az édesanyja iránti tiszteletből elolvassa és elgondolkodik rajta. (…) A tavalyi év szava a pedagógushiány volt. Nehéz eldönteni, mennyiben tekinti stratégiai ágazatnak a közoktatást a kormányzat. 2021-ben egy mesterdiplomával rendelkező pályakezdő tanár bére nettó 145 ezer Ft, amihez még 15 ezres pótlék társul, vagyis mindenestől 160 ezret visz haza az ember.
Azt mondta: ha elmegyünk és négy nemmel szavazunk, akkor a kérdést a népszavazással hosszú időre le is rendezzük. "Az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket hagyják békén! " – hangsúlyozta. Kijelentette azt is, hogy a népszavazás tétje, "megőrizzük-e a józan eszünket". Úgy folytatta: Magyarország egy szabad ország, a felnőttek eldöntik, hogy hogyan akarnak élni. "Nem is akarunk mi ebbe beleszólni. De a gyerekek, na az a vörös vonal" – fogalmazott. Szerinte azért kell most népszavazást tartani, hogy világossá váljon, "ezeknek a marhaságoknak", idegen divatoknak nem szabad bejutniuk az iskolákba. Hozzáfűzte: ha a gyerekeket az iskolában olyan hatások érik, amelyek a szülők dolgát megnehezítik, akkor az iskola olyasmit csinál, amire nem kapott felhatalmazást. "Mi elvárjuk a tanároktól, elvárjuk az iskolától, hogy ne neveljék át a gyerekeinket. Nem adtuk át a jogunkat soha senkinek, hogy más határozza meg helyettünk, mikor, hogyan kell a gyerekeinket szembesíteni az életnek ezekkel a nagyon nehéz kérdéseivel" – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a szülő dolga, ezt a jogot pedig meg kell védeni, különben elveszik.
Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A színház nem akart megválni tőle, így akkoriban egyedülálló módon konzuli útlevelet kapott, mellyel rendszeresen ingázni tudott Párizs és Budapest között. A francia főváros befogadta az ottani kultúrához stílusában és finomságában is igen vonzódó művészt, aki kurzusokat indított, rendezett, a '80-as évek közepéig tanítványokat vállalt és generációkat nevelt a bábozás szeretetére. Életművét Sztravinszkij Tűzmadarának színpadra állításával tetőzte be. Az 1964-es Cicavízió kulisszái mögött a Kiss István – Havas Gertrúd házaspár kelti életre Manócskát és Mazsolát. Szabó Magda: Tündér Lala (Móra Könyvkiadó, 2018) - antikvarium.hu. MTI Fotó: Keleti Éva Imádta az átváltozás csodáját és a bábtervezésben rejlő háromfázisú emberábrázolást, ahogyan a kétdimenziós terv karakterének kialakítása után anyagot ölt a szereplő figura, amit a színész tölt meg lélekkel és személyiséggel. Szívesen kísérletezett az anyagokkal, mindig megtartva egy előadáson belül a stílus egységét, és már a tervezésnél és anyagválasztásnál figyelembe véve a karakter majdani mozgását. Nagyon izgatták a zenés művek bábos megoldásai, és az ezredfordulót követően sem szűnt meg kapcsolata a Budapest Bábszínház társulatával, tanácsaival segítséget, inspirációt nyújtott számukra hazalátogatásai alkalmával.
MTI Fotó: Keleti Éva Imádta az átváltozás csodáját és a bábtervezésben rejlő háromfázisú emberábrázolást, ahogyan a kétdimenziós terv karakterének kialakítása után anyagot ölt a szereplő figura, amit a színész tölt meg lélekkel és személyiséggel. Szívesen kísérletezett az anyagokkal, mindig megtartva egy előadáson belül a stílus egységét, és már a tervezésnél és anyagválasztásnál figyelembe véve a karakter majdani mozgását. Nagyon izgatták a zenés művek bábos megoldásai, és az ezredfordulót követően sem szűnt meg kapcsolata a Budapest Bábszínház társulatával, tanácsaival segítséget, inspirációt nyújtott számukra hazalátogatásai alkalmával. Jelenet A pagodák hercege című Britten báboperából, 1970. MTI Fotó: Keleti Éva 90 éves kora felett is fürgén használta a számítógépet, számtalan új kézműves technikát fejlesztett tökélyre, és több könyv elkészítésére is felkérést kapott francia kiadóktól. Itthon A bábtervező mesél című önéletrajzi kötete Somorjai Olga méltó és értő szerkesztésében, a Móra Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár (melynek Színháztörténeti Tára őrzi páratlan terveit) együttműködésében látott napvilágot a tervező közel négyszáz báb- és díszlettervével.