chevron_right A fémhulladék eladása - mit mond a törvény? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Surányi Imréné 2012. 05. 30., 15:24 Frissítve: 2012. Magánszemély fémhulladék leagas delaney. 30., 15:37 A lomizók, guberálók forrásadót fizetnek a fémhulladékért kapott bevételből. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 58. § (10) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgyak átruházására vonatkozó adószabályozástól eltérő, külön rendelkezések érvényesek a fémhulladék magánszemélytől (nem egyéni vállalkozótól) történő kifizetői felvásárlására. Ebben az esetben a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni és ebből az adóalapból a felvásárlónak kötelezően le kell vonnia és be kell fizetnie a 16 százalék (a bevételre vetítve 4 százalék) adót, míg a fémhulladékot értékesítő magánszemélynek semmilyen további (bejelentési, bevallási) adókötelezettsége nincs.
Ismertető a FAJ kódról, és a teendőkről. 2013 novemberében fogadták el az új Fémtörvényt (CXL. Tv. ), mely jelentősen átalakította a fémkereskedelmi szabályozást. A törvény 2014 márciusában lépett hatályba, melynek speciális rendelkezései a magánszemélyekre is vonatkoznak. Mi az a FAJ kód? A "FAJ" a következő megnevezés rövidítése: felismerésre alkalmas jellemző. A kódok és különböző besorolások létrehozására a fémlopások elkerülése miatt volt szükség. Segítségével nyomon követhetők ezek az anyagok már a leadó személyétől kezdve, tehát nem csak a fémkereskedelmi telepek jelentéseikor kerülnek be a rendszerbe. Jellemzően olyan fémekről van szó, melyek a piacon magasabb értéket és árat képviselnek, így érthető a bejelentési kötelezettség oka. Maganszemely fémhulladék leads . Mik az engedélyköteles, érzékeny FAJ kódú anyagok? A 443/2013. Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján az alább felsorolt anyagok számítanak érzékeny FAJ kódúnak. Mellettük zárójelben a kódjuk található. Csatornafedél, csatornarács, vízelvezető csatorna elemek fémhulladéka (2. )
Ipari elektronikai berendezés, villanyoszlop fémhulladéka, trafóházak, elektromos betápláló transzformátor, elosztó szekrények (7. ) Emléktábla fémhulladék (8. ) Építőipar segédeszközeinek fémhulladéka, pl. állványrendszer, zsalurendszer (10. ) Ipari és mezőgazdasági vízépítési berendezések és alkatrészek, zsilipek, árvízvédelmi berendezések és alkatrészei fémhulladéka (14. ) Ipari eredetű kábelhulladék, ólomkábelről lebontott ólomköpeny fémhulladék, légkábeltartó acélsodrony fémhulladék, nagyfeszültségű kábel fémhulladék háztartási és irodai gépekből származó kábelhulladékok kivételével (17. ) Közlekedési műtárgy fémhulladéka, pl. Fémhulladék - Adózóna.hu. híd, hídkorlát, felüljáró. (18. ) Vasúti alkatrészek, pl. sín, síncsavar, kapcsolószerek, váltó; vasúti berendezések fémhulladéka, azok alkatrészeinek fémhulladéka (20. ) Szobor/műtárgy (öntött vagy szerelt) fémhulladéka, kegyeleti dísztárgy fémhulladéka (21. ) Tűzcsapok, tűzcsapszerelvények (22. ) Telekommunikációs szolgáltatók eszközeinek, berendezéseinek fémhulladéka, pl.
A jelentős hétközbeni tőzsdei ármozgások miatt, 4-5t homogén tétel felett egyedi árak kaphatóak.
antennák, távközlési berendezések, távközlési aknafedél (23. ) Közlekedési tábla (28. ) Mi a teendő, ha érzékeny FAJ kódú fémhulladékot kívánnak leadni? A leadás előtt, akár magánszemélyként vagy akár cégként történik, a szándékot kötelező jelenteni a helyileg illetékes fémkereskedelmi hatóságnál. Cégek esetében csak ügyfélkapun keresztül van erre lehetőség, a NAV F04 számú bejelentőlapon. A hatóság írásos visszaigazolást állít ki, melyben engedélyezik a lejelentett fémhulladékok értékesítését. Ezen engedély nélkül a fémkereskedelmi telepeknek egyenesen tilos felvásárolni az adott fémhulladékot. Környezetkímélő megoldás a használt akkumulátor leadás – Szegedi divat iskola. Külön kiemelnénk, hogy ha építési vagy bontási tevékenységből származik az érzékeny FAJ kódú fémhulladék, ebben az esetben is szükséges igazolást kérni az illetékes hatóságtól. Ugyanakkor az eljárás alól mentesülnek a következő anyagok: a gazdálkodó szervezeteknél gyártási hulladékként keletkező, és az általuk értékesített anyagok; a fémkereskedők által értékesített anyagok; a közszolgáltató gazdálkodó szervezeteknél keletkező és a NAV felé benyújtott szerződés alapján értékesített anyagok.
Tordától mindössze 13 km-re találhatók Románia legszebb szorosai – köztük a Tordai-hasadék, amely természetvédelmi terület. A Tordai-hasadék 150 millió év alatt alakult ki a Hesdát-patak munkája nyomán, amely az Aranyos folyó egyik kis mellékfolyója, a Torockói-hegység jurakori mészkővonulatában. A legendát a valósággal ötvöző történetével a Tordai-hasadék lélegzetelállító látványt nyújt. Területe 170 hektár, kis híján két kilométer hosszú, a szintkülönbség pedig csaknem 350 méter. A 200 méter magas sziklafalak, a titokzatos barlangok, a ritka növényzet és az izgalmas túraútvonalak lenyűgöző helyszínné teszik a Tordai-hasadékot. Az erdővel borított dombokon keresztül kígyózó út végén feltárul az elképesztő szépségű sziklás táj. Ebben a komplex rezervátumban több mint 60 barlangot találunk: ilyen például a Magyar barlang, a Molnárok barlangja, a Binder-barlang, a Nagy Erőd- és a Kis Erőd-barlangok, a Modoloaie-barlang, a Rejtett barlang. Különleges hely az Éles toronynak nevezett kőszékesegyház és a Hili barlangja, ahol egy lenyűgöző via ferrata út vezet a Vár sarokhoz, a Sárga torony és a Bors-torony mellett.
Mint Orbán Balázs a szájhagyományra hivatkozva írja, e búcsúk olyan híresek voltak, hogy még a Királyhágón túlról is felkeresték azokat. Ma már kideríthetetlen, hogy e búcsújárások ösztönözték-e a környékbeli Szent László-mondák kialakulását, vagy a hasadék eredetmagyarázatát már a kora középkor századaiban – úgy is, mint Erdély védőszentjét – összekapcsolták Szent László király személyével. E mondatípus, amelynek előképe a Bibliában lelhető fel (Mózes imájára a menekülő zsidók előtt kettéválik a Vörös-tenger), a magyar folklórban szinte kivétel nélkül Szent László személyéhez kapcsolódik (a felvidéki Szádelői-hasadék kapcsán is ő a monda hőse). A Tordai-hasadék keletkezésének története a különböző populáris híradások és irodalmi feldolgozások által a Kárpát-medence egész területén ismertté vált, a 19. század második felétől az elemi iskolás tankönyvekben is szerepel. A monda szüzséje a következő: egy alkalommal Szent László elszakadt a seregétől, és amint e tájon lovagolt, kunok népes serege vette üldözőbe.
Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül. Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.