Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Pomáz, Holdvilág árok A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 11257 Szakfeladat befejezése 1941. december 31. 1963. december 31. 2001. december 31. 2002. december 31. 2003. szeptember 9. 2004. július 16. 2005. május 9. 2005. július 2005. október 13. 2006. június 23. 2007. szeptember 3. 2008. szeptember 5. 2010. december 31. 2011. június 24. 2012. december 31. 2014. szeptember 30. Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma 1986. 2001. 2004. 2005. 2007. 2009. november 9. 2010. szeptember 17. 2012. április 25. 2012. szeptember 15. Holdvilág-árok: túra a Visegrádi-hegység legendás szurdokában | Traveladdict. 2013. február 8. 2013. március 25. Dokumentáció készítője Újlaki Pongrácz Zsuzsanna - régész, Torma István - régész, Dinnyés István - régész, Kővári Klára - régész, Lovag Zsuzsa - régész, Tettamanti Sarolta - régész, Topál Judit - régész, Repiszky Tamás - régész, Klinger László - régész, Jankovich Bésán Dénes - régész, Nagy Levente - régész, Varga Gábor - régész További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Revízió védett régészeti területről, Pomáz Holdvilág-árok 2203-08-7/F/2001.
Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták. A Holdvilág-árok három ággal indul (ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat is: a Karolina-árkot) Pomáz közigazgatási területén. Keleti ága a Nagy Csikóvár és a Pörgelóci-hegy közé mélyül, középső ága a Pörgelóci-hegy és a Lom-hegy között van, amely ágak a Weislich-barlangtól 150 méterrel északkeletre egyesülnek (346 m-es szinten), majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig, ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. Holdvilág-árok - Pomáz. A Karolina-árok a Klanác-hegy felől tart a főárokba. A Domini-forrástól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet Kiskovácsi településig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba. Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek.
Új!! : Holdvilág-árok és Tólak · Többet látni » Vízesés-alatti-barlang A Vízesés-alatti-barlang egy mesterséges üreg, amit barlangnak neveznek. Új!! : Holdvilág-árok és Vízesés-alatti-barlang · Többet látni » Vízesési-üreg A Vízesési-üreg egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Új!! Pomáz holdvilág arik hesseldahl. : Holdvilág-árok és Vízesési-üreg · Többet látni » Weislich-barlang A Weislich-barlang egy mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Új!! : Holdvilág-árok és Weislich-barlang · Többet látni » Y-ágú-barlang Az Y-ágú-barlang egy mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Új!! : Holdvilág-árok és Y-ágú-barlang · Többet látni » Átirányítja itt: Holdvilágárok.
Új!! : Holdvilág-árok és Kecske-lyuk (Pomáz) · Többet látni » Kis-Kevély A Kis-Kevély 488 méter magas sasbérc a Pilis hegységben, a vele közös hegytömböt alkotó Nagy-Kevélytől északnyugatra. Új!! : Holdvilág-árok és Kis-Kevély · Többet látni » Lajos-forrás A Lajos-forrás A Lajos-forrás egy bővízű forrás, amely a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén, a Lajosforrás külterületi településrészen, az 587 méter magas Bölcső-hegy tömbjében fakad. Új!! : Holdvilág-árok és Lajos-forrás · Többet látni » Lom-hegy A Lom-hegy egy 589 méter magas hegy Pest megye területén, a Visegrádi-hegységben, Pomáz külterületén, a Bölcső-hegy közelében, annak csúcsától mintegy egy kilométerre nyugatra. Új!! : Holdvilág-árok és Lom-hegy · Többet látni » Macska-lyuk (Szentendre) A Macska-lyuk egy andezittufában lévő, mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Szentendre szélén található. Pomáz holdvilág ark.intel. Új!! : Holdvilág-árok és Macska-lyuk (Szentendre) · Többet látni » Nagy-Csikóvár A Nagy-Csikóvár a Visegrádi-hegység egyik magaslata a Pest megyei Pomáz és Szentendre határvidékén.
A Holdvilág-árok régóta népszerű túra és- kirándulóhelynek számít a természetjárók és családosok körében egyaránt. A Pomáz és Esztergom között található szurdok könnyen megközelíthető, pár óra alatt körtúra formájában is bejárható, ráadásul rengeteg felfedezésre váró szépséget rejt magában. És itt nemcsak a természeti kincsekre gondolok, hanem azokra a misztikus dolgokra is, amelyek a helyet övezik. Egy téli nap elindultam, hogy felfedezzem és végigjárjam a Visegrádi-hegység kanyonszerű szurdokát. Bár a rejtélyekre megoldást nem találtam, de élmény és látnivaló tekintetében a Holdvilág-árok nem okozott csalódást. Pomáz holdvilág árok. A Holdvilág-árok legendái A Holdvilág-árok régóta izgatja a kutatók fantáziáját. Középső mély, szakadékos részein ugyanis több helyen emberi kéz alkotta tárnát találtak a puha andezittufában. A természet romboló munkája ugyan már sok alkotást elpusztított a mély kőmederben, sokáig úgy tűnt, hogy ősi fémbányászattal kapcsolatos tevékenységek nyomai lehetnek. Ám kiderült, hogy a 16-20 méteres üregek kultikus temetkezési helyek voltak, amelyekből egy Mithrász-kultuszhoz köthető sziklafal mellett faragott kelyhek, lócsontok, és fejedelmi rangra utaló férfi csontváza is előkerült.
izzófelhők) zúdultak le, amelyek az egykori legmélyebb terepalakulatok, azaz a völgyek, vízmosások vonalát követték. A blokk- és hamuárüledékekkel kitöltött völgyekben megállapodott és kőzetté vált vulkáni törmelékes összletet később az erózió merész sziklatornyokként preparálta ki (pl. Vadálló-kövek, Thirring – és Zsivány-sziklák, pomázi Kő-hegy). Ezeknek a sekélytengerbe zúduló törmelékáraknak az anyagát tanulmányozhatjuk a Holdvilág-árok végénél, ahol a völgy bevágódása éppen tart (a csapadékos időben itt egy vízesés alakul ki). A kőzetfalba vájva egy kora középkori táró sötéten ásító szájára is figyelmesek lehetünk, amelyet a legenda szerint arany után kutatva hajtottak ki. Valószínűbb azonban, hogy gránát-bányászat miatt nyithatták annak idején, hisz például a vöröses színű almandint féldrágakőként díszítésre használták. A függőleges sziklafalat tanulmányozva érdekes kis csatornácskákat vehetünk észre, amelyekben nagyobb méretű vulkáni szemcsék "ülnek". Ezeken az ún. gázkiszökési csatornákon keresztül távoztak a forró vulkáni összletből a tömörödés hatására a gázok, kifújva magukkal az apróbb szemcséket, otthagyva a nagyobbakat.
A 3-5. szolgalmak azonban ma már személy javára is szolgálhatnak. Szolgalmat épp oly módon lehet szerezni, mint más dologi jogokat, tehát jelesül: szerződéssel, végrendeletből, elbirtoklás útján, osztályos perben (judicium divisorium) hozott birói itélettel. Számos szorgalmat egyenesen a törvény állapít meg; igy p. a kisajátítási törvény (1881. XLI. t. -c. ); a vizjogi törvény (1885. XXIII. ); a halászati törvény (1888. XIX. ); az erdőtörvény (1879. XXXI. ); a mezőgazdaságról s mezőrendőrségről szóló törvény (1894. XII. Ingatlanokra vonatkozó Sz. -jogoknak jogügyletek útján megszerzéséhez a Sz. -nak telekkönyvi bejegyzése szükséges. A szolgalmi jog érvényesíthető sommás visszahelyezéssel, ahol annak feltételei fennforognak; különben a Sz. -jog elismerésére irányuló keresettel, az u. confessoria actióval, míg a tulajdonosnak keresetét, amellyel telkének Sz. -mentességét akarja érvényesíteni, negatoria actiónak nevezik. A szolgalmi jog épp ugy szünik is meg, mint a mai dologi jogok, igy p. lemondás, az uralgó vagy a szolgáló telek megsemmisülése, a Sz.
A telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének módja ehhez a követelményhez igazodik. Azt az ingatlant, amelynek a javára a szolgalom szól "uralkodó", a szolgalommal terhelt ingatlant pedig "szolgáló" teleknek nevezik. A telki szolgalom csak önálló ingatlan javára vagy terhére jöhet létre, az önálló ingatlanon belül, annak egyes részei vonatkozásában nem. Tulajdonostársak egymás között telki szolgalmat akkor sem alapíthatnak, ha az ingatlant természetben megosztva birtokolják, a használat kérdését a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint kell rendezniük. Az "uralkodó" telek javára fennálló szolgalom több telket is terhelhet (például a szolgalmi út több telken halad keresztül). A szolgalom az ingatlanokat kölcsönösen is terhelheti (például az út céljára használt területet két szomszédos ingatlan tulajdonosa a határvonal mellett fele-fele arányban adja közös használatba, ilyenkor a két ingatlan tulajdonosa a szolgalom tekintetében egyszerre lesz jogosult és kötelezett).
7. Az uralkodó telek megosztása esetén a telki szolgalmat az uralkodó telekből kialakított valamennyi új ingatlan birtokosa gyakorolhatja, feltéve, hogy a szolgalmi jog gyakorlása a jog kötelezettje számára nem válik terhesebbé [2013. 9. Megszűnése A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák (1959. 170. 5:163. A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges. A telki szolgalom megszűnik, ha akár annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (a továbbiakban: uralkodó telek), akár annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyet a telki szolgalmi jog terhel (a továbbiakban: szolgáló telek) megszerzi a másik ingatlan tulajdonjogát, és az ingatlanokat az ingatlan-nyilvántartásban összevonják [2013.