A fény sebességét már ismerték, amikor Maxwell (1831-1879) skót fizikus az egyenleteiből levezette az elektromágneses hullámok terjedési sebességét vákuumban: 300 000 kilométer másodpercenként. Ekkor vált bizonyossá, hogy a fény elektromágneses hullám. Einstein (1879-1955) egyik tanulmányában 1905-ben a fényt nagyon sok pici energiaadag áramaként írta le. Akkor mi is a fény? A választ az 1920-as években kibontakozó kvantumfizika adta meg. A fény terjedési sebessége Arisztotelész szerint a fény terjedéséhez nincs szükség időre. Galilei állította először, hogy a fény terjedési sebessége véges, de megmérni nem tudta. Römer dán csillagász mérte meg először a Jupiter Io nevű holdja fogyatkozásának vizsgálatával. Földi körülmények között Fizeau, Foucault és Michelson végzett egyre sikeresebb méréseket. Összefüggés a fény frekvenciája (f) és hullámhossza (λ) között: c = f · λ A fény sebessége (c) vákuumban: Fényforrások, árnyékjelenségek Azt a testet, melyről a szemünkbe a fény érkezik, fényforrásnak nevezzük.
Az önállóan világító testek elsődleges fényforrás ok (Nap, gyertya, LED, izzólámpa, lézer, világító rovarok, stb. ) Másodlagos fényforrás oknak hívjuk azokat a testeket, melyek a rájuk eső fényt visszaverik, például a Hold, a bolygók, tükrök, különféle tárgyaink. A fényforrás lehet pontszerű vagy kiterjedt, attól függően, hogy a vizsgálódásunk mit enged meg. A megvilágított test mögött árnyékjelenség figyelhető meg. Ennek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedése. Kiterjedt fényforrás esetén beszélhetünk még félárnyék ról, mely a teljesen sötét és a teljesen világos rész között helyezkedik el. Legismertebb árnyékjelenség a Hold- és Napfogyatkozás. Fénysugár A fényforrásból kiindulva, valamely nyíláson áthaladva a fény egy kúpfelülettel határolt térrészben halad, amit fénynyaláb nak hívunk. Ha a fényforrást távolítjuk a nyílástól, akkor a fénynyalábot határoló egyenesek párhuzamossá válnak és az így kialakuló lehető legkisebb keresztmetszetű fénynyalábot hívjuk fénysugár nak. Feladatok: A kék fény hullámhossza 430 nanométer.
A fény kettős természete terjedési sebessége, a színkép - YouTube
Kísérlet: A homorú tükör képalkotása Szükséges eszközök: Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy- és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet! (A tesztben felhasznált forrás: 2020. 04. 20. )
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845865828236885 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
A Florence Pugh által alakított, nyers modorú Jelena kiváló karakter, jó a kettejük dinamikája, és nemcsak azokban a pillanatokban, amikor "kóstolgatják" egymást, de akkor is, amikor közösen boncolgatják a traumáikat egy üveg sör mellett az etyeki Fecó Büfé udvarán. Az, hogy működnek ezek az intimebb hangulatú jelenetek, nagyrészt az ausztrál forgatókönyvíró Cate Shortland érdeme, aki ezzel a produkcióval veszítette el a Marvel-szüzességét. Valószínűleg az ő behatásának is köszönhető, hogy sokkal több a lassabb tempójú, beszélgetős, melodrámázós epizód, mint bármelyik korábbi Marvel-filmben. Ez mindenképp merész húzás… lenne, ha a történet előrehaladtával nem szaporodnának meg a megalomán akciójelenetek, amikben már semmi unikális nincs. A Fekete Özvegy az egyenetlen tempójával és az epizodikus felépítésével valójában pont olyan, mint a Disney Pluszon futó új Marvel-sorozatok, de legfőképpen A Sólyom és a Tél Katonája. Kapunk itt is a szuperhősátlagnál egy kicsit jobban kidolgozott fő karaktereket, akik kénytelenek együttműködni, de maga a történet Ray Winstone karikatúraszerű főgonoszával együtt messze elmarad a Bosszúállók- vagy az Amerika Kapitány-filmek volumenétől.
Scarlett Johansson még egyszer utoljára magára húzta a Fekete Özvegy latexszerkóját, és letarolta fél Budapestet. Akciófilmként működik is a produkció, de ennél azért többre számítottunk. Nyugodtan ki lehet jelenteni: a Fekete Özvegy különleges, páratlan film. Igaz, nem feltétlenül a minősége, hanem a puszta létezése miatt. Mint köztudott, a nagy filmstúdiók nem jótékonysági intézmények, azt forgatják le, amiben pénzt látnak. Amikor először felmerült az ötlet, hogy a Marvel-moziuniverzum oszlopos mellékszereplője, a Scarlett Johansson által alakított Fekete Özvegy akár önálló mozifilmet is kaphatna, a Disney fejesei nem tűntek túl lelkesnek. Valószínűleg nem voltak elégedettek azzal a számmal, amit a vonatkozó Excel-táblázat "várható bevételek" rubrikájában láttak, ezért a bemutatólistában a még forgatókönyv formájában sem létező filmterv egyre hátrébb és hátrébb csúszott. Közben a minden más tekintetben a Marvel mögött kullogó DC-Warner surranópályán előzött, és megcsinálták ők az első önálló női szuperhősfilmet, a Wonder Womant – ami ráadásul nemcsak anyagi, de kritikai sikert is hozott.
S mint ilyen – számomra – súlytalan karakter, az eredetfilmje, vagy ha úgy jobban tetszik: a saját filmje sem az a Marvel moz, amit körömrágva és kéztördelve vártam. Persze-persze a sok elejtett félmondat miatt ki ne lenne kíváncsi rá, hogy akkor most egész pontosan mi is történt Budapesten… de nagyjából ennyi. Elvárások és várakozások nélküli mozi volt ez nekem, és az, hogy nem kellett teljesítenie, még akár jól is elsülhetett volna. Az első negyedóra után pedig le mertem volna fogadni, hogy így is lesz. Mert a Marvel mozik legjobb nyitánya volt ez kérem, vitának is sok helye nincs. Az arcom mosolyra fakadt: itt bizony egy óriási pozitív csalódás van készülőben. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. Ezt követően ugyanis eleinte egy lassú hanyatlás indult el, ami aztán az első háromnegyed órát követően zuhanórepülésbe csapott át. A Fekete Özvegy ugyanis képes volt arra, amire talán egyedül a Marvel Kapitány volt a stúdió berkein belül: semmilyen aspektusában nem állja meg a helyét. Látszik, hogy valahol ezt – amolyan Wolverine-es – lezáró drámának szánták, amihez Natasha múltja nyilván remek táptalaj lehetett volna, ám a forgatókönyvírók ezúttal önkéntesek lehettek, mert amit összeraktak az egész egyszerűen arcpirítóan csapnivaló.
Már utaltak rá, hogy ő veheti majd át Johansson szerepét a Marvel Moziverzum jövőjében, a mozifilm pedig erre most ráerősített, hogy a folytatásban sem maradunk Özvegy nélkül. Bár a filmet Natashának szánták, de sziporkázó Pugh ellopja a showt mindenkitől. Yelena sokkal cserfesebb, mint nővére, pimaszul odamondja a magáét, és még a humora is a helyén van. A film helyretette, hogy ki lesz Natasha utódja, aki nemcsak betölteni kívánja majd ezt a megüresedett helyet a történetben, de komolyabb szerepet is kap a jövőben. Pugh legközelebb, a Sólyomszem című Disney+ sorozatban tér vissza, s erre már most kaptunk alapozást. A prímet Johansson és Pugh karakterei viszik, és Rachel Weisz és David Harbour karakterei szó szerint csak mellékszerepet kaptak, de amikor képernyőn vannak, az pazar. Szerencsére a Vörös Őrében nem Amerika Kapitány orosz mását kapjuk. Ő az a figura, aki lazán a másik szemébe mondja, amit gondol, s erejét fitogtatva nem keresi a bajt, mert magától jön. Weisz, aki Melinát alakítja, ő a családot összetartó, komoly és briliáns elméjű anya szerepét hozza.