Arany a kéziratot 1848. április 1-jén felküldte Petőfinek Pestre, ám azt a forradalmi események miatt már nem volt mód kinyomatni. Októberben Petőfi bevonult zászlóaljához és a nála lévő kéziratot Debrecenben hagyta, melyet Arany november végén át is vett. A szabadságharc idején, majd a vereséget követő csüggedés és elnyomás első éveiben kiadására nem is gondolhatott. "Az a derült nagyobb munka, melyben 1848 előtt hős-idylli képeket kezdtem rajzolni, elvesztette rám varázsát" – írta Elegyes darabjai nak előszavában. 08. Hetedik ének - Arany János: Toldi - Budapest XIV. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola 6. b osztály. [2] 1854 tavaszán mégis elhatározta magát, a kiadásra szerződést kötött Heckenast Gusztávval, és a mű október elején végre megjelent. Eötvös József rögtön a megjelenés után Aranynak küldött levelében így írt: "Ha valaha művet láttam, mely minden követeléseimnek megfelelt: Toldi Estéje az…" [3] Történet [ szerkesztés] Első ének [ szerkesztés] Az öreg Toldi elfeledve, tétlenül él otthon Nagyfaluban. Három éve nem fordult meg Budán, mert az új erkölcsöket lenéző, nyers szókimondásáért a király kitiltotta az udvarból.
OFI, Budapest, 2016. (88-93. oldal) Illusztráció: Hiányzik. Ellenőrizve: 2017. január 13.
Ötödik ének [ szerkesztés] Toldi díszes ruhájában a királyi udvarba indul. Ott az udvaroncok zajosan mulatnak, tréfálkoznak. Egyikük hárfakísérettel elénekli Szent László csodás történetét, amint fölkel a sírboltból és megsegíti Laczfi Endrét és maroknyi seregét a tatárok elleni moldovai hadjáratban. A másik apród arról énekel, miképp járta meg Toldi Miklós hajdanában a furfangos özveggyel. Nagy kacagás támad, megismétlik és tanulgatják a gúnyos dalt, amikor belép az ősz Toldi. Toldi estéje – Wikipédia. Hirtelen elhallgatnak, de aztán újra gúnyos célzásokat tesznek, majd énekelni kezdik a gúnydalt. Toldi haragra lobban, hatalmas csapásától három apród szörnyethal. Dühösen a királyhoz megy, kemény szavakkal illeti és elrohan. Miután a felséges úr megtudja, mi történt, fájó szívvel parancsot ad Toldi elfogására. (20 versszak, benne egy 17 és egy 7 versszak hosszúságú, egy-egy udvaronc által előadott ének. ) Hatodik ének [ szerkesztés] Otthon Bence enni adott a lovaknak és most tisztogatja ura rozsdás szerszámait.
György azonban közli a királlyal, hogy Miklós a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény előtt halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát a királynak, hogy rendelkezzék vele (persze arra számít, hogy a király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a csehvel és győztesen kerül ki. Kilencedik ének Miklós eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy a vágóhídnál aludjon. Toldi 11 ének tartalom. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az özvegyasszonyt és elkérje tőle halott fiai fegyverzetét.