Bár az anyja és Conroy is azt tanácsolták neki, hogy várjon a trónra lépéssel 21 éves koráig, nem hallgatott rájuk, helyette elküldte Conroy-t az udvarból, anyjának tanácsaira pedig többé nem tartott igényt. Albert és a "leánykérés" 1839-ben vetődött fel először a gondolat, hogy Viktóriát ki kellene házasítani. Albert herceg személyében meg is találták a tökéletes férjet, ám Viktória kezdetben hallani sem akart a frigyről. Bár Albert herceggel anyai ágon unokatestvérek voltak, gyermekkorukban nemigen volt alkalmuk egymás társaságában lenni. Miután azonban annyi év után ismét találkoztak, és három napot együtt töltöttek, Viktória meggondolta magát és közölte Albert herceggel, hogy boldog lenne, ha feleségül venné, amibe Albert örömmel egyezett bele. A herceget nem igazán kötötte le a politika, inkább a művészetek és a tudomány fejlődését kísérte figyelemmel egész életében. Családalapítás és házasélet 1840 őszén, alig egy évvel házasságkötésük után megszületett első gyermekük, Viktória, majd 1841 őszén az ifjú Eduárd.
De hasonlóan megannyi kiválóan előkészített tervhez, az emberi természet ennek is az útjába állt. Albert, az értelmiségi volt a királyi család 19. századi modernizálásának felelőse, befolyása pedig jócskán a következő évszázadban is kitartott. Viktóriával való 1840-es összeházasodásának pillanatától 21 évvel későbbi, igen korai haláláig a brit monarchia védelmében és ápolásában látta saját rendeltetését egy olyan korban, amikor a politikai zűrzavar fenyegetett Nagy-Britanniában, az európai kontinensen pedig forradalmak söpörtek végig. Albert úgy hitte, a túléléshez és virágzáshoz a királyiakat tiszteletreméltó és szoros, szerető családként kell prezentálni. Ahogy Miranda Carter angol történész mondja: "Olyan, mintha Albert és Viktória középosztálybeli alattvalóik felé nyújtanák kezüket, és azt mondanák: 'nézzétek, olyanok vagyunk, mint ti, bízzatok bennünk! '" Természetesen a királyi család korántsem volt olyan, mint a középosztály. Az udvar zárt buborékában létezett, ahol a feszültség és az ellenségeskedés a felszín alatt gyülekezett, a gyermekeket pedig születésüktől fogva elkényeztették.
Filmes cikk értékelése:Szavazat: 0 Átlagolt érték: 0 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Sorozatunkban felelevenítjük minden idők legnevezetesebb, legkülönlegesebb, legnagyobb érdeklődést kiváltó esküvőinek történetét — a régmúlttól egészen napjainkig. A mostani részben egy angol királynő és az ő szokatlan, divatteremtő menyasszonyi ruhája játssza a főszerepet. Miután új cikksorozatunk első részében elkalauzoltuk olvasóinkat a későbbi amerikai elnök John Fitzgerald Kennedy és Jackie Kennedy házasságkötésére, majd a folytatásban átruccantunk Angliába az évszázad esküvőjének tartott királyi nász kedvéért, és elmeséltük Napóleon háromszor megtartott lagzijának esetét, most következzen Anglia valaha volt egyik legnagyobb hatású uralkodójának, Viktória királynőnek az esküvője, ami alaposan megváltoztatta az ilyesfajta ceremóniák szokásait, egészen a mai napig tartó módon. Viktória királynő nemcsak az angol, de a világtörténelem egyik leghíresebb uralkodója is, akiről egy komplett társadalom- és kultúrtörténeti időszakot, a nagyjából a 19. századot magába foglaló "viktoriánus kort" is elnevezték a különlegesen hosszú (64 éves) regnálása nyomán.
Míg mi magyarok a törökkel, majd a Habsburgokkal küzdöttünk, később pedig nagy keservek árán megpróbáltuk modernizálni országunkat, addig a talpraesett angolok meghódították a fél világot. Mindezt pedig olyan sikeresen tették, hogy Nagy-Britannia századokon át uralkodott a tengereken, és Londonba csak úgy özönlött a nagyvilág minden kincse. Mindez talán nem valósulhatott volna meg, ha 64 éven keresztül nem Viktória hordja fején az angol koronát. Nem véletlen, hogy egy egész korszakot neveztek el róla. Viktória 1819. május 24-én született a kenti herceg (III. György harmadik fia) és Viktória Mária Lujza szász-koburgi hercegnő házasságából. Nagybátyja, IV. Vilmos 1837-ben bekövetkezett halála után, alig 18 éves korában lépett a Brit Birodalom trónjára. Azonnal kategorikusan visszautasított mindenfajta beleszólást uralkodói teendőibe, és saját elképzelései szerint fogott a kormányzásba. A politikai cselszövések, udvari intrikák, és mindennapos ármánykodások azonban alaposan megkeserítették az életét.
A Kilenclyukú hortobágyi híd Egy valóságos jelkép. És mint, minden ilyenhez természetesen ehhez is tartozik legenda, de mielőtt ezzel megismerkednénk nézzük gyorsan a tényeket! Áll egy híd a Hortobágyon. Áll egy 167, 3 méter hosszú és kilenc boltívre támaszkodó kőhíd a Hortobágyon, ami nem mellesleg, hazánk leghosszabb kőhídja is egyben. Tehát áll Magyarország leghosszabb kőhidja, kilenc lyukkal a Hortobágyon, egy olyan folyó felett, aminek nincs is forrása, sőt néha-néha az is előfordul, hogy visszafelé folyik. Annyiszor leírtuk már, hogy Hortobágy, megszámoltad, hogy hány betűből áll? A hortobágyi Kilenclyukú híd legendája Mostanra bizonyára te is megszámoltad, hogy 9 írásjel a szó, Hortobágy. Vannak legendák, amik ennek tulajdonítják a kultikus 9 lyukat. De azért ennél természetesen egy izgalmasabb történet is kering az ikonikus híd körül, ami nevezetesen nem máshoz, mint a híres betyárhoz, Rózsa Sándorhoz köthető. Na persze, ki máshoz? A betyár éppen szokásához híven egy csárdában mulatta az időt, amikor is a zsandárok arra készültek, hogy nyakon csípik.
Csak kattints ide, és rendeld meg DVD-n! A Hortobágy legendája fórumok Vélemények Tamasska, 2013-03-26 16:58 5 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
(2008) 0 IMDb A film tartalma A Hortobágy legendája (2008) 80 perc hosszú, film, Károly Eperjes főszereplésével, Gáspár/András szerepében a filmet rendezte Mano Csillag, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A film három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez. Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette a film rendezőjét, két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik. ()
Értékelés: 71 szavazatból A film három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez. Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette a film rendezőjét, két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik. Stáblista: Szereplők Eszter - András felesége