Ezek az egzotikus objektumok még mindig rengeteg kérdést vetnek fel, melyek válaszokat érdemelnek és motiválják a jövőbeni kutatásokat. Nem csupán a belső szerkezetükre vonatkozó kérdések fontosak, hanem a gravitáció elméletének tesztelési lehetősége szélsőséges körülmények között, egy fekete lyuk közvetlen közelében "- mondta el David Haviland, a Nobel Fizikai Bizottságának elnöke. A díj összege ez esetben is 10 millió svéd korona (343 millió 086 ezer 419 forint) volt. Érdekességek a Nobel-díj történetéből » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Nobel díjakat átadó Svéd Királyi Tudományos Akadémia független szervezet, melyet 1739-ben alapítottak, általános célja a tudomány népszerűsítése és a társadalomra gyakorolt hatásának erősítése. Az Akadémia különös felelősséget vállal a természettudományokért és a matematikáért, de igyekszik elősegíteni a különféle tudományterületek közötti eszmecserét is. (Forrás: IFLS Kép: Johan Jarnestad / The Royal Swedish Academy of Sciences, NASA) Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
1901 és 2021 között a díjat összesen 188 személynek ítélték oda. A kémiai Nobel -díjat 2021 -ben Benjamin List és David McMillan kapta aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért. Csak hét nő kapta meg a díjat, köztük Marie Curie, lánya, Irène Joliot-Curie, Dorothy Crowfoot Hodgkin (1964), Ada Yonath (2009), Frances H. Arnold (2018), Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna (2020). Háttér Alfred Nobel utolsó végrendeletében kikötötte, hogy pénzéből nyeremények sorát hozzák létre azok számára, akik a fizika, a kémia, a béke, a fiziológia vagy az orvostudomány és az irodalom területén a "legnagyobb hasznot az emberiségnek" nyújtják. Index - Kultúr - Mostantól több pénz jár a Nobel-díjért. Habár Nobel élete során számos végrendeletet írt, az utolsó valamivel több mint egy évvel a halála előtt íródott, és 1895. november 27-én aláírták a párizsi svéd-norvég klubban. Nobel vagyonának 94% -át, 31 millió svéd koronát hagyta el ( US $ 198 millió € 176 millió 2016-ban), hogy létrehozza és ruházza fel az öt Nobel-díjakat. A végrendeletet övező szkepticizmus miatt csak 1897. április 26 -án hagyta jóvá a Storting (norvég parlament).
Kategóriánként 1 millió svéd koronával (32, 6 millió forinttal) emelte meg a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány. A szervezet hétfői közleménye szerint már a megemelt, 9 millió koronás (294 millió forintos) pénzjutalmat kapják az idei díjazottak is, akiket október 2. után neveznek meg. A Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Az alapítvány arra törekszik, hogy a díjjal járó jutalmak lépést tartsanak a lakossági jövedelmek emelkedésével - közölték. A Nobel-díj a tudományt, a humanizmust, a nemzetközi együttműködést támogatja. Nobel-díj jár, mert valaki bebizonyította, hogy Thunbergnek igaza van - Agroinform.hu. Egy olyan időszakban, amikor megkérdőjelezik a tudást és a tényeket, mindennél fontosabbak ezek az értékek - hangsúlyozta Carl-Henrik Heldin, a Nobel Alapítvány elnöke. Az idei Nobel-díjakat a jövő héttől jelentik be, elsőként - október 2-án, hétfőn - az orvosit, kedden a fizikait, szerdán a kémiait, pénteken a békedíjat, október 9-én, hétfőn pedig a közgazdaságit.
Októberben történik az irodalmi Nobel-díj nyertesének kiválasztása; ehhez a tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. Ezután hirdetik ki a nyertes nevét. (A nyertest mintegy fél órával a kihirdetés előtt megpróbálják értesíteni). A Díjátadó Ünnepséget Stockholmban rendezik december 10-én; itt vehetik át a díjazottak a Nobel-díjat, ami a Nobel-medálból és a Nobel-oklevélből áll, valamint a díj összegét hitelesítő dokumentumból. Ötven évre titkosítva A díj összege Alfred Nobel végrendeletének megfelelően a svéd kémikus vagyonának éves kamatjaiból áll, amelyből egy részt az irodalmi díjazott kap. (A többi terület, így a fizika, a kémia, az orvostudomány, a közgazdaság Nobel-díjasai, valamint a Nobel-békedíjas a kamatok további egy-egy részét vehetik át. ) Tehát minden év októberére derül ki, hogy ki kapja a Nobel-díjat – azonban mi a helyzet a további jelöltekkel, legfőképpen pedig a négy másik végső jelölttel, akik közül az októberi szavazás a nyertest kiemeli? A Nobel-díj szabályzata úgy rendelkezik, hogy a jelöléssel (a jelölőkkel és a jelöltekkel) kapcsolatos minden dokumentumot, információt legalább ötven évre titkosítani kell; ez azt jelenti, hogy sem a kiválasztási szempontok, sem a vitás kérdések nem hozzáférhetőek mintegy félszáz évig.
Így mutatta ki, hogy a minimálbér növelése nem vezet mindenképp a munkahelyek számának csökkenéséhez, hogy egy ország lakóinak jövedelme nőhet, ha sok bevándorló költözik oda, vagy hogy az iskolák anyagi támogatása még annál is jobban meghatározza a diákok esélyeit a munkaerőpiacon, mint ahogy addig hitték. Joshua Angrist és Guido Imbens is azzal foglalkozott ekkoriban: ha egyszer egy nagy társadalmi változásnál nincs kontrollcsoport, hogyan lehet a rengeteg adatból kiválasztani azokat, amelyek alapján jó következtéseket vonhatunk le? Ők abból a példából indultak ki, miként lehet megnézni, hogy milyen hatása van annak, ha a közoktatásban eltöltött időt egy évvel meghosszabbítják.
Ezzel együtt nagyjából azok a kutatók részesülnek az aranyesőben, akik korszakalkotó felfedezést tettek, méghozzá olyat, amivel jobbá tehető az emberiség élete, netán az életminőség. Az egész tudományos világ a mai napig igazságtalannak tartja, hogy az orosz Mengyelejev, az amerikai Gibbs és Lewis, a német Sommerfeld és főképp a gyermekbénulás rémét eloszlató amerikai Salk és Sabin nem mondhatta magáénak az aranyérmet. Minket, magyarokat Eötvös Loránd kimaradása érint a legjobban, mivel 1911-ben, 1914-ben és 1917-ben is jelölték, mégsem lett Nobel-díjas. Jelölt csak az lehet, akit nemzetünk valamely tudományos testülete, egyeteme, akadémiája ajánl. A díjak végleges odaítélése fizikában és kémiában a Svéd Tudományos Akadémia, élettanban vagy orvostudományban a stockholmi Karolinska Intézet, irodalomban a Stockholmi Akadémia, a béke ügyében egy oslói öttagú bizottság hivatott dönteni, akik a norvég parlament képviselőiből alakulnak. A fenti intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezetői tudósaitól.